Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)
1915-11-14 / 79. szám
V ÄCI HÍRLAP 3 i váci népfelhelő szökése a szerb logon táborból. 13 hónapi fogság után itthon. A váci szerb foglyok mind életben vannak. Karácsony két napján az egész alsóváros arról beszélt, hogy hazakerült Schvarc János kőműves 13 hónapi szerb fogságából. A boldog családnál formális búcsújárás volt az ünnepek alatt. Mindenki tudni akart szerb fogságba esett hozzátartozóiról. Schvarcz János elbeszéléséből megtudtuk a következőket: Az esztergomi-kenyérmezői fogoly tábor őrkülönitményével még tavaly novemberben indult el Szerbiába Schvarcz János népfölkelő több váci bajtársával. December 15-én estek szerb fogságba s a szerbek Nisbe szállították őke.t Eleinte igen rossz sorsuk volt, sertés ólak tetején aludtak, nyers tököt eltek s a szerb katonák kíméletlenül bántak velük. Vele voltak Vácról Simák József, Jenes József, Mayer Káro'y, Kisparti István, Hadarits Péter, Branda, Ruzics, Kakas, Lu- dányi s mások. A inig nem volt rendes fogoly táboruk, sok betegedés történt a foglyok között. A váciak közül is többen betekek voltak, de mert a mieink -- tisztjeink parancsára — állandóan tisztálkodtak,, nem pusztultak el betegségükben s mind felgyógyultak. Határozottan állítja Schvarcz János,hogy tudomása szerint váci fogoly katona egy sem halt el Szerbiában. Annál több szerb beteg katona veszett el Nisben, mert ezek állandóan részegeskedtek s a renddel, tisztasággal nem törődlek. Mikor már meg volt a rendes fogoly táboruk, innen husz-harmincankint kivitték őket munkára. Ekkor a váciak is szétszóródtak ide-oda. Egy részük Csacsakon bányamunkán voltak, a hol 24 krajcárt és ellátást kaptak. Voltak, a kik Csuprijában a vasútnál dolgoztak, többek között ő is ot- van munkálkodott, ládákat plombáltak kis- sebb fizetésért s vasúti kocsiban laktak. A váciakkal még ez év októberében találkozott, a kikről azt mondja Schvarcz, hogy egészségesek voltak. Foglyaink az itthoni dolgokról semmit sem tudtak, nem is gyanították, hogy Szerbia ellen megindult az uj offenziva. A szerbek rendkívül el voltak bizakodva s képes lapjaik a központi hatalmak lelöréséről való gúny-képeket hoztak. Október vége felé aztán egészen váratlanul felváltották a fiatal szerb őrségei s helyükbe megrokkant, öreg embereket adtak melléjük őrökül. Ezután tehát ezek vigyáztak rájuk, de már akkor megszűnt náluk minden fegyelem. Élelmet alig kaptak, kenyeret nem is láttak, sőt maguk a vén őrök is csak akkor jutottak élelemhez, ha önként szereztek. Egy napon aztán a fogolytáborokat hajtani kezdték az ország belsejébe, de oly elkeseredetten, hogy az öreg szerb őrök már nyíltan kifejezést adtak kétségbeesésüknek s szidták Petárt, Pasicsot egyaránt. Mit akarnak velünk vén emberekkel, miért hajszolnak bennünket, hiszen már a múgy is vége van Szerbiának! Betörtek a németek, magyarok és bolgárok az országba, ezt már mi úgy sem menthetjük meg! Élelmet sem adnak s még vigyázzunk a foglyok]a éhen? Ilyen kifakadások hallatszottak az őrök közöli s mi már akkor mindent sejtettünk. A mint igy hajtottak az úton ötödmagammal nagy fáradtan leültünk s nem akartunk tovább menni. Az őrök a látszat kedvéért kissé megbökdösték a puskatussal, de végre is ott hagytak bennünket. AAi azután kis pihenő után megindultunk ellenkező irányba s 13 napig bolyongtunk az elhagyatott országban. Lakosságot sehol sem láttunk, katonaságot pedig még annyit sem. Ettük azt, a mit az úton, elhagyatod falukban találtunk. Végre a 13-ik napon összetalálkoztunk a bolgár hadsereggel. Már messziről megismertek bennünket, hogy magyar szökevény hadifoglyok vagyunk s nagyon éljeneztek és minden jóval elláttak bennünket. Ez már Nisnél volt, a honnan aztán útnak indítottak Belgrád felé. December 19-én ért Budapestre Schvarcz János nép fölkelő, a ki rögtön jelentkezett a parancsnokságánál, a hol most állandóan kihallgatják az egy év alatt történtekről. Gedeon igazgató Németországban. A közgazdaságon óriási fontosságú vállalkozást honosít meg Magyarországon a hadügyi kormány az igazságügyminisztérium segítségével. Németországban hónapok óta működik folyton ez a hatalmas vállalat s miután jól bevált, Ausztriában és Magyarországon megvalósítják. Arról van ugyanis szó, hogy a harctereken elrongyo- lódott katonai ruhákat és mindenféle más katonai felszereléseket összegyűjtik, szétválogatják, a melyek javítással használhatók, megjavítják a többit újra megtépve posztófonálnak dolgozzák fel. Elképzelhetetlen mennyiségek érkeznek naponta a különböző harcterekről Németországba, mely ennek az óriási munkának elvégzését a fegyházak csendes lakóira bizta. Több német fegyintézet ma már amely ezzel a munkával foglalkozik, a legmodernebb tisztitó, festő, tépő gépekkel van felszerelve és a régiből ezer és ezer uj katonai ruha kerül elő naponta kezeik alól. A nyersanyag és posztóhiány idején milliókat takarít meg igy a hadvezetöség és a német szorgalolom az entente hatalmakat újabb meglepetésben részesítette. A német minta követésre talált nálunk is és az egész vállalkozás megszervezésével, beállításával Gedeon Emil fegyintézeti igazgatót bizta meg, kinek szervező képességét legjobban ismerik az igazságügyminisztériumban. Gedeon igazgató a hetet már Bécs- ben és Ausztria több fegyházaiban töltötte, az újév elején munkavezetőkkel Németországba megy tanulmányútra, hogy a nagy vállalatot itthon meghonosíthassa. Úgy értesülünk, hogy öt fegyintézet fog Magyarországon ezzel a munkával foglalkozni és az egész óriási intézmény vezetője Gedeon igazgató lesz. Adomány a hadi özvegyeknek és árváknak. Hoffmann Ferenc máv. főellenőr és özv Csincsara Györgyné húsz koronát küldöttek szerkesztőségünkhöz a hadi özvegyek és árvák segítésére. Az adományt nyilvánosan nyugtatjuk és illetékes helyre juttatjuk. Eljegyzés, Bien János a korneburgi vasutezred főhadnagya dec. 24-én eljegyezte özv. Bu- nyata Vincéné bájos leányát Hédit. Perényi államtitkár az internáltaknál. Az elmúlt héten ismét magasrangú látogatói voltak az internáltaknak. Perényi Zsigmond belügyi államtitkár és Jekkel- falussy miniszteri tanácsos érkeztek Vácra, kiket Zádor polgármester, Kálló rendőrkapitány és Neumann rendőrorvos fogadott A belügyminiszter képviselői alaposan megvizsgálták az internáltak elhelyezését, kosztját. Különösen az tetszett nekik, hogy minden bejelentés nélkül érkeztek és úgy a tisztaság, mint az ellátás körül semmiféle kifogást tenni nem tudlak. Áthelyezés a hadikórházbóB. A honvédelmi miniszter dr. Tóvölgyi Elemér népi. főorvost a váci honvédhadi- kórházből Budapestre, a rokkantközponthoz helyezte át. A váci fűszerkereskedők 1090 koronái gyűjtöttek a katonáknak. A váci fiiszerkereskedőknek a múlt évben az a jó ötletük támadt, hogy újévkor nem osztogatnak ajándékokat, hanem az ajándékok árát katonáinknak adják. Most 1090 korona gyűlt egybe (múlt évben 1000 K) s ebből 400 koronát a harctérre küldtek, 690 koronát pedig a váci kórházakban levő katonák karácsonyfájára adták. Szép tettük nem szorul dicséretre, bárha követnék nemes példájukat más kereskedők is ! Felkérik lapunkat, hogy az adományozók névsorát közöljük: Intzédy Soma, Torday Jenő, 100—100 K, Kálmán József, Kubinyi Géza, Millmann Géza, Hirsfeld Adolf, Fekete József, Schmidl Samu, Roller Gusztáv, 50 —50 K, Gobi József, Erdős Lajos, 40—40 K, Beck Ignác. Nagy Zsigmond, Steiner József, Breitner Istv. Góts J. Viktor, 30 — 30 K,Hercsh Mayer, 25 K, Molnár Máté, Paskus Kálmán, Lebovics J. Schubert Zsigmond, Schönfeld M. Schweitzer Gábor, Schönfeld Viktor, Rostetter János, 20—20 K, Pick Gyula, Lengyel Zsigmond, 15—15, Hufnagel Imre, Herzfeld, Tamási E. Weinberger J. Schwarz, Markus Mór, ifj. Grosz Armin, Zilzer Adolf, Völgyi J. 10 -10K, Schönfeld Viktor, 6 K, Fodor F. Erdős Lajos, Fürszt Izrael 5—5 K, Széchényi P., 3 K, Spiller M. Schlesinger Márton, Bárány Jakab, 2—2. Haláleset. Péts Ferenc magánzó, Vác város úri társadalmának köztiszteletben és közszeretetben álló „Feri bácsi“-ja, a város egyik legrégibb, munkás életű polgára életének 80-ik évében, rövid szenvedés után jobblétre szenderült. A megboldogultat vasárnap délután 3 órakor a Burgundia-u. 2 sz, gyászházból fogják örök nyugalmára helyezni. Ny. b.! Újévi üdzözléseiket megváltották a váci járási közművelődési egylet javára: Tragor Ernő, Kovách Antal (Dunakeszi), Ivánka Pál és neje 10—10 koronával. Elveszett. Egy nagyon szegény idős nő e hó 27-én a Konstantin-tértől a Kőkapuig terjedő úton elvesztett egy fejkendő sarkába bekötött 10 koronát, mely minden vagyonát képezte. Kéri a becsületes megtalálót, legyen szives e lap szerkesztőségében, vagy a rendőrségen a talált pénzt a kendővel együtt beadni.
