Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-09-09 / 68. szám

VÁCI HÍRLAP 2 jött el, e helyett belátták, hogy a magyar föld legalább most nem hordja szívesen a hátán az angolt és szépen elmentek Hajnal Jenő alagi főjegyzőhöz, a mikor mind együtt voltak, a főjegyző jegyzőkönyvet vett fel velük, melyben mindannyian a magyar állampolgárságot kérik a belügyminisztertől. LEVELEK d HARCTÉRRŐL * A tábori posta özönével hozza a harc­térről szóló mindenkinek kedves híradáso­kat. Kérjük a város lakosságát, hozzák el szerkesztőségünkbe azokat a drága soro­kat. Semmiféle indiszkréciót nem követünk el, sem családi ügyet, sem tiltott hadi ér­tesítést nem közlünk azokból, csupán any- nyit, a mennyi elegedő, hogy drága fiaink sorsáról a nyilvánosság, a város lákossága értesítést szerezhessen. Hogy örvendjen mindenki olvasván hősi, lelkes küzdelmü­ket: kérjük küldjék el a tábori posta leve­lezőlapjaikat, közlés után azokat jogos tulajdonosuknak visszaszolgáltatjuk. * Az egész dandár dalolja már ezt a ma­gyar nótát a Drina folyó mentén : Rossz dolga van a bakának, ezer dolga akad neki: Se éjjele, se nappala, sohse tud pihenni. Nyugvása akkor sincsen, ha a holdfény ragyog: Sírva ir a babájának képes levelező lapot. Rossz dolga van a bakánák, itt kell lenni Szerbiába’ s nem jöhet el utána a kedves babája. Hogy hű lesz a babájának, szentül megfogadta, itt meg csupán az fáj neki, hogy nics, a kivel megcsalja. Rossz dolga van a bakának, itt csak szerbet lehet enni s nem lehet jó hazai bort tetejébe nyelni. Ha lehetne, jöhetne rá Szerbia még néhány: A bakának piros bor kell, makra pipa, meg egy szép lány! Postánkat autó hozza Szerajevóból. Bár­dos api is itt van. Szólnak az ágyuk erő­sen, szállnak a repülőgépek. Szepessy László honvédhadnagy. * Otthon talán már véres eseményekről olvasnak, mégis nem tudom megállni, hogy arról a lelkesedésről, mely nemcsak Ma­gyarországon, de egész lengyel földön csodásán elfogta a lelkeket, ne írjak. A váciak erről aligha olvashattak részletesen. (A világból mit sem tudunk, jó lenne egy­két lap, no meg a Váci Hírlap hazai ese­ményekről.) A budapesti Józsefvárosi pályaudvarról indultunk hat lónak, vagy negyven ember­nek címzett kocsinkban pontban éjfélkor. Hatvanba már katonabanda fogadott s másnap délben Miskolcot értük el, a hol két órai pihenő volt. A pályaudvaron a miskolci nőegylet uralkodott, az ő rende­zésében és felügyelete alatt urilányok húst, kenyeret, gyümölcsöt, süteményt, virágot adtak a halfának. (Gondoltam magamban Vácon is pont igy van.) Reggelre már Or­ion ébredtünk fel s itt osztrák vasutasok vettek át, a nép még jobban lelkesedett, (ha ugyan lehet.) Mindenütt lelkesedtek, ünnepelték bakáinkat. Reggel hat órakor léptük át az ország határát és az egész bakasereg levetett sapkával énekelte az „isten áld meg a magyart . . .“ Nagyon szép és megható volt. Minden legkisebb állomáson is tűntettek a lengyelek katonáink mellett, a pályaudvarokon „Éljen Madjar“ felírásokat olvashatni. A legények elejét különben erről a vidékről is elvitték, mert asszonyok vágták a termést. A pályaudva­rok telve szebbnél szebb lengyel asszo­nyokkal és leányokkal, kik kenyeret, libát, cigarettát csak úgy tömték bakáinkba. A mi jókedvű katonáink felváltva énekelték a magyar és a lengyel himnuszt — és mi­lyen szép volt — a lengyelek gyönyörűen segítettek. Igazán olyan megható jelenetek játszódtak le, hogy sírva búcsúztunk len­gyel testvéreinktől. Egy csomó petróleum- forrás mellett elhaladva, egy őrháznál áll áll meg vonatunk. Rendbe szedte a baka magát, aztán gyalog indultunk végcélunk felé, a hol most is tartózkodunk. Ötvenhat óráig hozott a vonat szép hazánk köz­pontjától. Gergely József. 500 fog. A külső váci kaszárnya benépesült: az esztergomi táborból hétfőn este a Schön- brunn gőzös ötszáz szerb és orosz irdli­nódat hozott Vácra. A szenzációnak hamar hire ment s bár késő este volt,'még sokan ott érték a vegyes társaságot a hajóállo­másnál. Egy káplár vezetésével tizenhat népfelkelő hozta őket s jó óráig tartott, mig kiszálltak a bécsi hajóból, megszám­lálták és útnak indították őket. Késő este, de főleg kedden egész nap rengeteg ki­váncsi gyülekezett a kaszárnya előtt s a sok fogoly az emeleti ablakokból nem ke­vesebb kíváncsisággal várta, mi lesz velük, Az internáltakkal a rendőrség két kikül­döttje; Valovits és Blau nacionálét vett fel, a mi ugyancsak hosszú időbe telt bele. Ekkor derült ki, hogy milyen vegyes kom­pánia van együtt. Bankigazgatótól, hajós- kapitánytól, tanártól le a legszegényebb kocsisig minden brancs képviselve van, ott vannak a nyomorult orosz zsidók együtt a szerb katonaszökevényekkel. Teg­nap Zubovich Fedor kapitány, mint ál­lomásparancsnok, megjelent közöttük és átvette őket s kihirdette nekik, hogy a leg­szigorúbban fog megtorolni minden enge­detlenséget, vagy szökési kísérletet. Az in­ternáltak élelmezése a város gondja lesz. A rendelet szerint teljes katonai menázsit kapnak s már is hordják be nekik a ke­nyeret, húst. Az intelligensebbeknek, kik­nek pénzük is van, Zubovich megengedte, hogy maguk gondoskodhassanak az ellá­tásukról. Az élelmezés költségeit az állam a háború után vissza fogja téríteni a város­nak. Nagyobb baj lesz azonban az inter­nált szedett, vedett népség őrzésével. A bakák elmennek, Zubovich katonái pedig gyakorlatozás céljából vannak itt, nem azért, hogy azokra felvigyázzanak. Való­színű, hogy katonai erőt sem kap a város és igy nem marad más hátra, mint a pol­gárőrséget megalkotni, mert az a néhány rendőr, a kiket most vetlek fel, a város belső területén kell. Hir szerint még két ezer fogoly fog Vácra jönni a napokban KIK SEGÍTIK i lilltili 111 liti Üli iiffltirtlífil? A múlt heti számunkban közölt névsor foiytatásaképen a gyűjtőivekből ma a kö­vetkező adományokról számolunk be: Heti adományok: dr. Zádor János 6 K, intzédy Soma, ifj. intzédy Soma 5 — 5 K, dr. Zádor Jánosné, Sommer Gyula, Fazekas Károly, Schmidi Ferenc, Lőrincz Gábor 4—4 K, dr. Göndör Sándor, Váró Károly, Horváth Ele­mér, Gács Rezső, Gombos Antal, dr. Ká- rosi Sándor, özv. Nagy Jánosné, ifj. Ottó József, Schumacher Jenőné, John Ferencné, dr. Magas Árpád, Nagy István, Starnberger Rezső, Belicza Ida 3— 3 K, Kassai Vidor, Braun Jakab, Hübschl Kálmán, Pilát Nán­dor, Széli Kálmán, Rády József, Bán Már­ton, Pesovár Ambrus, Rozs Lajos, Arányi Béla, Arányi Krisztina, özv. Mébold Frigyesné, Niísch Arthur, Lepey Emil, Bercsényi Dezső, Kochné, Göllner Hugóné, Köller Aríhurné, Martiny Antal, Szigvárt János, Hirschfeld Adolf, Klapatiiy János, dr. Béky László, Schweitzer Lipót, Velzer Kálmán, Bóday Aurél és neje, dr. Pauer Béla, Scheffer András, Kállai Mór, Weitzenfeldné, Schiffer N., Gácsér Józsefné, Sándor Pál, Bencze Károly, özv. Almási Józsefné, Vatter Fe­renc, Borbély Sándor, Mátay Emma, özv. leányos Kálmánná, dr. Erdős Bernáí, Rol­ler A. és fia, Koncsiczky, özv. Rappensber- ger Józsefné, Berkes József, Laffer Ede, Zádor Irénke és Mariska, Wingler Károly, özv. Cseley Jánosné, özv.Rusóízky Mihályné, Kvell Rudolf, Simon Géza, Schrenker András, Maricsek Dezsőné, Tanács József, Reiser Antalné, Perlusz Márton, Balázs Gyula, Lukácsi György, Mandi Béla, özv. L. Nagy Károlyné, Irgalmas Nővérek 2—2 K. Havonként: dr. Ernst Lajos, dr. Schneller Ferenc 10—10 K. A háború hosszabb idejére, vagy egész tartamára adott összegek: Váci ált. ipar­társulat 200 K, Grünhut József, Kontra György 120—120 K, váci ipartestület 100 K, Schmidt Ferenc, alsóvárosi földmivelő céh, dr. Lengyel Soma 50—50 K, Büschitz Márk, Gedeon Emilné 30—30 K, molnár ipartár­sulat, Tragor Károlyné 25 — 25 K, Hochfel­der Mátyás, Steiner Jenő, Idrányi Gábor, csizmadia-ipartársulat, Stigliczi Istvánná, Heilmann Adolf, br. Jeszenszky Mária, Péts Sándorné, Huszár Aladár, Kozma Lajos, Elek István, Császár István, Spieler Sán­dorné, özv. Santo Istvánná, Kovách Ernő, Müller Ignác, Solti Gusztávné, Justh Fe­rencné, dr. Fárnek László 20—20 K, Kál- vin-szövetség 17 K, Latkóczy Pál 15 K, id. Füstös István, Kiss János 12 — 12 K, özv. Margetsch Károlyné, Hoffmann Ferenc, Szekerka Mihály, Pajerl Károly, özv. Bállá Istvánná, özv. Teszák Gyuláné, özv. Dono- vitz Vilmosné, dr. Forgó Kálmánná, özv. Marosiné, Fazekas Imréné, özv. Békeffy Sándorné, Divényi Gyula, dr. Zsigmondy, Skála Ferenc, Winkler Rezső, Ertinger Sándor, Klein Zsiga, Nagy Ferenc, dr. Biró Jenő, Farkas Józsefné, dr. Hörl Péterné, Fekete József, Bach Béláné, Bállá Viktorné, Kiss Lajos, Molnár Máté, Sóti Bálint, Egyiid Pál, Sáfár Béla, Nyitrai Ede, Nyitrai Edéné, Nyári Ferenc, Kustár János, Helcz Ferenc, Cserny József, ifj. Ottó József, Tragor An- nuska, Bauer-család, N. N., D. Egyiid Lajos, I). Szijjárló János, dr. Károlyi János, Ipa­rosok Mária Kongregációja 10—10 K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom