Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-11-29 / 91. szám
Huszonnyolcadik évfolyam 91. szám. Vác, 1914. november 29. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A háborús anyakönyvek. Házasodnak a fiatalok. Valamikor régen, békésnek nevezett időben tele voltunk panasszal és keserűséggel, hogy nem lehet megélni s csodák csodája, a halálozási arányszám normális maradt. Most, világ fordultával — mondhatnék bátran : felfordultával — lényegesen csökkent a panasz, hogy „nem lehet megélni,“ a halálozási arányszám azonban, sajnos, emelkedett. Az anyakönyvek mutatják a világ fordulásának legnagyobb változatát. Sok titkot, sóhajtást, sóvárgást, tönkrejufást, anyagi javulást és hasonló szerelmi ügyeket rejtegettek eddig az anyakönyvek nagy rova- tos lapjai. Hirnen ügyeihez kettős a könyvvitel. Az egyik könyv szerény kék táblás, tele kon- cept papirossal, jeléül annak, hogy a könyv nem az örökkévalóság részére készült. A másik könyv maga a megtestesült tekintély. Nagy, sőt hatalmas, mint valami hatalmas vállalat főkönyve. Vastag a táblája, vastagok a lapjai, vonalozása, meglátszik rajta, úgy készült, hogy hosszabb életű legyen, mint egy-egy házasság. A szerényebb könyv hamarosan megtelt mindig. Ez tudniillik az Ígéret könyve csupán. A kik házasodni szándékoznak s szándékukban már eljutottak addig, hogy ezt bejelentsék, azoknak neveit itt jegyzik elő. Ha a szándék komoly akarattá erősödik egész a házasságkötésig, akkor a nevek átkerülnek a tekintélyes könyvbe. Év végén szoktunk csinálni mindig mérleget az anyakönyvek adataiból s ekkor mindig kiderült, hogy a szándék állandó túlsúlyban van és sok esetben annyira meggyökeresedett, hogy egy tapodtat sem tudott tovább jutni s ezért a tekintély- könyv aránylag sovány eredményt mutatott. Röviden: a szándék túltengett s ezzel szemben kevés volt az — akarat, hogy máskép ne fejezzük ki magunkat. A háború ebben is óriási változásokat idézett elő. A váci anyakönyvi hivatalból kapjuk a hirt, hogy soha sem volt ily nagy tömeges házassági kedv, mint most a háború alatt. A véres háborúnak megvan az erkölcsi haszna. Hja, „evés közben jön meg az étvágy“ — „háborúban megjön a bátorság.“ És minő házasságok — huszonkettőtől lefelé. Ma már szabad tizennyolc éves kortól nősülni. Tehát nősülnek tizennyolc éves kortól. A ki a mostani anyakönyvi kimutatások szerint huszonhárom éves korában kötne házasságot, — az már öreg. A legtöbbje tizennyolc-tizenkilenc éves. Persze katonának mennek. Csoda-e, ha győzünk ilyen legényekkel, a kiknek ennyi bátorságuk van ? Adományok a vöröskeresztnek. Dr. Blauner Miksáné 10 K; Hencsey József 9 üveg paradicsom és ablakpárnázó zsinór; Preszly Lajos 6 K; Farkas Józsefné 1 üveg málnaszörp és újság; Kö- vesi Gyula gyűjtése a szövőgyárból 1 kg. cukor, 1 kg. kávé, 1 doboz frank, 2 doboz cigaretta ; Lengyel Zsig. mondné bab, makaróni, barackbefőtt, 2 üveg sósbor- szesz, játékkártya; őrszentmiklósi ref. liivek 38 K 80 f; Susiczky lgnácné fuszekli, meleg alsóruha, újságok; Rostetter János 3 teás csésze, i kanna, 1 cukortartó; Lampert Soma 25 kg. borjúhús; Krezsák Pálné 1 ajtó tokkal; dr. Oberländer József 1 vaskályha kölcsön; Lengyel Sándorné 12 zsebkendő, 1 doboz cigaretta és 5 K; Tragor Ernő 70 kg. kalarábé, 100 fej káposzta; Neuwirth Simonné 4 pár fuszekli, 4 pár komótcipő. Sáfár Béla ref. lelkész gyűjtéséből: Csánki Boriska, özv. Kurdi Pálné, M. Együd István, Piiski Sándor, Egy jólelkű nő, Sóti Bálint, Berta András, Vörös Juliska, Altsach jakabné, Berta Andráséné, Köiler Julianna Füle Kálmán 1 — 1 K; Kovács János, özv. Józsa La- josné, Vörösmarty Irénke, Ottó Endréné, Sáfár Béláné 2—2 K; özv. Füstös Józsefné 5 K. Józsa Ferenc gyűjtéseiből: Józsa Ferenc 3 K; Gu- bányi István, ifj. Józsa Lajosné 2 2 K; Takács Mihály, Kozma István, Csehek József, Rajcsányi János, Molnár Ferenc, Csefkó Ferenc, N. N., Gelányi István, Frankli Rudolf, Plecheisz Teréz 1 — 1 K; Kovács János 50 f; Forgács András, Tóth Károly 40—40 f; Jenes József, Puskás József, Raffa István, Kozma János, Hendi János, Belányi János, Cs. András, Tóth András, Simon István, Lakatos Mihály 20—20 f. A nemes szivű adakozók adományaiékért fogadják ez utón is legíiá- lásabb köszönetiinket. — Sebesült katonáink számára felállítandó karácsonyfához való adományokat hálás szívvel kéri és gyűjti a vöröskereszt kórház elnöksége. (Budapesti főút.) A csatatér* halottjaiért. A megyés főpásztor körlevélben szólitoíta fel egyházmegyéje papságát, hogy november 27-én templomba hívják a harangok a hívőket imádkozni a csatéren elesett hősökért. És a nagy egyházmegye minden templomába megkondultak a harangok, a padok megteltek ájtatos imádkozókkal. A székesegyházban a hetivásár dacára ezren és ezren voltak. Az iskolás gyermekek is megjelentek. A gyászmisét Jung János f. püspök mondotta és felajánlás alatt Wol- kóber János gyönyörű alkalmi szerzeményét játszotta el hegedűn Erii karnagy orgonakisérete mellett. A nagy áhitatos közönség soraiban igen sokan zokogva imádkoztak. A megható egyházi szertartás után a hívek a himnuszt énekelték. Kövessük a jő példát! V. G. betűjelzéssel íiz koronát kaptunk a váci vöröskereszt-kórház részére. A jó szívvel adott adományt rendeltetési helyére juttattuk. A kik példát adtak társaiknak. A mikor a háborúval kapcsolatos jótékonysági akciók megindultak, az elsők közöt I voll Per!usz Márton mészáros és Schimdl Samu kereskedő, a kik példaadásul nagyobb hozzájárulást ajánlottak meg. Az ajánlatokat valóra váltották. Perlusz Márton 100 kg. húst adott Vác város vöröskeresz- tes-kórházának, Schmidl Samu pedig egy zsák nullás lisztet. A nagylelkű adományokért ez úton is hálás köszönetét mond az elnöksége. Hatóság állapítja meg az élelmiszerek árát A képviseiőház ülésén gróf Tisza István miniszterelnök több fontos törvényjavaslatot nyújtott be. Ezek közül legnagyobb horderejű az a javaslat, a mely a háború ese= téré szóló hivatalos törvények kiegészítéséről szól. E törvényjavaslat első szakasza értelmében a minisztérium rendeletére a közigazgatási hatóság élet szükségleti és más elsőrendű közszükségleti cikkekért követelhető legmagasabb árakat megállapi- tani köteles. Ezeket az árukat a megállapított áraknál drágábban árúsitahi tilos. Vevő a többletet hat hónapon belül visszakövetelheti. A minisztérium, vagy a közigazgatási hatóság elrendelheti, hogy mindazok, a kik meghatározott életszükségleti cikkek kereskedésével vagy forgalomba hozatalával foglalkoznak, saját házi szükségletüket meghaladó részét a hatóságnál jelentsék be. A minisztérium közérdekből elrendelheti, hogy a közszükségleti cikkek birtokosa cikkeiből a saját szükségletének megállapított mértékét meghaladó mennyiséget a hatóságilag megszabott legmagasabb áron köteles a közigazgatósági hatóságoknak átengedni. Erre a törvényre régen vár már az ország lakossága. Egy másik törvényjavaslat a hadbavo- nullak családtagjainak segélyezését osztályozza. Segélyre tarthat igényt annak a családja is, a ki népfelkelő, a kik katonai kötelezettség alatt nem állottak, de a háború tartamára a közös haderőbe, vagy honvédségbe önként beléptek. Segélyre bir igénnyel a bevonultnak házasságon kívül született, valamint mostoha gyermeke, mostoha apja és mostoha anyja. Az igény- jogosult családok részére járó segélynek összegét az illetékes pénzügyigazgatóság állapítja meg. Fodor Imre nyugalomban. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel Írjuk le ezt a nevet: Fodor Imre. Van-e, a ki nem ismeri? Aligha, hiszen keze alól került ki fél város férfilakossága és a kiket nem tanított, azoknak is feliétien tiszteletét vívta ki. Elröpült fölötte a negyven és még néhány tanítási év, most bejelenti az iskolaszéknek, hogy nyugalomra vágyik és elhagyja állását, melyet oly tökéletesen senki sem fog betölteni, mint ő. Nemcsak a váci, de az egész egyházmegyei tanítói kar mintaképéül állították Fodor Imrét és ő az emberöltőt elért munkálkodása alatt maradt az ernyedetlen, szorgalmas tanítónak az igazi jó kollégának. Tanítványai, kik közt ma már nagyapák is akadnak, rajongó szeretettel beszélnek róla és nehezen fog ják elképzelni a kollegákkal egyetemben, hogy a mindig munkás férfiú most már
