Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)
1915-04-21 / 31. szám
HuszonKilencedih. évfolyam 31. szám. Vác, 1915. április 21. VÁCI HIRLA PolitiKai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17 Itt a lisztutalvány! (Május elsején lép életbe — Nemcsak lisztet, de kenyeret is csak hatósági engedélyivel adnak — A pék kap először lisztet, azután a lisztkereskedő — Csak egyféle liszt lesz: kukoricával kevert.) Vasárnapi számunkban előre jelentettük, hogy a mai különleges, nehéz viszonyok folyományakép megszűnnek a boldog napok és csupán pénzért május elsejétől kezdve az egész város területén nem kap senki sem kenyérlisztet. Életbe lép a szigorú hatósági ellenőrzés és a lakosságnak liszttel való ellátása a bevált utalvány- rendszer alapján fog megtörténni. Kötelességünkhöz híven a nagy változásról a következőkben tájékoztatjuk városunk lakosságát, hogy előre megfelelve az intézkedéseknek, az uj helyzet meglepetés nélkül érje és a normális mederbe terelje a minden idők legfontosabb kérdését: a kenyérrel való ellátás nagy problémáját. Vác város lakossága az utóbbi hónapokban meglehetősen kivételes és mondhatni kedvező helyzetben volt. Nem kell másra hivatkozni, mint a szomszédos nagyobb községekre, pl. Nagymarosra, a hol a hatósági lisztutalványozás már régebben életbe lépett, sőt a rétsági járás községei már nem is otthonukban kapták az 1—5 kilo lisztet, hanem falujukból hosszú utat kellett megtenniük, hogy Réfságon jussanak mindennapi kenyerükhöz. Mi nálunk elég kedvező helyzetet teremtett, hogy a váci hengermalom nagy apparátusával és minden őrleményével a város rendelkezése alá került már az év elején, mikor a lisztkészletekben országszerte nagy hiány kezdett mutatkozni. Polgármesterünk intézkedésére még idejekorán minden lisztszállitást, melyet előbb a hengermalom kötött külföldi, vagy hazai nagy- kereskedőkkel, semmisnek nyilvánítottak és a malom által őrlött liszt itthon maradt a város és a járás ellátására. Miután sokszor fölös készlet volt a hengermalomban, igy történhetett, hogy idegen, messze eső községek népe vándorolhatott be Vácra és liszthez jutott a nélkül, hogy Vác liszttel való ellátása a legkisebb akadályokba ütközött volna. Voltak azonban napok, a mikor az egy-két kiló kevert lisztet vásárló egyszerű asszonynak fogalma sem volt arról, hogy mennyi várakozásába, hosszú könyörgésébe és fáradságába került a lisztkereskedőnek, mig 4 5 métermázsa liszthez jutott a hatóságnál, mely nem volt képes utalványozni előbb, mig a hengermalom uj őrlésével készen nem volt. A hengermalomnak hatóságilag le nem foglalt búza és rozskészlete, a fegyház által kölcsönkép visszaadott lisztje néhány hét alatt elfogyott, a hatóságnak tehát a lisztfogyasztás megszorítására kell már néI hány nap múlva áttérnie, ha nem akarja, hogy az uj termésig a város és a járás éhséget szenvedjen. Itt kezdődik annak a gabona és kukorica mennyiségnek feldolgozása és a lakosságnak való kiszolgáltatása, melyei az Országos Bizottság bocsátott a város és a járás rendelkezésére. Nincs jogunk a legújabb sajtórendelkezés alapján erről a mennyiségről Írni, de azt kötelességünk újra és nyilvánosságra hozni, hogy mindenkire havonta hat kiló lisztfogyasztást számítva augusztus közepéig elegendő lisztünk lesz: sem a város, sem a járás nem fog éhezni. Miután az Országos Bizottság ugyancsak szűkén mérte ki minden város és község gabonaszükségletét, a hatóságoknak a lisztfogyasztás ellenőrzését kellett életbe léptetni, a mely minálunk május elsején fog kezdődni és e naptól kezdve minden család lisztfogyasztása korlátok közé kerül, hogy úgy mondjuk, kevesebb kenyeret fogyaszthat. Városházánkon azt a rendszert fogadták el, a mely a prakszis alapján legtöbb városban bevált. Minden egyes család utalványt fog kapni és csak ezzel jut a legfontosabb élelmi szerhez. Jelentősen fontos újítás a váci rendszernél, hogy vagylagosan ad Vác városa utalványt: lehet ezzel lisztet, vagy kenyeret vásárolni, sőt a szegényebekre való tekintettel még a hetet is két részre osztja, hogy kétszer lehessen lisztet, vagy kenyeret venni. A Vácon életbelépő lisztutalványok ugyanis megállapítják először is a családtagok számát, a márciusi lisztöszeirás eredményét, az igényelt lísztmennyiséget és a következőkép fognak szólani; _____ ____utalv. sz. 1 a) szelv. Érvényes május 1-től 7-ig terjedő idő alatt kiszolgáltatandó -------- kilo---- deka lisztre, vagy ------ kilo deka kenyérre. Dr. Zádor, polgármester.------------------utalv. sz. 1 b) szelv. Érvényes május 1-től 7-ig terjedő idő alatt kiszolgáltatandó — kilo-------- deka lisztre, vagy kilo — .......deka kenyérre. Dr. Zádor, polgármester. Ilyen utalvány-szelvény harminc van egész augusztus közepéig minden család részére. Az üresen hagyott részekbe a hatóság fogja beírni, hogy egy-egy család félhétre mennyi liszthez, vagy e helyeit mennyi kenyérhez juthat hozzá. Az utalványszelvények sem el nem idegeníthetők, sem el nem adhatók. Ezért az ellenőrzés szemponjából csakis a pék, vagy a lisztkereskedő vághatja majd le a szelvényeket. Ma már a városházán folyik a nagy munka: minden egyes váci család részére kiállítják a liszt és kenyérutalványokat augusztus közepéig és legszigorúbb parancsuk van a lisztkereskedőknek és pékeknek, hogy május elsejétől szegény, vagy gazdag ezeknek az utalványoknak felmutatása nélkül liszthez, vagy kenyérhez ne juthasson. A kivétel csupán az, hogy a kiknél a márciusi lisztöszeirás nagyobb lisztmennyiséget talált, azoknak kenyér és lisztutalványa csak attól az időtől kezdődik, mire lisztjük elfogy és az igazán köznek szánt lisztnek fogyasztására lesznek ráutalva. Olyan időket élünk, a mikor mindenkinek a nagy nemzeti érdekek alá kell rendelnie magán érdekeit. Nem szabad még feltételeznünk sem, hogy a városnak akadna polgára, a ki a közérdek eme nagy rendelkezésének ellenszegülne. Eg¥ hős katonánk emlékezete. A kárpáti harcokban hősi halált halt Sóti Kurdi Kálmán váci kisbirtokos, népfelkelő. A hős katona emlékezetét vasárnap délelőtt istentisztelet keretében ülték meg a hívek a ref. templomban. A megható emlékbeszédet Sáfár Béla lelkész mondotta, katonáink orosz fogságban. Hugyecz Ferenc 32. gyalogezredbeli újonc december eleje óta nem irt Vácon lakó hozzátartozóinak. Most életjelt adott magáról és levele Novo-Nikolajevskből, Szibériából jött. Azt irja, hogy hadi fogságba esett, de jó dolga van. A magyar foglyok szakácsának tették meg és „térdig jár“ a jó ételekben. Herczog László, a jeles footballista még az őszön egy csatában megsebesült. Felépülése után visszament csapatához és azóta nem volt hir róla. Hétfőn felesége kapott tőle levelet, hogy orosz fogoly lett, de hogy hol tartózkodik, azt nem tudatja. Várnay Ernő, Várnay János nyug. kán- tortanitó fiát elveszettnek hitték, mert a háború kezdete óta nem tudtak róla hozzátartozói. Március 15-iki kelettel Várnay irt szüleinek, hogy Piask orosz városban hadi fogoly. Leugrott a vonatról. A máv. néhány hét óta vasárnapokon járatja a délután 2 óra 10 perckor Budapestről induló helyi gyorsvonatot, amely vonat Vác és Budapest között minden állomáson csak átrohan. Erről nem tudott Hugál Antal Floch-Reyhersberg-uradalom tehenésze. Azt hitte, hogy az öt perccel később induló galántai személyvonatra szállt, amely Szódon is, a hova Hugál iparkodott, megáll. Szódhoz közeledve kiállt a kocsi lépcsőjére, de mikor látta, hogy a vonat vágtat tovább, leugrott a kocsiból. A vakmerő ember elterült a földön, mozdulatlanul találták meg. Behozták a városi kórházba, ahol most súlyos sebeivel ápolás alatt van.
