Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)

1915-03-28 / 25. szám

HuszonKilencedih. évfolyam 25. szám. Vác, 1915. március 28 VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17 Az idei Kenyér. Nem fogunH éhezni! — A magyar föld terméskilátásai. A háború az egyes országokat teljesen elszigeteli a világforgalomtól, nincs se be­vitel, se kivitel s igy a háborúban álló országoknak úgyszólván (eljesen a maguk emberségéből kell megélniük. Természe­tes, hogy a mezőgazdasági kiviteli orszá­goknak ilyenkor óriási előnyük van a be­viteli országok felett, amit aképpen is ki lehet fejezni, hogy a kiviteli országok a kivitel megszűnése folytán a saját zsírjukba fulladnak bele. Európában öt kiviteli ország van úgy­mint: Magyarország, Oroszország, Romá­nia, Bulgária és Szerbia. Európa többi or­szága bevitelre szorul, tehát a háborúban álló országok közül: Németország, Török­ország, Anglia és Franciaország. Bennün­ket leginkább Ausztria és Németország érdekel, mert ez a két állam az, amely a saját termeié: én kívül, mint beviteli ország, most igyszólván tisztán csak Magyaror­szágra szorul. Sajnos, Magyarországnak az 1914-iki esztendőben búzában igen szűk termése volt, amennyiben tizenkét millió métermázsával termett kevesebb, mint az előző esztendőben. így is termett azonban harmincnégy millió métermázsa, amely az Ausztriában termett tizenhat millió méter­mázsával együtt teljesen elegendő a kettős monarchia fogyasztási szükségleteinek a fedezésére. E tekintetben tehát nem is volna baj, de csak akkor, ha ez ötven millió métermázsa búza teljesen csak a kettős monarchiába fogyasztatnék el. Ámde nekünk búzával és liszttel Német­országot is táplálnunk kell, nem is szólva arról, hogy a semleges országok közül Olaszország és Svájc is elég nagy mérték­ben veszi igénybe különösen iisztíermelé- sünket. így, ha Ausztria-Magyarország és Németország kenyér- és lisztfogyasztási szükségleteit csakis tiszta búzával fedez­nék, akkor kétségtelen, hogy a készletek az uj termésig nem lennének elegendők. Azonban úgy Magyarország, mint Ausztria, valamint Németország különösen bővében vannak a tiszta búzát pótló egyébb kenyér- terményeknek, már csak azért is, mert az 1914-évi rozs és burgonyatermelés kiváló­an jó volt. Rozsból ugyanis nálunk tizenöt millió métermázsa, Ausztriában huszonöt millió métermázsa, Németországban pedig százhuszonöt millió métermázsa termett. Burgonyatermésünk Magyarországon öt­vennégy millió métermázsa, Ausztriában hatvan millió métermázsa, Németországban pedig ötszázhetven millió metermázsa volt. Emellett számításba kell vennünk, hogy Magyarország kukoricatermelése ötven­négy millió métermázsát tett ki és ezt a nagy mennyiséget itt azért kell számításba vennünk, mert bőven pótolja azt a körül­ményt, hogy Ausztria és Németország nem kukoricatermelő állam. A burgonyakeverék nagy szurrogátuma a kenyérnek, nem is szólva arról, hogy a kukorica-buzaliszt keverékből szintén igen jóízű kenyér készül. E hivatalos adatok alapján tehát feltétlenül megállapítható, mennyi értéket kell tulajdonítani az ántánt hatalmak ama kárörvendő híreszteléseinek, hogy Magyarországot, Ausztriát és Német­országot nemsokára az éhínség veszedelme fenyegeti. Nem, ez egyáltalában nem fe­nyegeti a szövetséges hatalmakat. És nem is fogja fenyegetni, mert például hadbavo- nulásunk dacára Magyarország öt millió kataszírális holdon felüli területet vetett be őszi búzával. A normálisnál tehát csak fél millió holddal kevesebbet, de kétségtelen, hogy a tavaszi alá ezt a fél millió hold föl­det is be fogják vetni. Beszámoló a nöegyle^öl. A váci jótékony nőegylet szerdán tartotta meg közgyűlését. Dr. Freysinger Lajosné elnöki megnyitója után dr. Fárnek László titkár terjesztette elő az egylet vagyoni álla­potáról szóló kimutatását, a múlt év törté­netét és a jövő év költségvetését. Az egye­sület nemes feladatát a nehéz viszonyok között is sikerrel teljesítette és a nemzeti célt is hatásosan szolgálta, a mikor 200 K-át adományozott a hadba vonultak csa­ládtagjainak segélyezésére, több száz darab hósapkát, érmelegitőt és haskötőt ajándé­kozol! a katonáknak, 12 szegény gyerme­ket karácsonykor teljesen felruházott és a nemzeti hadikölcsönre 5000 koronát jegy­zett. A közgyűlés egyhangúlag vette tudo­másul a jelentéseket és adta meg a fel­mentést a tisztikarnak, melyet újból meg is választott. A betöltésre került két választ­mányi tagságra özv. Hudák Jánosnét és dr. Fárnek Lászlónét választották meg. A váci takarékpénztár ez évben is, mint min­den évben 200 koronát ajándékozott a váci jótékony nőegyesületnek, amelyért ez utón is hálás köszönetét nyilvánítja dr. Freysin­ger Lajosné elnöknő. Az utazási igazolványok kiállítása. A belügyminiszter elrendelte, hogy ezen­túl a vasúti utazási igazolványok az uta­zás befejeztével, illetve a végállomáson fel­tétlenül leadandók. Ennélfogva az oda- és visszautazásra szóló .igazolványok kiállí­tása mellőzendő, amennyiben azonban az illető egyén visszautazása szükséges és az időpont is ismeretes — részére két igazol­vány állítandó ki, melyek egyike az oda, másika a visszautazásra jogosít. Raffay Sándor az ev. templomban, A váci ev. egyház ma, vasárnap este fél hat órakor vallásos estélyt rendez tem­plomában, melyre a budapesti Deáktéri ev. egyház hires lelkészét, Raffay Sándort is meghívták. Raffay előadást fog tartani e címen: Hol látjuk most a Jézust? A pro­gram különben tizenkét pontból fog állani: Martin Anna egyházi éneket ad elő orgo- nakisérettel, Borbély Bandi, Sulyok Helén, Késmárszky Kálmán, Szuhovszky Jolán iskolás növendékek szavalnak, majd az ünnepet ima és a himnusz zárja be. A ren­dező egyház belépő dijat nem szed, min­denkit szívesen lát a vallásos estélyen. Be kell jelenteni a rézgálicot! A kereskedőket és szőlősgazdákat sú­lyosan érintő rendelet jelent meg tegnap a hivatalos lapban. A szőlőknek a pero- noszpora-betegség elleni permetezéséhez szükséges rézgálic gyártásában a háború folytán tudvalevőleg nagy fennakadás tör­tént, mert az előállításához szükséges vö­rösrezet nálunk is éppen úgy, mint a kül­földön a hadvezetőség mindenütt hadicé­lokra foglalta le. Ennek folytán a rézgálic ára a rendes ár háromszorosára, sőt még ennél is magasabbra emelkedett és az a gyanú merült fel, hogy a meglévő csekély rézgálickészletekeí spekulánsok vásárolták össze és rejtegetik, hogy még magasabbra verjék fel az árát. Ennek folytán a kormány mindazon rézgálic és egyéb réztartalmú védekező szerek (rézkénpor, azurin stb.) kötelező bejelentését rendelte el, a melyek a rézgálic s az említett egyéb védékező- szerek előállításával, vagy forgalombaho- zataláva! foglalkozó egyéneknél, vagy cé­geknél készletben vannak. A bejelentési kötelezettség nemcsak azokra a készletekre terjed ki, melyek még eladatlanok, hanem azokra is, a melyek már eladattak, de még az eladók raktáraiban vannak, vagyis a melyeket az eladók már vasútra adtak, de a vevők még nem vettek át. Ellenben az a készlet, a melyet a gazdák saját szük­ségletükre már beszereztek és át is vettek, nem esik bejelentés alá. A bejelentést a március 26-iki állapotnak megfelelően áp­rilis 7-ig kell megtenni. A ki a bejelentést elmulasztja, vagy nem a valóságnak meg­felelően teljesiti, hanem készletét, vagy an­nak egy részét eltitkolja, két hónapig ter­jedő elzárással és 600 koronáig terjedő i pénzbüntetéssel büníeítetik. A váci mező- gazdasági bizottság körülbelül tizenöt mé­termázsa rézgálicot vett a váci szőlősgaz­dák részére, melynek szétosztása a jegy­zések szerint most következeit volna el. Mi lesz ezzel a rézgáliccal, nem tudjuk. Remélhetőleg, a mikor nem üzérkedésről, hanem a váci szőlők fentartásáról van szó, a kormány azt nem viszi el Vácról. Hei'nyófészkek iír»tása. A város figyelmezteti a birtokosokat, bérlőket és általában az érdekelteket, hogy a kertekben, szőlőkben, majorokban stb. gyümölcsfákról és csemetékről a hernyó­fészkeket, tojáscsomókat, tojásgyürűket, vérletükel és darázsfészkeket most már azonnal, de legkésőbb f. évi március hó 31-ig (bezárólag) okvetlenül és a legna­gyobb gonddal szedessék le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom