Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)

1915-02-28 / 17. szám

MuszonKilencedih évfolyam 17. szám. V&c, 1915. február 28 VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17 Nem vesszük el a lisztjét, ne féljen, mert nem érdeke sem az állam­nak, sem a városnak, tehát becsületes be­vallást kérünk, hogy tájékozódhassunk. Ezeket mondja minden aggodalmaskodó kérdezőnek a polgármester és Nagy Sán­dor, a város mezőgazdasági bizottságának elnöke. Ők pedig ha ezt nyíltan kijelentik, sőt nyilvánosan is hangoztatják, nemcsak egyéni reputációjukkal állanak érte jót, ha­nem azzal a hatalommal is, mely, most látjuk a háború alatt, hogy mennyire megnőtt. Ezzel a nagyfontosságú kérdés félelmes része el is lenne intézve. Jövő hét elején házról-házra, lakásról-lakásra fognak járni az összeíró bizottság tagjai és minden egyes családnál megállapítják, hogy meny­nyi lisztje van. Még azt se kérdik, hogy nullás lisztje van-e, csak a mennyiséget, mert tudni kell és számolni vele, hogy mennyi a lisztkészlet Vácon, hogy az újig nem fog-e éhezni a népe, hogy mennyit kell a hatóságnak szerezni, a mit egyesek, magánosok, legyenek bármily összekötte­téseik, rangjuk, vagy pénzük, megvásárolni képesek nem lesznek, mert az ország ga­bonája néhány nap múlva már állami tu­lajdon lesz. Nem is félünk mi már attól, hogy város­szerte nem tudják, hogy a liszíösszeirás csupán statisztika a hatóság, mint a mely már talán a legközelebbi napokban egyet­len lisztellátó boltunk lesz, tájékoztatására. De tartunk az egyéni önzéstől, mely csú­fosan és jellegzetesen kezd kiülni az em­berek arcára. Hiába hirdetik a kormány­tól lefelé minden újságon keresztül a gon­dolkodó, előrelátó fejek, hogy a háború nemcsak azokat sebezheti meg, kik a csa­tamezén fegyverrel szemközt állanak az ellenséggel, hanem a békésen é1 ő polgá­rok millióit is. Hiába prédikálnak százak és ezrek, hogy a harcot itt benn, az ország­ban is elveszíthetjük, ha az ország népe nem gondolkodik egyöntetűen és a közös bajt közös elviseléssel nem tesszük köny- nyebbé: az egyén önzése utón, útfélen ki­ütközik és megbontja azt a hatalmas erőt, mely például a csodálatra méltó német szövetségesünket legyőzhetetlenné teszi. Az önző és korlátolt gondolkodás gya­nakszik, rejteget, tagad és hazudik. Ez nem hisz a hatóságnak, a testvérnek, polgár­társának — önmagának. Ezt nem lehet meggyőzni a jobb nemzet jövőjéről, mert egy parányi áldozatot nem képes érte hozni. A boldogulást, a győzelmet csak a saját, egyéni hozzájárulása nélkül képes elgon­dolni, de ha elkövetkezik, a leghangosab­ban követeli ki részét — önfeláldozó ál­dozatkészségéért. Nézz körül, édes váci polgártársam, hány ily önző embert látsz magad körül és konstatáld, de ne vigasztald magadat, hogy te is úgy, mint a másik, te benned is megvan a hajlandóság eltitkolni lisztkészletedet, mert a szomszédod is iqy tette! Most azonban az önzés nagyon drága passzió lesz. Belekerülhet két hónapi el­zárásba és hatszáz korona pénzbüntetésbe. Jól tessék megérteni: ha csak fél mázsa liszted van és eltitkolod, azért két hónapi dutyi és hatszáz korona jár, tehát drága lesz a liszt kilóra átszámítva. Sokkal olcsóbb tehát a hazafias önzet­lenség, nyíltan fogadni a hatósági közeget és nyíltan megvallani: igen gyűjtöttem — ennyi van. Ezt szeretnék feltételezni minden váci családról. Mert igazán nagyon rosz- szul fog esni, de közös érdekből meg kell tennünk és ki is Írjuk a Váci Hírlapban ország-világ okulására, ha városunk neves, vagy névtelen polgárát önző gondolkodása miatt a hatóság — lezáratta. Halálozások. Kozelka Sándor i yug. máv. ellenőr élete 62-ik évében hosszas szenvedés után meg­halt. Halálát özvegyén kívül két fia, kik most a harctéren vannak és unokái gyá­szolják. Kozelka, ki nemrég még szülő­földjén, Rádon, postamesterkedett, egyike volt a legkedélyesefcb embereknek. Iro­dalmi téren is sikerrel próbálkozott ő terem­tette meg a Bolond Istók népszerű Firer úr Flinta alakját. Temetése tegnap ment végbe Mária-Terézia-rakparton levő lakásából. — Vörös József borbély e hó 24-én elhunyt 20 eves korában. Az ifjú halottat pénteken délután igen nagy részvéttel kisérték ki az alsóvárosi sirkertbe, örök nyugvóhelyére. A gyümölcskedvelők figyelmébe. Vasárnap délután félöt órakor előadás lesz a városházán. Jablonovszky József kir. tanácsos, a rovartani állomás vezetője, ki minden évben tanulságos előadást tart Vác gazdáinak, jön ki és a gyümölcsfák ellenségeiről fog ismertetést adni. Min­denki meghallgathatja. Utána a nálunk is nagyon népszerű szakember tiszteletére tár­sas vacsora lesz a Koronán. Kövessük a jó példái ! Dr. Fárnek László és neje húsz koronát küldött hozzánk a váci vöröskeresztegye- süleí nemes céljaira. Az adományt rendel­tetési helyére juttattuk. Köszönet. Kohn Aladárné tiz koronát küldött a váci izr. leány­egyletnek. Az adományt ez utón köszöni meg az egye­sület vezetősége. Uj sebesültek a hadikórházban. Vác város honvédhadikórházában a jövő hét folyamán nagy változás lesz az ápol­tak között. Eddig 363 sebesült közül*csak egy-kettőt bocsálottak el, most nagy ré­szük - egy hónapi ápolás után — vissza­tér csapattestük üdülő telepére. Úgy halljuk, hogy a hét elején távoznak a fel­épült katonák s valószínűleg ugyanaznap uj transzport is érkezik. Hir szerint a mun­kácsi kórházból kapunk sebesülteket, a kik porosz katonák. Uj arcok - régi unalom. Az év elején felfrissitett városi képvise­lőtestületet alakulásra hívta össze csütör­tökre a polgármester, mint alispánhelyettes. A közgyűlési terem eléggé népes volt és a mi feltűnt, a városatyák között sok volt az uj arc. Nem ugyan választás utján jutottak be, hanem az uj virilisták jöttek. Uj hangulatot azonban nem hoztak ma­gukkal és a közgyűlés tökéletesen hason­lított a régihez: az egészet majdnem Gön­dör főjegyző beszélte át referálván a ke­veseket érdeklő tárgysorozatot. Az alakulásba némi szint hozott a pol­gármester meleg szavú üdvözlése, mely az uj képviselőtestületnek szólt és külön megköszönte Marx János v. b. t. t. a város nagybirtokosának, hogy uj otthonának köz­ügyéi iránt érdeklődik. A kegyelmes úr felszólalásában háláját fejezte ki az üdvöz­lésért és megígérte, hogy legteljesebb ön­zetlenséggel fog dolgozni a képviselőtes­tületben és képviselőtestületen kívül Vác haladásáért. A jelentések után a bizottságokat alakí­tották meg, először a hatalmas pénzügyi bizottságot. Mindegyik tagját egyhangú él­jenzéssel választották meg és Galcsek György dr. elnök szólalt fel megköszönve a képviselőtestület bizalmát. Jelentette, hogy Nagy Sándor kir. tanácsos nagy elfoglalt­sága miatt már hónapok óta nem vesz részt a fontos bizottsági gyűléseken és minden kapacitálás hiábavalónak bizonyult, nem akarja a tisztséget továbbra vállalni, indítványozza, hogy helyébe dr. Fuber Jó­zsefet válaszszák meg. A polgármester is felszólalt és arról beszélt, hogy e nehéz időkben senki munkásságát ki nem von­hatja a közügyekben, az egész képviselő- testület nevében kéri Nagy Sándort, ma­radjon meg a pénzügyi bizottság értékes, munkás tagjának. Nagy Sándor a város­atyák éljenzése közt jelenti ki, hogy meg­másítja elhatározását és elfogadja megvá­lasztását. A többi bizottságokban ezek a változások estek: a vízügyi bizottság tagjai lettek: Lengyel Soma dr. elnök, Sáfár Béla, Ga- valdik Béla, Schmidt Ferenc, Hevér István tagok, a hadiszolgáltatási törvény értelmé­ben becslőbizottságot állítottak, elnöke a polgármester, tagjai Nagy Sándor, Bajkó Vilmos, Perlusz Márton és Schmidt Ferenc. A leltározó bizottságba Donovitz Vilmos helyére Borbély István került, az iparis kolaiba Bunyata Vince helyére Gavaldik Béla, a faiskoláiban Rolik János utóda Hei- nisch Richard lett, végül az útügyi bizott­ságban Novak Antal helyett Schworcz Pál fog működni. Az illetőségi ügyek után Bodenlósz Jó­zsef kérelméről volt szó. Bodenlósz a Kob­rák mellett vasgyárat épített s hogy a vá­ros is támogassa, kéri, hogy az átírási

Next

/
Oldalképek
Tartalom