Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-05-03 / 33. szám
dom. de biztatom Vác lakosságát, hogy tegyem meg minden lehetőt annak letelepítésére, meri abból anyagi hasznát látja legrövidebb idő alatt. Ámde nem ringathatom, illúziókban önöket és ezért őszintén megmondom, hogy az állam nem adhat kölcsönt egy városnak sem, tehát Vác sem kaphat! A kormány csak a kölcsön megszerzésében támogathatja Vácot, de mit és mennyit, erre nézve nem nyilatkoz- haíom. A terhes pénzügyi viszonyokat, a a város anyagi helyzetét tekintve teljesen helyeslem szónokuk őszinteségét, hogy a a mit halaszthatnak, halasszák a jobb időkre, mikor majd olcsóbb lesz a pénz, de a vasuíezred megszerzéséért kövessenek el minden lehetőt, lépjenek bankokkal érintkezésbe és tárgyalásaikat tudassák velem, Ígérem a kormány nevében, hogy a mit itt tehetünk Vác városa érdekében, mindazt megtesszük. A miniszteri ígéreteknek kijáró obiigáit éljen után a főispán bemutatta a küldöttség tagjait a miniszternek s azután Galcsek György, Franyó István, Göndör Sándor felkeresték Samassa miniszteri tanácsost, ki a városi ügyek referense a belügyminisztériumban. Jóindulatába ajánlották Vác kérelmét s a miniszteri tanácsos ugyanazt a kijelentéseket tette, mint a minisztere, hogy az államtól Vác városa ne várjon olcsó kölcsönt, de ha bankokkal tárgyal úgy érvényesítik befolyásukat, hogy beruházásaira szükséges kölcsönt a lehető legkisebb kamatláb mellettmegkapja. A miniszterelnöknél. Most azután a küldöttség Tisza István miniszterelnököt kereste, hogy az ő jóindulatát is kérje a vasuíezred érdekében elnyerendő olcsó kölcsön megszerzésére. Hosszú kísérletezés után, mert Tisza István a képviselőház ülésén volt elfoglalva, végre is sikerült eléje jutni. Galcsek dr. volt itt is a szónok és hivatkozott arra, hogy a hadügyminiszternek Vác város érdekében történt átiratát a miniszterelnök kapta, tehát kéri, hogy az anyagi válságban segítse meg a haladni vágyó várost. Gr. Tisza miniszterelnök: Bizonyos, hogy Vácin telepedik a vasúti ezred? Galcsek György dr: Egész határozottan állítom, hogy a m,ásoclik számú vasutez- red. Vácra jön! — Nos akkor Ígérem, hogy amit tehetek, mindent megteszek. Tudom, hogy mily nehéz ma a pénzszerzés, ezért jól teszik az urak, hogy a mi halasztható beruházás, elhalasztják. ígérem, hogy külön is beszélek a belügyminiszter úrral és én is ajánlom, hogy kezdjenek tárgyalásokat a bankokkal kölcsönük megszerzésére és a kormány ügyelni fog, hogy a vasutezred megszerzése érdekében Vác város lehetőleg előnyös kölcsönhöz jusson. Ezeket mondotta a miniszterelnök s ezzel azután a rövid fogadás véget is ért. A hatás. Most pedig be kellene számolnunk arról, hogy a küldöttség minő hatással térlvisz- sza városunkba a miniszter járásról. Előre látható volt, hogy határozott Ígéretet sehol sem kapnak és újságírói szem, mely mindenütt a végső eredményt kutatja, a látóhatáron nem volt található. Ezért a bizottság tagjaihoz kellett fordulnunk információért s voltak, kik elragadtatva nyilatkoztak a belügyminiszter és a miniszterelnöknél történt fogadásról, voltak, kik ezeket a fogadásokat úgy jellemezték, hogy nem külömbözöíl a szokásos, sablonszerű miniszteri jóindulat kifejezésnél, a mi több, kevesebb őszinteséggel kijár minden küldöttségnek. A küldöttség minden tagjának azonban egyhangú impressziója az, hogy a Tisza- kormány, ha ígéretét beváltja, Vácnak segítségére lesz a bankokkal való tárgyalásában és évente 50—60 ezer koronát megmenthet Vác adófizető polgárainak. — A polgármester itthon. Zádor János dr. polgármesterünk befejezte üdülését Lussinpiccolóban s a hét elején hazaérkezik. Előbb még nagyobb hajós utat tesz és á dalmát szigeteket járja be. ifjúság a színpadon. Május 9-én, jövő szombaton kerül másodszor színre a „Nyári reggel“ dalosjáték, a mely bemutatóján oly őszinte sikert aratott a siketnéma- intézet dísztermében. A dalosjálékban ismét az az ötven bájos kis leány fog szerepelni, mint a bemutatón. A műsort egy-két zeneszám fogja kiegészíteni és még egy érdekeltsége lesz: fiúk és leányok egy felvonásos vígjátékot fognak bemutatni, melyet most tanít be Borbély Sán- dorné, az egész előadás rendezője. A szombati érdekes estére külön meghívót nem bocsátanak ki, ezért lapunk utján hívják fel az érdeklődők figyelmét és invitálnak mindenkit az előadásra. — Megjutalmazott tanitóH. Az országos iskolaegyesület a magyar nyelv terjesztése és a népművelés fokozása érdekében kifejtett kiváló munkásságukért a következő váci járásban lakó tanítókat és népdalárdavezeíőket jutalmazta: Bajnok Gézát 150 koronával, Tóth Istvánt, Mihaiik Jánost. Kovács Mihályt 100—100 koronával, Ribal Ferencet. Urhegyi István, id. Szu- chovszky Bélát, Krizsek Erzsébetet, Kucha- nik Máriát 50—50 koronával, mig Mihalik Jánosnénak, Vattay Violának és Varga Gergelynek díszoklevelet adott. — Kik tettek Katonák? Szerdán és csütörtökön ment végbe Vác fiatalságának a sorozása, mely köveíketkező eredménnyel végződött: Besoroztattak az 1. korosztályból: Abelesz Miksa, Balog Antal, Blum Vilmos, Blunár Ferenc, Csáki Ferenc, Csepregi Sándor, Danicz András, Doszlál Ferenc, Gavallér Kázmér, Garai József, Hartó László, Hornyiczky Ferenc, Hugyecz Ferenc, Holes István, Juriga Pál, Komzsik Gyula, Kiss Péter Pál, Kisparti Ferenc, Koszlovits András, Kurdy Károly, Leier József, Lőw Sándor, Mikóczy Menyhért, Mészá-ros Ferenc, Cs. Mészáros Ferenc, Martinkovics József, Milcsik Pál, Németh Sándor, Noficzer József, Öli Imre, Rácz István, Oravecz Gyula, Rada Lajos, Rákóczi László, Solti Lajos, Sztanya János, Sárai József, DTóth Pál, Tóth József, Tolerián János, Vadkerti János, Vas Lajos, Weixel- baum Ferenc. II. korosztályból: Gulsik Ernő, Kristoíóri Ede, Kozma József, Kondor Ferenc, Peerg Mihály, Podhanszky József, Roskoványi János, Spolvindt Ferenc, Sárai Sándor, Szegő Jenő, K. Tóth Ferenc, Vadkerti Pál, A III. korosztályból: Fekete János, Füstös János, Hágó István, Kocsis László, Oroszki Lajos, Paukerl Mihály, Rózsa József, Rácz Mihály, Schultz József. Az idegen illetőségűek, de váci hadkötelesek közül a következőket találták alkalmasnak katonai szolgálattételre: 1. korosztálybeli : Fiszl János, Mátai Gábor, Prause József, Szilágyi Imre, Szilágyi Mátyás papnövendékek (póttartalékosok), Bielicz Pál Braun Hugó, Dozsay István, Ferencz Imre, Hlatki Miklós, Matejcsovics Károly, Podfoi György, Rippert József, Schröder József, Szász János, Vargyas Gergely; II. korosztálybeli: Hajater László, Koch Lajos, Rádai István, Szíollár Pál, Sziládi Kálmán, Tenczer Ferenc; III. kor- osztálybeli : Mester Sándor. Egy éves önkéntesek: Biel Imre, Fedor Lajos, Tarnay Jenő az első, Nagy László (első önkéntes lesz a váci vasúti ezredben), Quell Ernő a második korosztályból. Póttartalékosok lettek: Csibor Pál, Diószegi Ferenc, Kaleczky László, Oroszki Mihály, Pásztor István, Tóth István az első, Hartl János, Márik János a második korosztályból. Besoroztak az első korosztályból 52, a másodikból 16, a harmadik korosztályból 9-et, az idegen ilietőségűekből 23-at. Vác első KépviselőjéneK emlé= Hezete. Hajnik Pál egy félszázaddal ezelőtt, éppen április 28-án halt meg s ki emlékszik már rá? Pedig nagy ember volt, antik jellem, a szabadságharc egyik közismert és puritán politikusa, a ki Kossuthot még Amerikába is követte és első képviselője volt a váci kerületnek. Vácon született 1808 január 18-án. Iskoláit szülővárosában és Pesten végezte és itt nyitott ügyvédi irodái és 1848. junius 25-én megválasztották a váci kerület képviselőjévé. Ugyanekkor a Nemzeti kaszinó is megválasztotta egyik igazgatósági tagjának. A pesti ország- gyűlés kezdetén Perczel Mór volt az országos rendőrfőnök. Tüzes, gyorsan fellobbanó, sangvinikus férfi s Batthyány miniszterelnök a sokkal szelidebb természetű Hajnikot tette utódává. A honvédelmi bizottság később Madarász Lászlót nevezte ki helyette országos rendőrfőnöknek, a kit rendőrminiszternek is mondtak. Buda bevétele után azonban ismét Hajnik Pál lett a belügyminisztérium rendőri osztályának vezetője. Híven szolgálta a nemzeti ügyet s ő szerkesztette a hivatalos közlöny legutolsó két számát, mert a lap szerkesztője, Gyurmán Adolf, már elmenekült. Ott volt a kormánnyal és a csonka képviselőházzal Szegeden és Aradon. A menekülők egész seregét ellátta útlevéllel. Majd ő is Törökországba bujdosott, aztán követte Kossuthot Angliába, majd Északamerikábá, a hol tizennyolc államot járt be vele. Visszatérve Európába, Párisban telepedett le, a hol borügynök lett. Később hazajött és Vác városa kétszer egymásután választotta meg képviselőjévé. A Nemzeti kaszinónak kilenc éven át volt egyik igazgatója. A szabadság- harcról és bujdosásáról érdekes naplójegyzetet hagyott hátra. Ez a napló, a mely sok eredeti levelet is tartalmaz, eddig még nem került nyilvánosságra. Koporsója fölött 1864. április 30-án Tóth Lőrinc, a Kúria későbbi elnöke, mondott' búcsúztatót. Legszebben méltatta Jókai Mór, a ki halála alkalmából igy parentálta el: „Szorgalom, tudomány és becsület egy kézben, egy alakban. Egy férfi, kinek ellensége nem