Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-08-26 / 64. szám

VÁCI HÍRLAP A liiisbik terjesztői elit Tele a város hamis hírekkel és minden megnyutaíás hiába való. A rendőrkapitány ezért kidoboltatta, hogy a hamis hírek ter­jesztőit a legszigorúbban fogják büntetni. Ezt legközelebb falragaszokon is hírül adja a lakosságnak. Kalazanzi napja. A kegyestaniíórend alapítójának emlékét e hó 27-én fogja ünnepélyesen megülni. A piáristák váci templomában ünnepi mise les,z melyet Schandl Miklós igazgató-ház- főnök mond s utána az ujoncnövendékek beöltözése következik. 34 növendékpapot vettek fel. Másnap fogadalmat tesznek az az ujoncnevelőben egy évet • eltöltött kis- papok, azután tanulmányaik folytatására más rendházakba kerülnek. Adakozzunk a vöröskereszt­egyletnek. A Vácon elhelyezendő sebesültek javára a váci vöröskeresztegylet mindennemű ado­mányokat köszönettel elfogad Mától fogva a főúton levő lovassági laktanyában min­den nap délután 4—8-ig a kaputól jobbra levő földszinti helyiségben a kórház-bizott­ság gondnoka: Valter Ferenc siketre int. tanár átveszi az adományokat Első sebesültjeinK. A háborúban sebesültek és meghaltak névjegyzékének ötödik száma jelent meg tegnap, eddig még nagyon kevés magyar nevet olvastunk benne. A névsorra előfize­tők e hét folyamán fogják lapunk szerkesz­tőségétől megkapni. Minden rémhiresztelések ellenében gon­dos és lelkiismeretes nyomozás után a követketkezőket sikerült megállapítani: Múlt pénteken Budapestre érkezett Pró- nay honvédhuszárszázados, honvédhuszár­ezredünk budapesti osztályában század­parancsnok. Főhadnagy korában Vácon szolgált. Lőtt sebe van a karján. Ha igaz lenne az a híresztelés, hogy huszáraink nagy része elpusztult, úgy nem egyedül Prónay százados jött volna Budapestre, hanem egy csomó sebesültet is közülök a fővárosba ápolnának. Semmiféle hirt nem kaptak Vácon lakó családjaik, nem is va- valószinű, hogy nagyobb ütközetben már részt vettek, mert erről legközelebbállóikat értesítették volna. Müller János heníesmesfer, kinek a szt. Miklós-téren van üzlete, Sabác alatt meg­sebesült. Édes apja, Müller Antal vendég­lős, Bajára utazott, a hol fia fekszik s ha lehetséges, haza szállítja a hős katonát. Levél a Szerkesztőhöz. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! A Konstantin téren és a káptalan-utca torkolatában nyújtózik el az öreg Kúria. Nagy időket élt ez a hatalmas épület, de olyat, a minőket ma, talán még soha. Volt idő, hogy öreg, tépett ruhájában — a líce­umi előadások keretében — hosszú téli estéken terjeszteíte a magyar kultúrát, ápolta a magyar fajszeretetét és a tulipán mozgalom idejében nem egy esetben hang­zott el benne a megvetés, ^ kiküszöbölés minden iránt, a mi nem magyar. Boldogult bérlője: Iíanusz Béla levetkőzte róla az ócska ruhát, csinosan felöltöztette és hogy új ruhájában fővárosias legyen: hatalmas cégtáblákat akasztott karcsú dere- | kára, melynek felírása francia. I Ámde ina már a fővárosban is gyűlöltté ett a francia felirás. A hol ilyenek voltak, egyenkint tűntek el mindnyájunk örömére, csak nálunk, talán tudatlanul (?) viseli az öreg Kúria a tőlünk is megvetett francia felirású cégtáblákat. Nem kételkedem abban, hogy mihamarabb eltűnnek a láthatárról ezek a cégtáblák, annál is inkább, mivel a francia-ellenes hangulat már nálunk is ébred és meg­történhetik az a szokatlan eset, hogy az öreg Kúriát közönségünk rázza ki ebből a szennyes ruhájából. B. Gy. Híradás hadikikötőnkből. Póla, augusztus 20. Tisztelt Szerkesztő Úr! Az imént vettem kezembe a V. H. egy régi számát, a melyben vastag betűkkel nyomva ez ötlött legelőször szemembe: Fiúk Írjatok. Eleget akarok tenni én is ezen felszólításnak és azt, a mit a cenzúra meg­enged, megírok. Augusztus negyedikén in­dultam el Vácról s hála Istennek 18 órás, szakadatlan utazás után Pólába érkeztem. Az utazás igen kellemes volt, mert igen sok magyar fiúval találkoztam s igy a harci dalok éneklésével csak néha gondoltunk az otthon maradottakra. A vonaton polgári ember nem igen utazott. Három napi pólai tartózkodás után be­osztottak Musil baracke-ba a 10. Marsch compapnieba. Augusztus 15-én parancsot kaptunk az elvonulásra és Max baracke-ba jöttünk. Musilban az élet nagyon unalmas volt, mert nem láttunk semmi mást, csak mindenütt katonát. Itt Max baracke-ba az élet már jobb, több a szabadságunk is és nagyobb az élet. Hétfőn éjszaka kezdődött a szigorú ka­tonai wache. Az őrséget ezentúl maga a Hauptmann váltja fel. Éjszakánként csak jelszóval lehet a baracke-ba bejönni és igy igen természetes, sokszor hallatszik a Halt! Wer da! Magyar önkéntesek öten vagyunk itt, (összesen a 32 erődbe mintegy 30—50 magyar, 300 önk.) Tegnap, a császár nevenapján mintegy 500 torok énekelte a Gotterhaltet, utána mi a Hymnust és aztán apró csata-dalokat. Pár nap múlva énekeinket az ágyúdörgés fogja felváltani. Lelkesen várjuk mindnyá­jan az ellenséget és ha a sors azt rendeli, lelkesen halunk meg a hazáért! Minden ember lelkesedik és öröm nézni a külön­böző nemzetiségek vegyülését és testvéri szeretetét. Napközben igen elvagyunk fog­lalva. Most én egy kisebb sérülés miatt könnyű szolgálatra vagyok rendelve s igy hozzájutottam a levél íráshoz. Legnagyobb baj, hogy nem kaphatunk Feldpost kár­tyát. Ezért kérném az igen tisztelt Szer­kesztő urat — a mennyiben teheti — küld­jön a magyar fiúknak pár száz darab Feld­postkarte felirású rózsaszínű levelező-lapot, ha ez nincs, vastagabb papiros is elegendő olyan alakra kivágva. Múlt héten irtani a fiúk nevében Az Est szerkesztőségének és kértem, hogy köz­kedvelt lapjukat juttassák el hozzánk. Egy heti várakozás után az meg is érkezeit s azóta jár rendesen. A tisztek is a mi hí­reinkből élnek. Ma küldték meg a Váci Hírlap számait, u melyből örömmel olvasom, hogy a han­gulat ott is lelkes és az otthon maradottak nem tétlenek. így van ez az egész vonalon végig. A hazai hírek új és új erőt öntenek belénk. Tudatában vagyunk annak, hogy győznünk kell és győzni fogunk. És ha eljönnek a nehéz órák, a melyet már régen várunk, teljes erőnkkel neheze­dünk ellenségeinkre s hazánk e nevezetes pontját, egyetlen hadi kikötőnket ezer el­lenség ellen is megvédjük. Gondoljanak ránk a nehéz órák alatt és Írjanak egy néhány sort az otthoniak. Címem: Paul v. Ivánka einj. freiw. Fes­tungsartillerie reg. No. 4. 10. Marschcom- pagnie Póla. Az esetleges viszontlátásra vagy otthon, vagy Párisban, vagy a másvilágon. Kiváló tisztelettel a magyarok nevében Ivánka Pál. A legszebb katonanóta. Vígan, énekelve megy a magyar baka a harctérre. Egy csomó uj nóta fakadt a nép ajkán. Ki csinálja, nem tudni: valaki a nép közül. Talán egy parasztlegény, a ki ka­szával a kezében dalol gátolt a buzatenger szélén, mikor a kisbirő dobja azt peregte, hogy „csatára magyar!“ Tegnap egy ma­gyar ezredet vittek át állomásunkon és a legények ezt a remek nótát énekelték : Ferenc József nem mehet el a bálba. Öreg ember nem könnyű már a lába. Sebaj, ha már nem bírja is a táncot, A táncot, a táncot — Megforgatjuk helyette is a rácot! Ferenc József levelet irt ma reggel : Masirozni szeretne a sereggel. Ne masírozz édes öreg királyunk, Királyunk, királyunk — Te csak nézzed, a mit mi majd csinálunk. Ferenc József fölment egy hegytetőre. Messzilátón onnét tekint előre. Mindig csak azt nézegeti, ha ráér, Fia ráér. ha ráér — Hogy verekszünk királyér és hazáér! Gyöngédebb, lojálisabb és őszintébb meg­nyilatkozását a magyarság királyimadatának alig lehet elképzelni, mint ezt a néplélekböl fakadt nótát. Vizivás a hazáért. Az egyik ezredet nagy ovációval és még nagyobb vizeskannákkal, virággal fogadják a vasúti állomáson. (Máskor kelleténél is több bor van odakünn.) Szorgalmas honleányok és honfiak sürögnek a va­súti kocsik körül és az eltikkadt vitézeket nagy szí­vesen üdítik a hűs itallal. — Hogy vannak barátaim? — kérdezi az ott állók közül valaki. — Nagyon jól, uram! — feleli a katona — csak ne kellene annyi vizet inni minden állomáson. Ne küldjünk postautalványokat! A kereskedelmi miniszter közhírré teszi, hogy egyes — különösen kisebb nem kincstári postahivatalok most nincse­nek abban a helyzetben, hogy a nagyobb összegről szóló postautalványok kifizeté­séhez szükséges pénzejláímányt idejében megszerezhessék, az ily postautalványok gyakran csak igen nagy késedelemmel fizethetők ki. Szükségesnek tarja ennél­fogva a közönséget arra figyelmeztetni, hogy nem kincstári postahivatalokhoz a 100 K-t meghaladó összegeket saját érde­kében ne postautalvánnyal, hanem pénzes levélben adják postára. — A váci hengermalom részvény­társaság lisztárai 50 KgKéní, Buzaőr- lemény: Asztali dara AB szám 27 K 20 fill. — Asztali dara C szám 26 K 90 fill. — Király liszt 0 sz. 27 K 00 fill. — Lángliszt 1 sz. 26 K 70 fill. — Elsőrendű zsemlye- liszt 2 sz. 26 K 40 fill. — Zsemlyeliszt 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom