Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-12-20 / 97. szám

MuszonnyolcadiK évfolyam 97. szám. Vác, 1914. december 20­VÁCI HÍRLAP Politi&ai lap, megjeleniK szerdán es vasárnap Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Hívjuk sebesülteinket a karácsonyfához ! A következő kedves és megható levelet vettük: Kérem kegyeskedjék alábbi soraimat nagybecsű lapjában közölni. Közeleg a szeretet ünnepe — a kará­csony. A jelen idők viszontagságainak kö­zepette kétszeres jelentősége van a vallás vigaszának, ma a szeretet fáján felgyújtott gyertyák fényének a lelkek elborulásába, a fájdalmak melységébe olyan viliágossá­got kell árasztani, melynek ragyogó fényé­ben eltűnnek a sötét, nehéz gondok árnyai s a melyeknek sugárözönében az emberi csüggedtség hantjai alól teljes pompájában kibontakozik a -- hit. Vác város nemeslelkű asszonyaihoz for­dulok és kérem őket: indítsanak mozgal­mat, hogy a harctér névtelen hősei, kik távol szeretteiktől, távol a családi tűzhely melegétől, a sebek fájdalmától gyötörve, elhagyottan és árván állanak a távol ide­genben, hogy dicső hadseregünknek a váci kórházakban ápolt vitéz sebesültjei karácsony szent estéjén a kórház falain kívül s családi körben részesüljenek a sze­retet gondosságában. Városunkban ápolt olyan sebesülteket, kik a kórházat ez időre elhagyhatják, osz- szák el az egyesi családok között, ezek pedig hívják meg őket — kiki tehetsége szerint — a szent estére karácsonyfájuk­hoz, vendéglátó asztalukhoz s árasszák el őket a családi otthon szerető gondosságá­val, lüktető melegével. Adják meg az apá­nak és a fiúnak a lehetőséget, hogy egy barátságos otthon küszöbéről s a szeretet tűzhelyétől szálljon el lelkűk vágyó gon­dolata a feleségéhez, a gügyögő kis gyer­mekeikhez, a vérző szivvel aggódó szü­lőkhöz. Hálás, tiszta szívből köszönöm, hogy ha soraimat közölni szíveskedik s igaz őszinte tisztelettel vagyok kész hive: Szász Gyula. A Kobrak-kórház. Hivatalosan jött az értesítés, hogy a váci hadikórházhoz a honvédelmi miniszter pa­rancsnokul dr. Balogh Jenő budapesti 30. honvédgyalogezredbeli törzsorvost rendelte ki. Ehhez a kórházhoz még a következő orvosok lettek beosztva : dr. Tóvölgyi Ele­mér dr. Frenreisz Ferenc népfölkelő se­gédorvosok, továbbá dr. Magas Árpád, dr. Apaticzky Sándor és dr. Góth Lajos nép­felkelőköteles orvosok. Egy gyógyszerészt a budapesti honvédhelyőrségi kórház fog kirendelni. Ugyancsak a váci hadikórház­hoz rendelték Tauber Ferenc városi fogal­mazót, honvédtüzértizedest, ki eddig a bu­dapesti uj Szent János-kórházban teljesitell szolgálatot. A polyáöri'ség felhívása* A jövőben mindig szomorú okmány lesz az az irás, melyet ezer és ezer példány­ban sokszorosítva a napokban minden la­kásba beadtak a negyedmesterek. A pol­gárőrség sorsáról szólnak a nyomtatott sorok és a parancsnokság nevében nem eléggé dicsérhető niylísággal szól Zádor János dr. főparancsnok az egész város férfilakosságához. A polgárőrségről több­ször megírtuk, hogy sok tagjának hanyag­sága miatt zavarokkal küzd, az őrséget nem képes kiállítani, mert már ’ kevés a polgárőr. Most ezt a parancsnokság elis­meri és erélyesen állást foglal a hanyag tagok ellen, de viszont kötelessége telje­sítésére hívja fel mindazokat a váci férfia­kat, kik még nem polgárőrök Erélyes és megszívlelendő felhívásából közöljük a kö­vetkező részt: Felhívunk és felkérünk mindenkit, a ki eddig még nem tette meg, hogy lépjen be az őrségbe. Minden váci polgár vegye ki egyformán a részét ebből a közmunkából. Ne nézze senki ölhetett kézzel a másik önzetlen s mindnyájunkra egyformán kiható munkásságát. Osszuk meg a terheket, a melyek annál csekélyebb j súllyal nehezednek az egyesre, minél töb­ben vállalkoznak azok vitelére. A szivünkbe oltott hazafias érzület, az élő lelkiismeret és az igazságérzet szent iörvénye, mely csak a betegeket és a koruk miatt tehe­tetleneket mentesíti, kötelez ma minden igaz magyart a közmunkára. A ki valóban az, vagy igényli, hogy annak tartsák és tiszteljék, az lépjen be, még pedig azon­nal. Lehet, hogy holnap, holnapután már késő lesz, mert feloszlik az a szervezet, a mely már eddig is több ezer koronát taka­rított meg városunknak és még több ko­moly célja vár betöltésre. Ezzel egyidejű­leg bajtársaink egy részét pedig az ellen­kezőre kérjük. A kik megunták, vagy so­kalják a szolgálatot, a kik arra bármi ok­nál fogva alkalmatlanok, vagy képtelenek, vagy a kik talán komolyan soha nem is vették ezt a vállalkozásukat, azok lépjenek ki önként és azonnal, hogy ezzel elejét vegyék kizáratásuknak. Csak azok marad­janak benn az őrségben, a kikben megvan a kellő hazafias érzés és komolyság s a kikre ennek következtében mindenkor számíthatunk is. Fegyelmezetlen, megbiz- hallan egyénekre a kötelességteljesités elől folyton kitérő és bujkáló álhazafiakra semmi szükségünk! A sorozás eredménye a szomszédban. Most fejeződött be Gödöllőn a 24—36 éves népfelkelői kötelezetlek sorozása. A gödöllői, aszódi és gyömrői járásbeliek lettek sorozásra állítva s a jelentkezett 3986 állitásköteles közül 2103 találtatott alkalmasnak. Ez a tekintélyes hányad bizo­nyítja, hogy nem fajult még el a magyar vér és lesz még a muszkának melege. HUSZÁRAINKNAK! Pintér Jenőné és Fördös Vilmosné az utóbbi hetekben gyűjtést rendeztek a váci huszárok özvegyei és árvái részére. Amint­hogy azonban a téli hidegben huszárjaink sokat szenvednek, a nemes sziv.ű adakozók helyeselni fogják, hogy az adományok leg­nagyobb részét meleg téli ruhák beszer­zésére fordították. Ugyanezért a fővárosban is lelkes moz­galom indult meg Fráter Jenőné, az 1. honvédhuszárezred jelenlegi parancsnoká­nak neje, továbbá Rapaich Richárd és Shelly Valter vezérkari századosok felesé­gének vezetésével. Gyűjtési indítottak oly célból, hogy az 5. lovashadosztály huszár­jait meleg lábvédővel lepjék meg. A lovas hadosztályhoz tartozik az 1. honvédhuszár­ezred a váci osztállyal, mely a háború kezdete óta állandóan olt van a harctéren. Ezekről a mi vörös ördögeinkről akar­nak gondoskodni a női szivek. A csikorgó hidegben átfázik vitézeink lába és sok szenvedést kell kiállaniok azoknak, a kik eddig világhírt szereztek a magyar névnek. Óvni kötelességünk azokat, a kik ériünk fáznak és szenvednek. Az eddigi gyűjtés szép sikerrel járt, de még sok koronára van szükség, hogy mindegyik huszárnak jusson egy-egy meleg labvédő. Ezúton kérik jószivű közönségünket, a kik még erre a célra adakozni óhajtanak, hogy adományukat Fördős Vilmosné kapi­tány neje (Vác, Hattyú-u. 28/b) lakására jut-_ tatni szíveskedjenek. Az eddig adott összegek; Szarnék test­vérek 100 K, gr. Csáky Károly 40 K, Jung János, gr. Crouyné, Ivánka Pál és neje, dr. Galcsek György, Kolossváry Mihály, váci takarékpénztár, Schmidt János, Podhorányi József 20—20 K, Káiíay Ubulné, dr. Rap- csák Imréné, Huszár Elemérné, özv. dr. Freysinger Lajosné, dr. Tragor Ignác, Tor- day Jenő, Muslay Gyula, Kisparti János, dr. Meiszner Rezső, dr. Baksay Károly, Pintér Istvánné, Förster Lajos 10—10 K, Pintér Jenőné, Németh Péterné, dr. Hörl Péterné, dr. Krakker Kálmánné, Schuma­cher Jenő 5—5 K, Göllner Hugó 4 K, Rády József, Lőwenstein Tivadar 3—3 K. A harctérről érkező katonák megfigyelése. Mivel, tapasztalat szerint, a harctérről érkező sebesült és beteg katonák körében veszélyes fertőző betegségek fordultak elő melyek közvetlen érintkezés által a polgárj lakosságra is könnyen átterjednek, a belügyminiszter saját hatáskörében intéz­kedett, hogy mindazok a katonák, kik a hadiszinlérröl visszatérnek, érkezésük he­lyén öt napig orvosilag megfigyeltessenek. A legénységi állományba tartozó katonák a megfigyelés tartama alatt megfelelően el­különítették . /

Next

/
Oldalképek
Tartalom