Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-07-08 / 50. szám
VÁCI HÍRLAP nek, az egész népesség 15°/0ának létérdekéről van szó. Közre kell tehát működnie államnak és társadalomnak egyaránt abban, hogy egy ennyi emberi foglalkoztató osztály ne csak tengődjön, hanem egészséges legyen, boldogulni tudjon s újból a magyar állam egyik erős oszlopa legyen. P. DM ipiül 2 vác—Hatvani vasutat! Újabb, a város jövőjére messze kiható esemény láttak a múlt héten ismét és már örömteljesen adták is tovább a hirt: építeni fogják a vác—hatvani vasutat! S ma is az a meggyőződés nyugtatja meg a kedélyeket, hogy ennek a vasútnak a megépítése nem is már a közel jövő feladata, hanem már most, néhány hét múlva kezdődik, azért tartózkodnak itt Vácon a mérnökök s azért vették bérbe a Kúria szálló majd mindegyik emeleti szobáját, a hol irodájukat is elhelyezték. Sajnos, ezt a hiú ábrándot kegyetlen kézzel szét kell tépni s meg kell Írni, hogy sok viz fog még a Dunán lefolyni, míg a hatvani vasúti összeköttetés szóba kerül és még több, mire megvalósul! Bár- mint szeretnék hírül adni, hogy a vasut- ezred érdekében csinálják meg a vác— hatvani vasutat (miként azt hiresztelik,) a való igazat megírhatjuk, hogy a Kúrián lakó vasúti mérnökök nem azért laknak itt, hogy a vác—hatvani vasút traszirozó munkáit elkészítsék! A Váci Hírlap tudósitója beállított a Kúrián székelő mérnöki irodába és a vezető műszaki tanácsossal a következő párbeszéd folyt le: — Szíveskedjék a máv. vác—hatvani vasutjának építéséről nyilatkozni, hogy a város közönségét informálhassuk. — Milyen vasútról beszéljek? — A vác—hatvani vasútról! — Kérem, mi mit sem tudunk erről a vasútról. — De hiszen az urak — legalább a városban elterjedt hírek szerint — azért vannak itt, hogy előkészítsék a vasút építését! — Szó sincs róla. Mi egészen más vasúttal foglalkozunk. Vácot nem is érdekli: egy gömörmegyei vasút leszámolását végezzük. Méltóztatik tudni, hogyha mi benn, a hivatalban csináljuk ezt, egyre, másra jönnek más és más munkákkal, felek és hivatalok háborgatnak, nyugodtan nem tudunk dolgozni. Ezért jöttünk ki Vácra s itt leszünk, mig a száraz munkákat el nem végezzük. Tehát egész bizonyos, hogy nem a vác —hatvani vasúiért vannak itt az urak? Egész bizonyos, nekem tudni kellene róla. — Jó napol kívánok! — Jó napot kívánok! — FalcsiK Dezső — táblabiró ? Egyik estilapban olvassuk, hogy Pulcsik Dezső dr. pozsonyi jogakadémiai tanár, ki régebben Vác város jegyzője és a Váci Hírlap szerkesztője is volt, nem lesz a pozsonyi új egyetemen tanár. Az igazságügyminiszter kir. táblabirónak nevezi ki. — MegKezdődött az aratás. Már igen sok táblán megpendültek a kaszák: a rozs aratása megkezdődött. Hogy korábban kezdődött az idén az aratás, az a kedvező, mert eltekint azoktól a hírektől, a melyek szerint a gazdák a „megfulladástól“ féltik a lábon álló gabonát, konstatálható, hogy az ország igen sok részén beteljesültek azok a remények, a melyeket a gazda a rozs idei hozamához fűzött. A szeles időjárás előnyére válik az aratási munkáknak, a hol pedig még lábon áll a gabona, ott a szemek beérésére igen kedvező és igy junius utolsó napjai tényleg hasznára voltak az idei termésnek. Az eddigi kedvezőtlen kilátások sorra megjavultak és különösen a rozs és az árpa az, a hol egyöntetű hírek igazolják a kedvező esélyeket. A búzánál még mindig ellentétesek a hírek, de országos átlagban itt sokkal jobb a helyzet, mint volt napokkal ezelőtt. Ha az idő kedvező marad, úgy valószínű, hogy egyes uradalmi táblákon a búza aratását is megkedik. A búzatermés megüti a középmértéket, az árpa, rozs és a zab viszont kedvező hozamot igér s igy az összes gabonafélék termése valószínűleg alig marad mögötte az elmúlt esztendők eredményeinek. És ez bizonyos nyereséget jelent gazdasági mérlegünk számára, mert az ország gazdasági körei már el voltak készülve arra is, hogy a magyar föld az idén Ínséges térmést fog szolgáltatni. — SzervezkedneK a KisiparoaoK. Vasárnap délelőtt szűk volt Vác kisiparosainak a kistanácsterem, megtöltötték teljesen a közgyűlési termet is, a hol szervezkedésükről tanácskoztak. A kisiparosok orsz. szervezetének nyolc képviselője jött ki Budapestről, hogy váci kartársaikat a szervezkedésnek megnyerjék. Racsek János elnök üdvözölte a vendégeket, kik közül Szilágyi Antal a szervezet programját ismertette, Kovács Lajos az önálló vámterületről és a munkásbiztositás reformjáról beszélt, Barta Artur a szervezkedés szükségességét egyes ipari szakmák szempontjából világította meg. Az egybegyűlt iparosság minden szónoknak szívesen helyeselt, látszott, hogy az ő gondolataikat öntötték formás beszédekbe. Csak akkor volt gyér a helyeslés, mikor megtudták, hogy a szervezkedés anyagi áldozatokkal is jár és hat korona tagsági dijat kell fizetni. Hisz az ipartestület négy koronát is nehezen tudják fizetni, még külön hal koronát is áldozzanak évente! De mégis kimondották, hogy megalakítják az országos szervezet váci osztályát, melynek elnöke Racsek János, titkára Quell Rudolf lett. Ezután jön majd a tagok gyűjtése és a helyi szerv megalakulása. Délben a budapesti küldöttek tiszteletére társasebéd volt. — VáciemléKeK Egerben. Gyermekkorunk emlékei közé tartozik már a régi kisváci parasztviselet, a mikor a palotai asszonyokéhoz hasonló, de nem annyira rikító színű százrétű szoknyákon láttuk térbelyülni Vác leányait és asszonyait. Ezt a palócos viseletét látta és mintegy megelevenedett elölte a régi váci népviselet, mikor múzeumunk elnöke legutóbb Egerben járt. A muzeum részére két darab kosztűmképel szerzett be és küldött Be- recz Kidéi egri irg. rendi főgyógyszerész egyesületünk buzgó tagja. Az egyesület vezetősége ez ethnografiai képeket a néprajzi osztályba helyezte el és értük ez úton is köszönetét mond. — Tisztogatás Készül RáKospalo= tán, Vághó Ferenc, Rákospalota főjegyzője tegnap vette át hivatalát Szlachányi János vácdukai körjegyzőtől, kit a főszolgabíró rendelt a nagyközség élére, mig a vezető főjegyző szabadságon volt. Vághó visszatértével azonban nem a békés munka kezdődik Rákospalota községházáján. Szalay László járási számvevő ugyanis több napon átvizsgálta a község ügymenetét és a tapasztalatokról több Ívre terjedő alapos jelentést tett Ivánka Pál főszolgabírónak. AMnl értesülünk, a számvevő számtalan visszaélésnek jött a nyomára, a minek az lesz a következménye, hogy felfüggesztéseket fog elrendelni a főszolgabíró s ennek nyomán nagy tisztogatás lesz Rákospalotán. — Zubovich Kapitány. A Váci Hírlap egyik nem régi száma cikket közölt Viseg- rád nevezetességéről: Zubovich Fedor kapitánytól. E cikk többek között azt mondotta, hogy a kapitányon egy parasztgazda ostorával keresztülvágott és Zubovich maga nyújtott kezet inzulíálójának. Miután meggyőződtünk róla, hogy ez teljesen valótlan, meg nem történt, mert hiszen lehetetlen is, hogy nem egy katonatiszt, de más civil ember is inzulíálójának kezet nyújtson, készséggel közöljük a rektifikációt. Zubovich kapitánynak tényleg volt egy ily esete mintegy tizenöt év előtt a A'figazziban. Akkor egy szerb születésű kocsisa támadt rá s Zubovich támadóját lelőtte. A törvényszéktől fel a kúriáig jogos önvédelem címén akkor a kapitányt minden forum felmentette. Erről kapott a cikk Írója helytelen információt, ezért mi most a méltatlanul megbántott kapitánynak szívesen adunk elégtételt, midőn az igazságot teljes valóságában közöljük. — Mit csináljanaK a Phoebus Ká= rosultjai? A Phöbus vilamos vállalat r.-t. néhány nap előtt tartott közgyűlésében a kereskedelmi törvény szabályainak szigorú betartása mellett elintézték a milliókra rugó veszteség és a részvénytőke lebélyegzésének összes formalitásait és végül köszönetét szavaztak az igazgatóságnak és éltették az elnökséget, a ki a határozatokat enunciálía. A dolog formai része ezzeNel van intézve. A közgyűlés elvégezte a maga dolgát, de vájjon ki gondol a jóhiszemű áldozatokra és ki intézi el ezeknek az ügyét? Mint értesülünk, Phoebus közgyűlésének határozatát azok a részvényesek, kiket tönkre tett a nagyhangú vállalkozás, megtámadják és bűnvádi eljárást kérnek az igazgatóság ellen. A sok ok között, melyet a törvényszék elé terjesztenek, szerepel a vác gödöllő—budapesti villamos vasul is, melyre a Phoebus igazgatósága azt mondja, hogy azért nagy a részvénytársaság vesztesége, mert a mi villamosunkon sokat vesztett. Ez nem áll meg, mivel az idei mérleg szerint a vasút jövedelmezősége nagyobb volt, mint 1912- ben, akkor pedig az igazgatóság még fényes mérleget készített és közel nyolc százalék osztalékot fizetett. — Elmarad a Katonai jelentKezés. A honvédelmi miniszter közhírré teszi, hogy az 1893. 37 l.-c. értelmében évenként kötelező népfelkelői időszaki jelentkezés a folyó évben nem fog megtartatni.
