Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)
1915-05-12 / 37. szám
2 VÁCI HÍRLAP Népsegitő akció Foton. Tisza István gróf miniszterelnök a minap a képviselőházban a háború teremtette helyzetről lett kijelentésében a legteljesebb elismeréssel adózott a magyar társadalomnak, a mely a háborús helyzetből reá- háramló sokirányú, a háború sikerét lényegesen befolyásoló morális kötelezettségének oly mértékben tett eleget s teherbíró képességének oly nem várt tanujelét adta, hogy —- valljuk meg őszintén — szervezetlen, össze nem forrott, ki nem alakult társadalmunktól nem reméltük. A legteljesebb hála és elismerés illeti meg ezért azokat, akik egyéniségük súlyának, szervező talentumukkal, fáradhatatlan tevékenységükkel és önzetlenségükkel társadalmunk munkásságát oly sikeresen irányították, hogy hazánknak a socialis térre nehezedő óriási feladatok megoldásában a hasonlíthatatlanul gazdagabb, kulturáltabb és társadalmilag szervezettebb Ausztria, valamint hatalmas szövetségesünk, a német birodalom iiy irányú tevékenysége mellett épen- séggel nincs oka szégyenkezni. Vác város és a váci járás közönsége a legteljesebb mértékben kivette részét a társadalomra nehezedő nagy és nehéz feladatok megoldásában. A háború szülte Ínség áldozatkész enyhítésén kívül sok becses intézmény, sok áldásos eszme fakadt ki a háború által teremtett kényszerhelyzetből, amelyek későbbre is a remélt és várt béke éveiben is maradandó életre vannak hivatva a népnevelés, a népgondozás járásunkban eddig is különös gondokat kul- tivált mezején. A vidékünkön folyó népsegitő akció egy nagyarányú, talán kevesektől ismert részletét akarjuk itt főbb vonásaiban bemutatni, amelyet Fól nagyasz- szonya: gróf Károlyi Lászlóné, születeti Apponyi Franciska grófnő lankadatlan kitartással, kiváló sociális érzékkel s költséget és fáradtságot nem kiméivé valódi önfeláldozással folytat. Ennek a tervszerű, céltudatos akciónak, mely falusi népünk legégetőbb szükségleteit elégíti ki, legelhanyagoltabb érdekeit karolja fel, egyes alkotásai hazánkban jóformán egyedülállók, úttörők s úgy mint a nép segítő gondozásának, felvilágosításának becses és mély belátással megválasztott eszközei, amelyek egyúttal kiválójay alkalmasak jó magyar népünk socialisztikus hajlandóságainak leküzdésére, minden tekintetben érdemesek a megismerésre, a szélesebb körök érdeklődésének felkeltésére. A mezei munka elvégzése most, mikor a férfiak szine-java a harctéren van, legnagyobb részt az asszonyok vállára nehezedik. Népünk szivesen dolgozik ; munkaidőben henyélni még az sem szeret, akinek módja van hozzá. Azonban ennek a mostani speciális körülményeink közepette annyira fontos asszonymunkának kerékkötője az anya gondozására szoruló csecsemők nehéz gondja. Nem lehet ugyanis csodálkoznunk egyik nagy nemzeti csapásunkon, a gyermek halandóságon, ha munkaidőben látjuk a néha több kilométerre gyalogoló munkásasszonyt hátán csecsemőjével, egyik kezében még járni alig tudó kicsinyével, a másikban ásóval, kapával. A bélhurut, a napszurás, a baleset ezekből a gyermekekből, akiket az élet nehéz gondja az ő életszükségleteiknek ilyen meg nem felelő körülmények közé sodor, népesítik be a falusi temetők kicsiny sirdombjait. A csecsemő-halandóság csökkentését, az asszonynép munkaerejének fokozását szolgálja Foton a Károiyi grófnő által létesített csecsemő-otthon. A mintaszerűen, ragyogó tisztasággal berendezett, orvosi felügyelet alatt álló otthonban 70 gyermek számára van hely a hat hónapostól a három éves korig. Már reggel 4 órakor az állami gyermek-men- helvről való, képzett gondozónők s dajkáló leányok szerető kezei veszik át a munkába siető édes anya kebeléről annak legdrágább kincsét s gondozzák este 9-ig, 10-ig ellátják ruhával, élelemmel. A felügyeletet a község intelligens hölgyei végzik élükön a grófnővel. Csak aki ellátogat abba a kedves, meleg otthonba s látja a dajkája karján játszadozó tiszta, egyformán öltöztetett apróságokat, látja a parányi, hófehér vaságyakban békésen álmodó angyal arcokat, csak annak lehet fogalma arról, hogy mit jelent faluhelyen a csecsemő-otthon. És az egész napi gondozás, ellátás, ruha belekerül a szegényebbnek 20, a gazdagabbnak 35—50 fillérjébe. Nemcsak a nép múló gondját van hivatva eloszlatni ez nemes, gyönyörű intézmény, hanem megtanítja népünket a csecsemők észszerű gondozására, táplálására és az egészség- ügyi követelmények végtelenül fontos voltára. A tapasztalás mutatja, hogy úgy a városban, mint a faluban a közélelmezés terén szükségszerűltg felmerült nehézségeket, a drágaságot azok érzik meg legjobban, akiknek saját termelésük nincs s napi keresetükből élnek. Károlyi grófné Foton 7ó ilyen szegény, földnélküli család megélhetését biztosította azáltal, hogy a fóti hires szép parkban, amelynek százados fák lombsátora alatt kanyargó útjain valamikor halhatatlan emlékű királynénk Erzsébet sokszor végig lovagolt, 10759 m2 területet engedeti át nekik megmunkálásra teljesen ingyen, ingyen kapták a vetőmagot is. A burgonyatermés fele és minden más ter- mesztmény egészben az övék. Hogy micsoda kincset jelent a mai viszonyok között egy darab termőföld azoknak a kis családoknak, akiknek se földjük, se vetőmagjuk, se pénzük nincs, felesleges bővebben fejtegetni. Január óta a fóti kastélyban rendes hivatalos órákat tartó iroda működik a grófnő személyes vezetése alatt, ahol ügyes-bajos dolgában mindenki kap tanácsot, útbaigazítást. Munkakörét főleg a sebesültek és foglyok hollétének kikutatása, a hadba- vonultak és családjaik közti levelezés közvetítése képezi. Eddigelé 25 községből 1278 egyén ügyében jártak el, 185 sebesült és fogoly katona hollétét kutatták ki s a messze idegenből 30 sebesültet sikerült hosszú utánjárás után az újpesti Károlyi- kórházba elhozni. Ha egy fogoly hollétét sikerült felkutatni, a legelső dolog, hogy magyar olvasnivalót küldenek neki. Az elaggottak és a szegény betegek gondozása egyik külön, gyönyörű fejezetét képezi Károlyi grófné emberszerető szivének és mindenre kiterjedő gondoskodásainak Ezeket családjának tagjaival buzgón látogatja, az uradalmi orvos által hetenként kétszer ingyenes orvosi kezelésben részesíti, a kastély konyhájáról élelmezi. A beteg- és gyermekágyas nőket betegségük egész tartama alatt ágy- és fehérneművel látja el. Ezek a Foton folyó emberbaráti és sociális tevékenységnek főbb fejezetei. Gróf Károlyi Lászlóné mindenütt ott van, ahol tanácsra, útbaigazításra, betegek gondozására szükség van. Boldog ha alkalma nyílik könyet letörölni, bánatot enyhíteni. A mai nehéz viszonyok között felemelő, vigasztaló s követésre méltó jelenség az, ha látjuk, hogy egy fenkölt gondolkozásu, kimeríthetetlen szivjóságu mágnásasszony elhagyja azt a fényes, elzárt világot, amelyet a vagyon és a rang számára kijelöltek s leereszkedik a föld egyszerű népéhez, nemzetünk kincsesbányájához, hogy azt felemelje, az élet nehéz harcára szervezze, erkölcsi erejét fentartani segítse. Mert nemzetünk sorsa a csatatereken dől el talán véglegesen. De viszont győzni csak abban az esetben bírunk, ha a csatatereken küzdő és vérző hőseink leikéről le- veszük a nehéz gondot azáltal, hogy az iífhonhagyoítak minden jogos érdekét szeretettel felkaroljuk s népünket hitében, bizalmában, áldozatkészségében minden lehető módon erősítjük. BCstürstetések a harctéren. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásának elismeréséül balassagyarmati Bainíner Ernő 9. huszérezredbeli őrnagynak, Schandl Géza, Lipcsey Márton és Elek Emil 1. honvédhuszárezredbeli századosoknak a legfelsőbb elismerést (sig- num laudis) adományozta. ICöziekedlik a déli § eméSyvonat, de csak vasárnapi és ünnepen. A régi jó menetrendben volt egy vonatunk, melynek népszerűségét mi sem illusztrálta jobban, mint az, hogy már Vácon majdnem zsúfolásig megtelt. Ez volt a déli személyvonat Budapest felé, melyet az a nyári hadimenetrendbe a máv., nem tudni mi okból, nem vett fel. Úgy látszik azonban, hogy a legjobb utón vagyunk ahhoz, hogy mégis járatni fogják, mert a máv. már kísérletezik vele. Elrendelte ugyanis pótlólag, hogy a 134 és 137 számú személy- vonatok bevezettessenek egyelőre vasárnap és ünnepnapon. A 134. számú vonat Budapestről reggel 8 ó 45 perckor indúl, Vácra 9 ó 46 p érkezik és Nagymarosig megy. Innen délben mint 137 sz. személy- vonat indul vissza, Vácon 12 óra 17 p.-kor áll meg és Budapestre 1 ó 20 p érkezik. Ha a vonat kellő kihasználását tapasztalják, úgy nemcsak vasárnap, de hétköznapokon is járatni fogják. Egyszerre születtek, egyszerre haltak meg. Nagy boldogság érte még 1913 szeptember 29-én Prohászka István közismert bölér- ünkeí, amikor a gólya néni Prohászka bácsi 56 éve dacára két egészséges kis leánynyal látogatta meg háza táját. Iluska és Annuska szépen nevelkedtek, de most vasárnap estére egyszerre rosszul lett midkét kis lányka a amint szép rendben és egymásután jöttek a világra, ép úgy betartották most is az elköltözés időpontját és előbb Iluska, majd alig egy órára rá Annuska is — természetesen mindketten pontosan 19 hónapos korukban — szép csendesen meghaltak. Nagy a szomorúság mostan Prohászka bácsi házánál, mert a két szép kis iker hiányát aligha tudja ínár pótolni.
