Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-10-18 / 79. szám
2 VACi HÍRLAP HŐSÖK HALÁLA. Remes Sándor dr. — Sebők Gyula. Csütörtökön este terjedt el a hir: újabb áldozatot kívánt a haza a mi kis társadalmunkból. Remes Sándor dr. ügyvéd igazán hazája védelmében, a Kárpátok tövében elesett. Futó villámként rohant a szomorú hir és képzelhető, hogy nyomán a részvét fakadt. Remes Sándort a 32. gyalogezredhez hívták be. Ezredével, mely a szerbek ellen vonult, nem mehetett, mert kórházba került és felépülése után Budapesten teljesített szolgálatot. Csak mikor hős harmincketteseink, a kiknek soraiban majd mindegyik váci és vácvidéki katonánk küzd, visszatért Sabác alól, hogy az orosz harctérre vonuljon, csatlakozott hozzájuk Remes, a kit Roller Ferenc százados a saját századába vett, hogy — saját szavai szerint — „vigyázzon rá.“ Másfél hónapja, hogy a rákosi pályaudvarból Budapest és környékének népszerű háziezrede több vonattal, a hajnali csendben északnak kirobogott. Azóta egy csomó piroskártya jelentette, hogy hány csatában verekedtek vitézül a mi fiaink. Az utolsó hetekben Felsőmagyarországra rendelték a harmincketteseket, állítólag, hogy egy kis pihenőjük legyen, de valószínű, hogy száz és száz kilométeren át verekedő hadseregünk balszárnyát képezzék több más ezreddel együtt. így jutottak el a Kárpátok alá, hogy ellenállhatatlan rohamukkal az oroszt tönkre tegyék. Sokáig nem tudtuk, hogy kik verekednek a Kárpátok most már hóval borított bércein. Megjött Roller Ferenc százados levele, melyet öccséhez, Roller Gusztávhoz intézett és megtudtuk, hogy ott vannak a mi hős fiaink is, a kik közül a hon védelme Remes Sángor dr. vérét is kívánta. A kapitány Írása ezeket mondja: Október 9. Szomorú szívvel tudatom veletek, hogy kedves barátunk, Remes Sándor tegnap reggel nyolc órakor elesett. Századom előnyomulása alkalmával érte öt az ellenséges golyó. Igazán mint hős esett el, nagyon meghatott halála, hogy ép vele kellett oly kegyetlenül elbánnia a sorsnak. Ott temettük el a Kárpátok egy kis völgyében, sírjára gályákból keresztet tettünk és meg is jelöltettem. Már ötödik nap tart a csata, se éjjelünk, se nappalunk, hozzá milyen időjárás ! Legerősebb tél, csupa hó minden és még ez a nehéz terep! De győzünk biztosan! Isten velünk van, habár a nagy áldozatok árán is! Isten velünk, csókol mindnyájatokat szerető bátyád Feri Ez a levél hozta meg a hirt Remes dr. haláláról. Hire terjedt, hogy az orosz golyó szivén találta, de ezt csak kitalálás Roller százados leveléből nem derül ki. Remes Sándor bevonulása előtt végrendeletet készített. Szülei nem élnek, egyetlen nővére Jávorszky Alajos felesége. Itt hagyta levélben végrendeletét, melyre ráírta: „háború után 14 napra felbontandó.“ Mint- hogy igy intézkedett, az irás még csak jó idő múlva lesz nyilvánossá és tudják meg, hogy kis vagyonáról mint rendelkezett. * Ez év tavaszán rokonszenves, fiatat huszártiszt került hozzánk ekvitációba Nagyváradról. Sebők Gyula volt, özv. Sebők Sománé, Bolgár Margit leánya, néhai Bolgár Lajos városi főorvos unokája. A rokonszenves katona édes anyja szülővárosában mind több és több ismeretséget szerzett, később idehozta feleségét is, a kivel néhány hónap előtt kell egybe. A háború kitörésekor az ekviláció feloszlott és Sebők hadnagy nagyváradi ezredéhez vonult be. A nagyváradi huszárok is az orosz harctérre mentek, hirt róluk a köteles titkolódzás miatt senki sem kapott, csak most jött tudósítás Sebők Gyuláról is. Azt közölték, hogy súlyos sebeivel Prze- myslben fekszik. Néhány napra rá rövid értesítés: Sebők hadnagy nehéz sebei következtében meghalt. A szomorú híradást Hencsey József, a horganyhengermű könyvelője kapta. A fiatal hadnagy hitvese három hét előtt egy életerős gyermeknek adott életet, a hős halált halt apa nem láthatta, nem csókolhatta meg örömét, boldogságát . . . R kultuszminisztérium szégyene. Múlt számunkban minden kommentár nélkül közöltük azt a rendeletet, melyet a közoktatásügyi miniszter nevében Klébers- berg államtitkár hozoíl Borbély Sándor si- kelnémaintézeti igazgató és Mangult János gondnok ügyében. Konstatáltuk, hogy a miniszter öt esetben beigazoltnak vette a vádakat s mi elkövettük azt a hibát, hogy nem közöltük a vádpontokat. Más oldalról ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy isten tudja milyen főbejáró bűnöket követhetett el Borbély Sándor, ha a miniszter kötelességeinek szigorú teljesítésére hívja fel szokatlanul erélyes hangon. íme tehát: Borbély igazgató egy Ízben megengedte a gyerekeknek, hogy hernyót szedjenek gyümölcsfáiról. Borbély igazgató nem adta át a pecsétet az új gondnoknak. Megengedte, hogy Szép József tanárnak az ebédet gyerekek vigyék haza. Egy szobát elvett a gondnoktól és ez a gazdasszony lakása lett, végül 300 koronát vett fel a minisztérium szóbeli engedélyével a házi pénztárból frankfurti hivatalos kiküldetésére. Ezek azok a rettenetes bűnök, melyeket meg kellett torolni a minisztérium illetékes ügyosztályának, különben nyugtalan napjai lennének a magyar siketnémaoktatásnak! Ezzel szemben pedig az áll, hogy közel negyven vádat hangoztatott a feljelentés és arra nincs egy szava a pártatlan miniszternek, égy tollvonása sem mondja, hogy a rágalom lepattant az igazgató tiszta lelki- ismeretéről. A pecsét a fő, meg a szoba! No meg a hernyó. Az mind semmi, hogy Borbély Sándor egy évtizednél hosszabb igazgatói működése alatt megteremtette a békét abban az intézetben, a melyből talán fennállása óta száműzve volt az, hogy agitált, dolgozott tiz ember helyett is, mert új siketnémaintézetekre volt szükség az országban, hogy a szegény szerencsétlenek oktatásáról gondoskodjanak, hogy több szak- és iskolai könyvet készített, mint a mennyi egy önzetlen, csak a nagy célt szolgáló férfiútól várni lehetett, hogy társadalmi mozgalmainkban egymaga többet fáradott, mint száz más munkás polgártársa. Bizony, szent meggyőződéssel mondjuk, hogy hajsza ez a rendelet Borbély igazgató ellen, a mely annál csúnyább, mert azoktól került ki, a kik ismerik fáradhatatlan munkálkodását, soha meg nem törhető agilitását. Szomorú kép a magyar közoktatás legfőbb otthonából, hogy a miniszter nevét adta oda, hogy egy intézeti vezetőt, büszkén hangoztatjuk: kinek nagy és érdemes múltja van, hernyókért, mimásért megrovásban részesíti. Ha mást nem, de azt nézniök kellett volna, hogy Borbély Sándornak királyi elismerés díszíti mellét. Azt holmi kis pecsétnyomóátadás, ebéd- kosztvitel nein piszkolja be, legfeljebb megmutatja, hogy hálátlanság van mindenütt, csúnya üldözés még a magyar kultúra legfőbb helyén is. 5000 újonc jön Vácra, Verőcére és Nagymarosra. Csütörtökön Keve alezredes, a 32. hadkiegészítő parancsnoka megjelent a városházán és a polgármesternek bejelentette, hogy ötezer kiképzésre váró újoncot akar Vácon elhelyezni. A polgármester figyelmeztette az alezredest, hogy a nagyszámú katonát Vác nem lesz képes befogadni, mire a hadsereg képviselője kijelentette, hogy a külső kaszárnyát, a Kobrakot, Lövőházat és más férő helyeket fogják e célra lefoglalni s ha még mindez kevésnek bizonyulna, magánházakhoz szállásolják be az újoncokat. De még ez esetben sem lesz elég helyük s ezt Keve alezredes be is látta, ezért tovább utazott Nógrádverőcére és onnan Nagymarosra, hogy e két községben mennyi kiképzésre váró újoncot tudnak elhelyezni. Ha az ötezer főnyi 32-es bakaújoncnak Vácon, Verőcén és Nagymaroson szállást adhatnak, úgy mi kapjuk meg, de lehetséges, hogy Kecskemétre viszik őket és ott lesz a kiképzésük. Néhány nap múlva fogjuk megtudni. Ez esetben az internáltakat elvinnék a külső kaszárnyából. Valószínűleg ezzel volt összefüggésben Pekáry Ferenc belügyminiszteri osztály- tanácsosnak tegnap délutáni látogatása a foglyoknál. Ha a katonákat megkapjuk, a váci piacnál aligha lesz drágább az országban. Kis vidékünk élelmiszerekkel most is alig-alig tudja ellátni Vácot. Kettős gyász a Floch-családban. Báró Henriques de Ben Wolsheimb József cs. és kir. őrnagy a lembergi csatában szeptember 11-én hősi halált halt. Özvegyét, Floch-Reyhersberg Avinát és két leánykáját, Krisztinát és Magdát hagyta hátra. Özv. dr. lovag Floch-Reychersberg Henrik Jánosnészül. Schmitt Józefin Franciska hosszú szenvedés után 82 éves korában meghalt. Hült tetemeit a pusztasződrákosi családi sírboltban helyezték örök nyugalomba. 56 katona gyógyult. A váci vöröskereszt kórházból a tegnapi napon 56 sebesült katona távozott el gyógyultan. Részben egyenesen az ezredükhöz vonultak be, részben szabadságra mentek családjukhoz. Minthogy most ismét van hely a kórházban, valószínűleg még a hét elején újabb sebesültek érkeznek Vácra. Komitácsik kezében. Auvrada József vácharlyáni körorvos a déli harctérről a héten érkezett vissza otthonába. Egy hónapig Zágrábban feküdt súlyos sebeivel. Auvradát ugyanis az a szerencsétlenség érte, hogy komitácsik kezeibe került, a kik rettenetesen megkinoz- ták. Egész teste ütések nyomait mutatja, oldalbordáit a kegyetlen nememberek betörték. Négy hétig tartott, mig a komitácsik kegyellenségét kiheverte és pihenőre úlrainditották haza.
