Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-08-23 / 63. szám
HuszonnyolcadiK évfolyam 63. szám. Vác, 1914. augusztus 23. VÁCI HÍRLAP Pnlifikaí 1»ti mPOTplpniU crprHan P s; PoIitiKai lap, megjeleniK szerdán és ’vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nvilttér sora fillér. Telefon-szám 17. YŰJTÉS Az utcákon megjelentek a jól ismert urnák, mi nálunk két napon át: a király születése napján és az első magyar király nagy nemzeti ünnepén. Nagy sereg lelkes leány és asszony fogta körül és messze elkalandozva gyűjtöttek a váci katonák családjainak, másnap a megsebesült katonák részére. Ezer koronán felül jött össze a legnemesebb célokra s ezt az áldozatkész váci népnek, a lelkes gyűjtőseregnek köszön- hétjük. Ide iktatjuk a gyűjtő hölgyek neveit: Aszódi Mariska. Bach Béláné, Bayer Margit, Balázs Gyuláné, dr. Blauner Miksáné, Bartók A'lariska, Bartos Erzsébet, Békésy Sándorné, Bolgár Alisz, Borbély Sándorné, Boros Juliska, Braun Sári, Cseh Ilonka, özv. Deák Ferencné és leánya, Éder Kató és Margit, Farkas Józsefné és Mici, Fehér Ilonka, Freysinger Pancsi, Fodor Maca, Fóty Emmi és Mariska, Gaál Manci, Gedeon Emilné, Geiger Miksáné, Grünhut Józsefné ás Olga, br. Guretzky Emmy, Gyiirki Manci, Hanák Bözske, Heksch Manci és Terus, Hencsei Mici, Hervai Irma, Illovszky Margit, Ivánka Pálné, Jeremiás Annus, Jeszenszky Kató, Kállay . Ubulné, Korpás Aranka, Laffer Irma, Légrádi Kornélka, Lengyel Etus, Matkovics Mimi és Rózsi, Mlinkó Hilda, A^argets Gizella, Nagy Baba és Lenke, Natonek Margit, Népi Ilus, Peslhy Hortenzia, Pintér Jenőné, dr. Preszly Elemérné és Ancsi, Preszly Linus, Preyer Gyuláné, Polgár Pálné, Ságh Józsefné, Schneller Olga, dr. Schneller Ferencné, Schumacher Jenőné, Schönberger Etus és Rózsi, Széky Emmy, Szabó Edéné, Sziós Juliska, Tarnay Olga, Takács Lili és Mária, Török Szidi és Leona, Vadas Márta és Lidi, Vitályos Aranka, Weinberger Irén és Juliska, Weisz Olga, Velzer Aiajosné, Velzer Lili, özv. Zalánfy Károlyné és Gizi. Legyen hálás köszönet fáradozásukért, hogy sok szenvedőnek könnyeit iparkodtak lelkesedésükkel letörülni. Az első nap gyűjtése a következő volt: A városházánál 107 K 20 fill. Kőkapunál 74 „ 15 „ Székesegyháztéren 170 „ 22 „ Vasútnál 139 » 17 összesen: 490 K 74 fill. Ezt az összegei átadták a polgármesternek, ki viszont a váci katonák családjai részére gyűjtött összeghez csatolta azt. (Tehát nem vitték el Budapeslre, a mint hiresztelték.) A második, szent-István napi gyűjtés még szebb eredményt produkált. Ezen a napon már a megsebesült katonák részére folyt a gyűjtés és úgy látszik a befolyt összegből, hogy mély részvét nyilatkozott meg a váci katonák családjainak megsebesült katonáknak. ✓ közönségben, mert a következő volt az eredmény : A városházánál 131 K 88 fill. Kőkapunál 115 „ 94 „ Székesegyház téren 215 „ 74 jy Vasútnál 191 „ 20 Csavargőzösnél 21 7, 64 „ összesen: 676 K 40 fill. Ezt az összeget valószinűleg a váci vöröskereszt kapja, hogy az ide küldendő sebesültek jobb ellátásban részesüljenek. Megsebesültek és elesettek névjegyzéke. Megírtuk, hogy a hadügyminisztérium a bécsi cs. és kir. udvari nyomdára bízta a monarchia hadseregéből megsebesültek, elesettek, vagy eltűntek névjegyzékének kiadását, melyet számonkint azok, kik arra előfizettek, a Váci Hírlap utján fogják meg kapni, minthogy a névsor közlése — esetleges félreértések és sajtóhibák folytán — tilos a lapoknak. Azóta újabb rendeletet kaptunk, mely szerint a Váci Hirlap is engedélyt nyert ennek a névsornak közlésére. Ezzel a hadügyminisztériumtól kapott engedélylyel élni is fogunk s azoknak a hősöknek neveit, kik akár az északi, akár a déli harctéren sebesültek meg, vagy haltak meg a hazáért, közölni fogjuk. Természetesen — helyi lap lévén — csak azok neveit, kik köztünk éltek, közülünk mentek el a harctérre, vagyis Vác városi és a váci járás és a dunamenti községeknek lakóiról szóló értesitéseket és mindazok neveit, kik ha régebben is bár, de lakói voltak környékünknek. Kérjük a lakosságot, hogy csak e hivatalos lista alapján közölt névsort fogadja el hitelesnek és ne üljön fel szenzációkra utazó híreszteléseknek, minők nap-nap mellett felbukkannak és izgalmakat keltenek. Szerb foglyokat vittek. Még aludt a város és csendes volt a nagy Duna környéke, mikor néma séreget szállítottak az uszályhajók. Múlt szombaton és a hét folyamán is egy Ízben, összesen i mintegy 500 szerbet vittek hajón Eszter* | gomba és a baraktáborban helyezték el őket, a hol legnagyobbrészt ma sátrakban laknak. A fogoly szerbek boszniai-herce- govinai illetőségűek és oltani kétes viselkedésük miatt volt kénylelen őket a hadvezetőség elszállítani messze a harcok színhelyétől. A foglyok között több igen intelligens szerb férfiú is van, nemkülönben asszonyok és gyermekek jelentékeny számmal. — Szerdán délután négy óra felé két hajón ismét 3000 szerb hadifogoly érkezett városunk alá és ' megállás nélkül haladt felfelé. Hogy a foglyokat hol telepíti le a hadvezetőség, arról nem nyerhetett tudósi (ónk információkat. II lil szili. A monarchia múlt hó 28-án kelt hadüzenete után Szerbia ellenséges terrénumnak számit. Hadseregünk átlépte a Dunák az ellenség földjére ért. Most miután mindenkit érdekelhet Szerbid földje, álljon itt rövid geográfiái áttekintése az ellenséges földnek. Szerbiát egy erősen elkársztosodolí középhegység borítja, melyet a Morava-folyó két részre oszt: keleti és nyugati Szerbiára. Ez a központi fekvésű jól művelt és gazdag Morava völgye a főforgalmi ere az országnak. Nyugati Szerbia erősen erdős és csak kevéssé elkarsztosodotf, 700—1500 méter magas középhegységgel, hegyvidéki jelleggel bir; hellyel-közzel sziklás, keskeny, mély völgyekkel, meredek hegyoldalakkal, melyek igen nehezen járhatók, sűrű erdőkkel vannak borítva, kevés úttal és lakossal. Úgy az áttekintés, mint a tájékozás igen nehéz itt. A hegyvidék észak felé gyors átmenettel elveszti ezt a jellegét s a Duna és Száva folyókig, mint alacsony- és közép-dombvidék jelölhető meg; a Száva és Drina szögletben az igen termékeny jól művelt és sűrűn lakott Matva és ettől keletre a Kolubár mély földje terül el. Általában az a terület, melyet a Duna, Száva és Drina egyfelől, továbbá a Golu- bac, Despotovac, Sv. Pelka és Morava összefolyása, Kragujevac, Topola, Slovac és Lesnica határol, gazdag, sűrűn lakott (72 lakos négyszögkilométerenkint), mindenféle természeti és sok ipari termékkel és száraz időben jól járható utakkal bir s igen jó hadműveleti terület. Az áttekintést azonban a számos erdő-, szőlő- és tengeriföldek igen megnehezítik. A Morava völgye a legsűrűbben lakott és a legjobban művelt része Szerbiának. Központias fekvése, mely az egész országon keresztül húzódik, valamint a fő közlekedési vonalak, melyek benne vezetnek — egy vasút, három országút — végül több nevezetes város, mint vidéki központ, — mindez mutatja ennek a völgynek nagy fontosságát. A'faga a Morava folyó, Nistől 140—230 m. szélességben, kisebb, de sűrű kanyarodások után, Temeskubinnal szemben ömlik a Dunába. Elhanyagolt medencéje folytán nagyobb hajókkal néni hajózható, nedves időjárásban mindkét partja mentén meglehetős szélességben elmocsa- rasodik s igy tekintélyes akadály. Kelet-Szerbiában délre a Alorava és Ni- seva között 1400—1900 m. magas alpesi, illetve középhegység van, Nisaválól Zajcárig pedig egy 1600 — 1900 m. magas alpesi hegység terül el; mindkét vidék erősen erdős, nehezen járható és gyér lakossággal bir.
