Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-08-30 / 65. szám
Huszonnyolcadik évfolyam 65. sz&m. Vác, 1914. augusztus 30VÁCI HÍRLAP PolitiRai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Ny Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) ilttér sora 30 fillér. Telefon-szám 17. Alikor a hannoveri halálfejes huszárok belovagoltak messze francia földre és bán- íódás nélkül tértek vissza seregükhöz, azon a napon északról, a mérhetlen muszka mezőkről elindult a diadalmas hir a krasz- niki csatáról és vele vitte a hirt az öreg föld- golyóbis minden irányában a magyar huszárról, hogy nincs a világon még egy nemzet, mely párját tudná felmutatni. Mi tudtuk itthon régen, a világ nem ludta, az is megtudta, hogy akár a közös, akár a honvédhuszár, a kik kizárólag csak Magyar- országból soroztatnak, olyan erőt s hatalmat képvisel dicső, tettekre vágyó hadseregünkben, minő sehol nincs, nem is fog akadni. A hírhedt kozákokból, a mivel Oroszország évtizedek óta rettentette féleurópát, itt vannak a példányok szép számmal az esztergomi táborban s ha manapság Budapestre utazunk, Rákoson a kaníin előtt száz számra várván elszállításukat, integetnek felénk, rettenetes harcokat nemismerőknek és lesugárzik ' arcukról, hogy mily boldogok, mert már — itt vannak. És a magyar huszár? Fenn, idegen országban — hiteles adatok vannak róla — hajmeresztő, rettenthetetlen bátorsággal lovagol neki az ágyú torkának, az orosz gyalogság öldöklő fegyverének és legázol, levág minden ellenséget! Tisztjeik nem bírnak velük, mert kierőszakolja a magyar huszár a győzelmet, az a huszár, melyik most ment át a vérkeresztségen, mert mióta felállították a magyar huszárezredeket, az orosz- csatamezőkön most került először tűzbe. A világhíres kozák sereg pedig már a mikor messziről megpillantja a magyar huszár!, ijedten kiált: — Jáj magyarszki 1 és nincs többé olyan szeges kancsuka tisztjének kezében, mely birna vele; fordít a lován és menekül. Ezt a dicsőséges hirt hozta huszárainkról a táviró, mondván, hogy páratlanul bátran harcoló seregünknek megbecsülhetetlen támaszai a huszárezredek. Erről a világsikerről szólnak azok kipirult arccal, a kiket sebesülésük visszakényszeritett a nagy döntés előtt hazánkba. Ezektől tudjuk, hogy a magyar huszár hírét a Vácról elszármazottak is öregbíteni segítették. Csütörtökön reggel a kilenc órás vonatról igen nagy feltűnést keltve szállt le egy huszár. Vállán a mente, kezében egy orosz fokos, arca ragyogott. Hirtelen nem is tudnánk oly szenzációt mondani, mely ennek a gyalogos huszárnak megjelenésével felér. negyedóra múlva városszerte tudták, hogy itt van és százan és százan ostromolták kérdéseikkel- Kiderült, hogy Fördős Vilmos százados küldte haza Budapestről. Fördős századost mintegy másfél eve automobil-baleset érte, a modern jármű felborult és egy vasdarab veséjét sértette meg. Sokáig sinlődött, még hosszú ideig nem tudott lóra ülni, alig néhány hónap elölt vette át századját a ritka lelkesedéssel kisért elvonulás előtt. Az orosz harctéren kiújult régi sebe, vissza kellett térnie, de haza sem jöhetett feleségéhez, budapesti ezredénél ma oktató tiszt. Erre a hirre a százados családja, ki remegve várta a híreket Oroszországból, azonnal Budapestre utazott, találkozott För- dőssel és a harcmezőről visszatért sebesültekkel. Ők részleteiben is elmondják azokat a páratlanul vakmerő, diadalt jelentő órákat és napokat, melyek világhíressé tették már a magyar huszárt és gyáva ellenfelévé a kozákot, mely még csak tömegével próbál imponálni. E hiteles hírek szerint — azt hisszük nem árulunk el hadi titkot, — már két nagyobb ütközetben vettek részt huszárjaink, de a harmadik tette fel a koronát; a krasniki, melyben az egész vilnai kerületet (több mint nálunk kél hadtest) verték meg hadseregeink huszársá- gunk mindent elsöprő támogatásával. Ez a harc, mint minden ütközet, mely rettenetesen nagy területen folyik, nagy áldozatot követelt, de a sebesülések nem a nagyhírű kozákoktól történtek, (azok menekültek, vagy megadták magukat) hanem a gyalogság fegyverétől, a mely ellen ép oly vakmerő bátorsággal intézték rohamaikat. Az ütközetek alatt két hozzánk tartozó tisztnek sebesüléséről adtak hirt: egyik súlyos, másik könnyebb. Wessely Aurél főhadnagy (ugyanaz, ki az eskü szövegét olvasta fel a sziveket megremegtető tábori misén) szenvedett súlyos sebet, mig P ntér őrnagynak, a váci osztályparancsnoknak karját zúzta össze a golyó. Wesselyt az orosz harcmezők egyik közeli kórházába vitték, Pintér őrnagy táviratban tudatta Vácon lakó családjával, hogy útban van hazafelé. Családja eléje is utazott és értesítés van arról, hogy Sátoraljaújhelyen találkoztak, a hol az őrnagyot ápolás alá vették a vöröskereszt kórházában. A kraszniki több napos diadalmas csata sebesültjeiről majd a hivatalosan kiadót} sebesülési lista alapján Írunk, de már itt közölhetjük, hogy ezredünkből több tisztet nem ért a golyó, a híresztelések álhirek voltak és huszáraink orosz vérre szomjazva vonulnak a háborút eldöntő, végső rettenetes harc mezejére. Értesítjük - olvasóinkat, hogy gondoskodtunk arról, miszerint hiteles leírást kapjunk huszárezredünk hősi harcairól, tisztikaráról és legénységéről. KIK SEGÍTIK a AMa int váci latonál hozzátartozóit? A dr. Zádor János és dr. Galcsek György elnöklete alatt működő segélyező bizottság minden héten kioszt 1400—1600 koronát e gyűttőiveken befolyt adományokból és a bizottsághoz külön beküldött összegekből. A jó szivű adakozók, a kik önmagukra kivetett adóval veszik ki részüket a háborúból, szép számmal vannak. Mai számunkban azoknak a neveit közöljük, a kik nagyobb összeget adnak a jótékony célra. A névsort a következő számokban folytatni fogjuk. Heti adományok: Gróf Csáky Károly megyés püspök 300 K, Váci Takarékpénztár 50 K, Szt. Antal egylet 40 K, gróf Crouy Károlyné, Hengermalom 30 30 K, Nagy Sándor kir. tan. 25 K, Schandl Miklós, dr. Rapcsák Imre kir. tan. és neje, Ipar és Keresk. Hitelintézet 20—20 K, Jung János 15 K, Motesiczky János, dr. Baksay Károly, Bucsek István, Schmidt János, Rózsahegyi Gyula, dr. Galcsek György, Vág- hegyi Ágoston, Gossmann Ferenc, Matze- nauer Oszkár, Kolozsváry Mihály, Podho- rányi József, dr. Tragor Ignác, Hidassy Ferenc, Nicki Ödönné, Lővinger József cég, dr. Mayer József és neje 10—10 K, Ivánka Pál, Révész Béláné 7—7 K, Kállay Ubulné, Hinterdorfer Magdolna 6 K, özv. Krezsák Ferencné, Gindrich József, Kovács Sándor, dr. Kestler István, Kontur László, dr. Wild- mann Béla, dr. Kisparti János, Geiger Miksa, Jäger Gyula, Meiszner Rudolf, Gerstenberger Oszkár, Wohl Henrik, Kálmán József, dr. Preszly Elemér, Bartoss Ferenc, Pápa Manó, Romeiser Vilmos, Tragor János 5—5 K. Havi adományok: Marx János, Szarnék testvérek 100—100 K, Haraszti Ernő 30 K, Marchal V., dr. Krezsák Pál 20—20 K. A háború hosszabb, vagy egész idejére adott összegek: Tragor József 1000 K (kötvényben), Szövő-kötőgyár r.-í. 1000 K (a központi segélyző bizottsághoz), dr. Forgó Kálmán 408 K, kir. orsz. fegyintézet 493 K 3) f, gyűjtés a katonák napján 490 K 74 f, felsővárosi temetkezési társulat 250 K, váci jótékony nőegylet, statusquo izr. nőegylet 200—200 K, perselyekből 190 K 48 f, szt. Rókusról nevezett halotti társulat 150 K, családosok pótlása címén 116 K, Reitter Ödön, első temetkezési társulat, dr. Pauer Imre, Tragor Károty, özv. Ursziny Arnoldné, Lővinger F. Sándor, Weiner Ignác, izr. Leányegylet, Hitelszövetkezet, Petőfi asztaltársaság, váci építő iparosok 100-100 K, szövőgyári munkások 61 K, Rólik János 52 K, Anonymus, özv. dr. Freysinger Lajosné, dr. AAorlin Zsiga, dr. Morlin Zsigáné, siketnéma int. tanárok orsz. egyesülete, siketnémákat gyámoliíő orsz. egyesület, Magyar védő egyesület, Lemezgyár, Schmidí Károlyné, Éridrich Alajos, Lobi Ármin, özv. Rózsahegyi Istvánná, Boross Andor, Torday Jenő, orlh. izr. Nőegylet, orth. izr. Szentegylet, Schmidt Ferenc, Neogrády Károlyné (Budapest) 50—50 K. A jószivvel adott adományokat következő számainkban fogjuk a név és összeg megjelölésével kimutatni. A huh huszár a vilii első liatonája.