Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)
1915-05-23 / 40. szám
VÁCI HÍRLAP 3 Mit jövedelmezett a duna-ipolyvölgyi vasút? Vicinális vasutunk, a duna-ipolyvölgyi helyiérdekű vasút r. t., melyben Vác városát Zádor polgármester és Révész Béla képviselik, most tartotta éves közgyűlését, mely a sablonos részvénytársasági közgyűlésektől érdekesen tért el s ezért érdemes azzal hosszabban foglalkozni. A duna-ipolyvölgyit, mint ismeretes, németországi érdekeltség hívta életre, ezért igazgatóságában a mancheimi konzorcium igen sok tagja van képviselve. Ez idén, mikor a közgyűlésüket tartották, szokatlanul nagy számban jöttek le a németek, a kiknek nevében Fabel Vilmos a tárgy- sorozaton kívül szót kért. A németek képviselője náluk meg nem szokott melegséggel üdvözölte a magyarokat, kikkel világrengető harcát vivja most a német birodalom. Rendkívül hízelgő szavakban nyilatkozott a magyar nemzet páratlan hősiességéről, melyről ma már nemcsak Németország minden kis községében, de az egész világon tudnak. Kijelentette, hogy legyőzhetetlen seregeink oly pozíciókat foglalnak el a harctereken, mely a győzelmet biztosítják országainknak. Neki, mint nagy épitővállalkozónak, alkalma volt a keleti és nyugati fronton megfordulni és a hadvezetőség engedelmével látta, hogy nem dicsekszenek, de tesznek a szövetséges seregek. Boldogan jelenti ezt a magyar nemzetnek, melynek hűsége fokozza a siker nagyságát. A német kiküldött szavai lelkesedést és mély benyomást tettek a hallgatóságra s azután tértek át a prózai részre: a vasút évi mérlegének megvizsgálására. A jelentésből a következő érdekes részleteket közöljük megjegyezvén, hogy a számadatok az 1914. évre vonatkoznak, a zárójelben közöltek pedig az 1913. évi eredményt tüntetik fel: A duna-ipolyvölgyi vasút építési és fel- szerelési költsége 8,025,000 koronába kerül, melyet 11,395 darab 200 koronás törzs részvény 2,279,000 korona értékben és 28,576 darab 200 koronás elsőbbségi részvény 5,715,200 korona összegben fedezett. Az elmúlt évben 213,591 koronát jövedelmezett tisztán a vasút, melyből az elsőbbségi részvények darabonkint 7 K 40 fillért, 37 százalék osztalékot kapnan. A személyforgalom és áruforgalom 1914- ben kisebb volt, mint 1913-ban. Az elmúlt évben 213,666 személyt szállítottak (1913- ban 235,209 személyt) és a bevétel 209,840 korona volt, árút 45,836 tonnát (49,284 t.) ez után a bevétel 218,517 K (223,335 K). A magyar kir. államvasutak a vasútvonal üzembentartásáért 207,528 koronát kapott. Érdekes a személyforgalom alakulása: Első osztályú utas volt 1,859 (1968), másodosztályú 27,430(27,912), harmadosztályú 183,342 (203,974). Legnagyobb forgalmat természetesen Vác állomás adta, mely 68,933 utast szállítóit el. Utána forgalomra a drégelypalánki elágozó állomás következik: itt 27,362 utas volt. Sorrendben Diós- jenőnek 22,701, Nagyoroszinak 22,650, Rét- ságnak 12,669, Nógrádverőcének 12,705, Nógrádnak 11,669, Rombánynak 10,055, Szo- kolyának 8,993, Tolmácsnak 5,435, Bánknak 4,326, Berkenyének 4,096 utasa volt. "Mljesen lehetetlen a kimutatásban Borsosberény utas száma: csak 748 utast mutat ki. A mezőgazdasági terményekből 13,396 tonnát (1913-ban 12,922 t) cukorrépából 3,007 t, (4,345 t,) tűzifából 9,558 t (10,4521) épület és haszonfából 3,263 t (3,101 t) szállított 1914-ben a vasút, de megállapítást nyert, hogy miként a személyforgalom, úgy az árúforgalom is visszaesést mutat az előző évihez hasonlítva, a mit a háború terhére kell Írni, ezért a jövedelem is kisebb lett. Zsiri vásárolt a polgármester Vác lakosságának. Akárhogyan is nem tetszik, a közigazgatás ebben a háborús világban minden más elfoglaltsága mellett népélelmező is lett És ha a nyolcvan százalékos kukoricás kenyérért méltán haragszunk, semmiesetre nem fogunk megneheztelni a hatóság előrelátásán, hogy zsírt vásárolt a városnak. A zsir árak tudvalevőleg olyan magasan járnak, hogy még ez év. elején is elképzelhetetlen volt. Szakemberek azt állítják, hogy a zsírt koránt sem állott meg a mai áraknál és lehetséges, hogy ennek dupláját is eléri, csak kapható legyen. A polgár- mester erre való tekintettel négy vaggon zsir körülbelül másfélszázezer koronán vásárolt Vác város lakossága részére és kötelezte magát, hogy négy hónap alatt az egész mennyiséget át fogja venni. Az első rendű pestmegyei zsir kilovételára 4 korona 80 fillér volt, ezen az áron ma zsir már nem kapható, a mint ezt minden háziasszony jól tudja. A polgármesternek az a terve, hogy mindaddig, mig, a váci hentesiparosok zsírral el tudják látni a lakosságot, nem csinál nekik konkurrenciát, sőt a kellő időben, mikor már nem lesz zsir, segít rajtuk is és a közönségen úgy, hogy a henteseknek adja át, de csak kicsinyben való kimérésre, természetesen a polgári haszon hozzászámitásával. Háborús reform a vonatokon. A világháború forgatagában szemmel láthatólag alakulunk átdemokratikus országgá. A háború folyama alatt az I. és II. osztályú személyszállító kocsik ülése nagyon is alkalmas lakóhelyül szolgálnak a kiütéses tífusz terjesztőinek, az élősdieknek. A leggondosabb védekezési eszközök is elégtelenek arra, hogy az ilyen jól párnázott első és másodosztályú puha bársony és bőr üléseket tökéletesen megtisztítani lehessen és épen ezért e kocsiosztályok üléseit fapadokkal helyettesítik s igy az államvasutak az I. osztályt, mig a háború tart, meg fogják szüntetni. A fenmaradó II. és III. osztályok berendezése teljesen azonos lesz és az osztályok közötti különbség ez idő alatt csakis a meneídiiban fog megnyilvánulni. A tapasztalat azt mutatta, hogy a faüléses és faburkolatú kocsik dezifinciálása a lehető legtökéletesebb. Hir egy przemysli fogolyról. Bikkes András városi helypénzszedő a besztercebányai 16-ik honvéd-gyalogezredhez vonult be, a honnan Przemyslbe küldték. A vár elfoglalásakor hadifogságba került. Most értesítette Vácon lakó feleségét, hogy az oroszok Taskend városba vitték, baja nincs, értesítést kér családjáról. Milyenek a terméskilátásaink. A Kereskedők Lapjában olvassuk Vác terméskilátásait; Korán elvetett búzák és rozsok középszerűek, későbbi vetések alacsony és ritka, kiadós eső és ha még egy hét alatt lenne, középszerű termés lenne, rozsnak kalásza igen szépen fejlődött, kezd virágozni. Nyári vetések: árpa, zab, takarmány meglehetős, csali eső kellene. Burgonya, tengeri, bab el van ültetve, elsőt már kapálják is, szőlő szépen mutatkozik, sok fürt. Normális időjárás mellett, ha elegendő csapadék lesz, középszerű termésre számíthatunk, csak a munkaerő igen hiányos, gyenge és a napszám drága. E szakvélemény még az áldásos esők előtt íródott, ma nagyrészére a természet bizonyára már rácáfolt. A magyar vezényszó. A monarchia nagy háborúját a magyarság dominálja. Honvédeink verték ki a muszkát Máramarosból és Ungból és a mi honvédeink izmos karján, erős mellén tört meg a Przemyslt ostromló orosz sereg iszonyatos ereje. A magyarság dominálja a mi háborúnkat itthon is. A galíciai mezőkön elfogott oroszok javarésze ide kerül hozzánk, a táborokba, a hol lassan- lassan rájuk ragad a magyar szó. Nem csoda tehát, ha a magyar szó varázsa megejti azoknak a szivét is, a kik velünk küzdenek, velünk harcolnak a nagy, közös ügyért. Az egyik közeli hadikórházban fiatal lengyel önkéntes fekszik, a ki a betegágyban lelkes buzgósággal tanul most magyarul. Igen természetesen elsősorban a katonai vonatkozású fogalmakat tanulja. Fölirja magyar és német nyelven a vezényszavakat. A magyar vezényszavak rendkívül tetszenek neki. Egy dolog azonban sehogy se megy a fejébe: miért kell a magyarnak olyan hosszú szó, amikor Sturmot vezényelnek. A kórház orvosai megkérdezték tőle, melyik az a hosszú szó, a lengyel azonban sehogy sem tudta kimondani. «Majd inkább leirom“ — szólt mosolyogva. Le is irta szépen, kerekded betűkkel a Sturm magyar jelentését, igy : „No azanád teremtésit!“ Nyiltíér. Köszönetnyilvánítás. Szeretett Erzsiké leányunk, illetve testvérünk halálakor .megnyilatkozott jól eső részvétet hálásan köszönjük. Fogadják mindazok a jó barátok, ismerősök és rokonok köszönetünk kifejezését, kik részvétükkel felkerestek és nagy fájdalmunkat azzal is enyhíteni óhajtották, hogy halottunk hült tetemét utolsó útjára elkísérték. Vácon, 1915. évi május 20. Siráky Lajos és családja. Köszönetnyilvánítás. Fogadják mindazok, kik felejthetetlen férjem, illetve édes atyánk végtisztességén megjelentek és szives részvétükkel a ránk nehezedő újabb csapásban érzett fájdalmunkban velünk éreztek, őszinte hálás köszönetünket. Vácon, 1915. évi május 18. özv. Németh Péterné és családja. A Váci Hírlap kézbesítése körül gyakran hangzanak fel panaszok. Kiadóhivatalunk csak az esetben tudj'a ezeket orvosolni, ha akár telefon, akár levelezőlapon azt minden egyes esetben bejelentik t. előfizetőink.
