Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)

1915-04-21 / 31. szám

HuszonKilencedih. évfolyam 31. szám. Vác, 1915. április 21. VÁCI HIRLA PolitiKai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17 Itt a lisztutalvány! (Május elsején lép életbe — Nemcsak lisztet, de kenyeret is csak hatósági enge­délyivel adnak — A pék kap először lisz­tet, azután a lisztkereskedő — Csak egy­féle liszt lesz: kukoricával kevert.) Vasárnapi számunkban előre jelentettük, hogy a mai különleges, nehéz viszonyok folyományakép megszűnnek a boldog na­pok és csupán pénzért május elsejétől kezdve az egész város területén nem kap senki sem kenyérlisztet. Életbe lép a szi­gorú hatósági ellenőrzés és a lakosság­nak liszttel való ellátása a bevált utalvány- rendszer alapján fog megtörténni. Kötelességünkhöz híven a nagy változás­ról a következőkben tájékoztatjuk váro­sunk lakosságát, hogy előre megfelelve az intézkedéseknek, az uj helyzet meg­lepetés nélkül érje és a normális mederbe terelje a minden idők legfontosabb kérdé­sét: a kenyérrel való ellátás nagy problé­máját. Vác város lakossága az utóbbi hónapok­ban meglehetősen kivételes és mondhatni kedvező helyzetben volt. Nem kell másra hivatkozni, mint a szomszédos nagyobb községekre, pl. Nagymarosra, a hol a ha­tósági lisztutalványozás már régebben életbe lépett, sőt a rétsági járás községei már nem is otthonukban kapták az 1—5 kilo lisztet, hanem falujukból hosszú utat kellett megtenniük, hogy Réfságon jus­sanak mindennapi kenyerükhöz. Mi nálunk elég kedvező helyzetet terem­tett, hogy a váci hengermalom nagy appa­rátusával és minden őrleményével a város rendelkezése alá került már az év elején, mikor a lisztkészletekben országszerte nagy hiány kezdett mutatkozni. Polgármes­terünk intézkedésére még idejekorán min­den lisztszállitást, melyet előbb a henger­malom kötött külföldi, vagy hazai nagy- kereskedőkkel, semmisnek nyilvánítottak és a malom által őrlött liszt itthon maradt a város és a járás ellátására. Miután sok­szor fölös készlet volt a hengermalomban, igy történhetett, hogy idegen, messze eső községek népe vándorolhatott be Vácra és liszthez jutott a nélkül, hogy Vác liszttel való ellátása a legkisebb akadályokba üt­között volna. Voltak azonban napok, a mi­kor az egy-két kiló kevert lisztet vásárló egyszerű asszonynak fogalma sem volt ar­ról, hogy mennyi várakozásába, hosszú könyörgésébe és fáradságába került a liszt­kereskedőnek, mig 4 5 métermázsa liszt­hez jutott a hatóságnál, mely nem volt ké­pes utalványozni előbb, mig a hengermalom uj őrlésével készen nem volt. A hengermalomnak hatóságilag le nem foglalt búza és rozskészlete, a fegyház ál­tal kölcsönkép visszaadott lisztje néhány hét alatt elfogyott, a hatóságnak tehát a lisztfogyasztás megszorítására kell már né­I hány nap múlva áttérnie, ha nem akarja, hogy az uj termésig a város és a járás éhséget szenvedjen. Itt kezdődik annak a gabona és kukorica mennyiségnek feldolgozása és a lakosság­nak való kiszolgáltatása, melyei az Orszá­gos Bizottság bocsátott a város és a já­rás rendelkezésére. Nincs jogunk a leg­újabb sajtórendelkezés alapján erről a mennyiségről Írni, de azt kötelességünk újra és nyilvánosságra hozni, hogy min­denkire havonta hat kiló lisztfogyasztást számítva augusztus közepéig elegendő lisztünk lesz: sem a város, sem a járás nem fog éhezni. Miután az Országos Bizottság ugyan­csak szűkén mérte ki minden város és község gabonaszükségletét, a hatóságok­nak a lisztfogyasztás ellenőrzését kellett életbe léptetni, a mely minálunk május el­sején fog kezdődni és e naptól kezdve minden család lisztfogyasztása korlátok közé kerül, hogy úgy mondjuk, kevesebb kenyeret fogyaszthat. Városházánkon azt a rendszert fogad­ták el, a mely a prakszis alapján legtöbb városban bevált. Minden egyes család utal­ványt fog kapni és csak ezzel jut a leg­fontosabb élelmi szerhez. Jelentősen fon­tos újítás a váci rendszernél, hogy vagy­lagosan ad Vác városa utalványt: lehet ez­zel lisztet, vagy kenyeret vásárolni, sőt a szegényebekre való tekintettel még a hetet is két részre osztja, hogy kétszer lehessen lisztet, vagy kenyeret venni. A Vácon életbelépő lisztutalványok ugya­nis megállapítják először is a családtagok számát, a márciusi lisztöszeirás eredmé­nyét, az igényelt lísztmennyiséget és a kö­vetkezőkép fognak szólani; _____ ____utalv. sz. 1 a) szelv. Érvényes május 1-től 7-ig terjedő idő alatt kiszolgáltatandó -------- kilo---- deka lisztre, vagy ------ kilo deka kenyérre. Dr. Zádor, polgármester.------------------utalv. sz. 1 b) szelv. Érvényes május 1-től 7-ig terjedő idő alatt kiszolgáltatandó — kilo-------- deka lisztre, vagy kilo — .......deka kenyérre. Dr. Zádor, polgármester. Ilyen utalvány-szelvény harminc van egész augusztus közepéig minden csa­lád részére. Az üresen hagyott részekbe a hatóság fogja beírni, hogy egy-egy család félhétre mennyi liszthez, vagy e helyeit mennyi kenyérhez juthat hozzá. Az utalványszelvények sem el nem ide­geníthetők, sem el nem adhatók. Ezért az ellenőrzés szemponjából csakis a pék, vagy a lisztkereskedő vághatja majd le a szelvényeket. Ma már a városházán folyik a nagy munka: minden egyes váci család részére kiállítják a liszt és kenyérutalványokat augusztus közepéig és legszigorúbb pa­rancsuk van a lisztkereskedőknek és pé­keknek, hogy május elsejétől szegény, vagy gazdag ezeknek az utalványoknak felmutatása nélkül liszthez, vagy kenyér­hez ne juthasson. A kivétel csupán az, hogy a kiknél a márciusi lisztöszeirás nagyobb lisztmennyi­séget talált, azoknak kenyér és lisztutal­ványa csak attól az időtől kezdődik, mire lisztjük elfogy és az igazán köznek szánt lisztnek fogyasztására lesznek ráutalva. Olyan időket élünk, a mikor mindenki­nek a nagy nemzeti érdekek alá kell ren­delnie magán érdekeit. Nem szabad még feltételeznünk sem, hogy a városnak akadna polgára, a ki a közérdek eme nagy rendelkezésének ellenszegülne. Eg¥ hős katonánk emlékezete. A kárpáti harcokban hősi halált halt Sóti Kurdi Kálmán váci kisbirtokos, népfelkelő. A hős katona emlékezetét vasárnap dél­előtt istentisztelet keretében ülték meg a hívek a ref. templomban. A megható em­lékbeszédet Sáfár Béla lelkész mondotta, katonáink orosz fogságban. Hugyecz Ferenc 32. gyalogezredbeli újonc december eleje óta nem irt Vácon lakó hozzátartozóinak. Most életjelt adott magáról és levele Novo-Nikolajevskből, Szi­bériából jött. Azt irja, hogy hadi fogságba esett, de jó dolga van. A magyar foglyok szakácsának tették meg és „térdig jár“ a jó ételekben. Herczog László, a jeles footballista még az őszön egy csatában megsebesült. Fel­épülése után visszament csapatához és azóta nem volt hir róla. Hétfőn felesége kapott tőle levelet, hogy orosz fogoly lett, de hogy hol tartózkodik, azt nem tudatja. Várnay Ernő, Várnay János nyug. kán- tortanitó fiát elveszettnek hitték, mert a há­ború kezdete óta nem tudtak róla hozzá­tartozói. Március 15-iki kelettel Várnay irt szüleinek, hogy Piask orosz városban hadi fogoly. Leugrott a vonatról. A máv. néhány hét óta vasárnapokon járatja a délután 2 óra 10 perckor Buda­pestről induló helyi gyorsvonatot, amely vonat Vác és Budapest között minden állomáson csak átrohan. Erről nem tudott Hugál Antal Floch-Reyhersberg-uradalom tehenésze. Azt hitte, hogy az öt perccel később induló galántai személyvonatra szállt, amely Szódon is, a hova Hugál ipar­kodott, megáll. Szódhoz közeledve kiállt a kocsi lépcsőjére, de mikor látta, hogy a vonat vágtat tovább, leugrott a kocsiból. A vakmerő ember elterült a földön, mozdu­latlanul találták meg. Behozták a városi kórházba, ahol most súlyos sebeivel ápolás alatt van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom