Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-08-16 / 61. szám

Első diakonisszák. Magas Árpád dr. a hét eleje óta naponta tanitja azokat a hölgyeket a betegápolásra, kik a vöröskereszt helybeli üdülőházaiban a sebesültek körül minden díjazás nélkül szolgálatot vállaltak. Az első tanfolyamon a következők vesznek részt: Baíla Istvánné, Bodonyi Gizi, Borbély Sándorné, Borsody Piroska, Braun Sarolta, dr. Czieleszky Vilmosné, Csillon Tivadarné, Gossmann Annuska, Franciska és Boriska, Göllner Hugóné, Haris Eíus, Horváth Ilona, Hufna­gel Valy, Ivánka Pálné, Justh Ferencné, Kállay Ubulné, özv. Kiss Istvánné, Korpás Lajosné, Kökény Ferencné, Kulcsár Ilona, Laszka Antalné, Latkóczy Antónia, Lukács Irma, dr. Magas Árpádné, Marx nővérek, Méhes Margit, Mogyoróssy Istvánné, Né­meth Ilona, Preszly Linus, Rassovszky Mi- hályné, Schumacher Jenőné, Semetka Vilma, Schvoy Matild, Soltyné-Bencze Margit, Ta­kács Lily és Mária, Török Leona, özvegy Urszinyi Arnoldné, özvegy Valcz Ferencné, Varga Anna, Vizsoly Margit és Zalánffy Gi­zella. Úgy halljuk, hogy lesz talán már a jövő héten egy második tanfolyam is, a melyre ismét negyven hölgyet vesznek fel. Ennek a tanfolyamnak Lencsó Ferenc dr. fegyintézeti főorvos lesz a vezetője. 493 K. 30 fillért kaptak Vác város, háborúba vonult katonáinak családjai a váci fegyház lakóitól. Az ösz- szes gyűjíés eredménye a fegyencek kö­zött 1493 korona 30 fillért tett ki, ebből Gedeon igazgató ezer koronát a Magyar Ált. Hitelbankhoz utalt át és az országos segítő alapot fogja azzal növelni, a mara­dék összeget, mely közel félezer korona, a váci népsegitő bizottság kapta kézhez. Sok száz segítségre szoruló lélek hálásan gondol Gedeon Emil igazgatóra, hogy jó szívvel Vácról sem feledkezett meg és a fegyház lakóira, kik nagyobb bőkezűséget tanúsítottak az idegen város katonáinak családjai iránt, mint száz és száz tehetős benszüiött polgára Vácnak! Apponyi Albert Vácon. Apponyi Albert gr. az utóbbi napokban érkezett haza külföldről nagy viszontag­ságok között. Első útja a honvédelmi mi­niszterhez vezeteti, hogy saját személyében szolgálatait felajánlja a hadseregnek és bejelentse, hogy eberhardi kastélyát a se­besült katonák ápolására átadja. Csütör­tökön Apponyi az öt órai esztergomi ha­jóval Hódy Gyula társaságában Vácra uta­zott, hogy meglátogassa Preszly Elemér képviselőtársát. Öt órától este kilencig volt képviselőnknél s nagyon jól érezte magát. A bécsi hajóval tért vissza Budapestre. Szerbfoglyok Püspökhatvanban ? Arról írnak a lapok, hogy a harctéren elfogott szerb hadifoglyokat az ország kü­lönböző részein helyezik el a világháború befejeztéig. Ez idő alatt mindenféle mezei munkára használják őket, de megfizetnek nekik. A napokban hire jött, hogy már kör­nyékünkön is vannak szerb foglyok, a ki­ket Püspökhatvanára internáltak. Nem so­kan, tizenöten vannak, a kik örülnek, hogy munkában tölthetik idejüket, mert legalább pénzt keresnek és megmenekültek a há­ború borzalmaitól, attól a szenvedéstől, mely hazájukra vár. A hirt itt feljegyezzük, de meggyőződést róla nem szerezhettünk, mert telefonunk ma még mindig csak Vácra szolgál összeköttetéssel és vidékre arany­ért sem lehet beszélni senkivel sem. ■w- . .was?» »• *' T'; •#’ VÁCI HÍRLAP Lipót Szalválor íöUces átutazása Vácon. Lipót Szalvátor főherceg, az összes mo­narchiabeli sebesültápoló egyletek főfel­ügyelője csütörtökön váratlanul Budapestre érkezett és a vöröskeresztet, valamint Budapest főváros sebesültellátó kórházait vizsgálta meg, azután este a hadimenet­rend szerint közlekedő személyvonattal visszatért Bécsbe. A vonat Vácon tiz per­cig tartózkodott s bár éjjel már tizenegy óra felé járt az idő. jellemző lakosságunk lelkesedésére, hogy a pályaudvaron sok százan várták és éljenezték a katonai vo­natokat. Verőce felől éppen egy katona­vonat érkezeit be, mely a welsi dragonyo- sok egy osztályát hozta, a másik sínpáron pedig a főherceg vonatja robogott be. Szal­vátor főherceg kihajolt szalonkocsija ab­lakán és érdeklődött, hogy milyen katona­ság utazik. Nagy volt az öröme, mikor megtudta, hogy állandó lakóhelyének dra- gonyosaival találkozott. Rögtön magához hivatta a dragonyosokat vezető főhadna­gyot, kihez első szava volt: — Ti is men­tek „arra“? Azután kedélyesen, mintha a két tiszt között nem is lomé békés idők­ben oly nagy különbség, elbeszélgettek. A várakozó közönség körében elterjedt a hire, hogy a Bécs felé menő vonaton Szal­vátor főherceg utazik, rögtön éljenzés tá­madt, mely eljutott a főherceghez is, ki boldogan köszönte az ünneplést. Egyszer csak felhangzott a közönség körében a kiáltás és száz torok hangoztatta: Halljuk Galcseket! A prelátus volt most megijedve s csillapította a közönséget, mely azonban annál jobban halljukozott és éltette a fő­herceget. Galcsek dr. megkérdezte Brinzey adjutáns-őrnagyot, hogy szólhat-e néhány üdvözlő szót, mire az szívesen felelt: — Kérem, csak tessék! Erre Galcsek dr. a főherceg elé állott és tolmácsolta a város népének spontán lel­kesedését. Befejezni nem tudta a beszédét, mert a vonat elindult s bár a főherceg in­tett, hogy a vonat várjon, azt nem vették észre a vasutasok. Lipót Szalvátor szíve­sen integetett az őt üdvözlőknek és bol­dogan vett át egy hölgytől egy szép csokrot. Tegnap sürgöny érkezeti a főherceg adju­tánsától, ki Szai'váíor főherceg hálás kö­szönetét tolmácsolja Galcsek Györgynek és a nem várt ovációkért Vác népének. Hol van Budapest ? Mit keres ön itt? Honnan jön? Hova megy? írásai orosz betűk! Adja át összes felszereléseit!' és még száz hasonló kér­déssel tartóztatták fel Németországban Lengyel Soma dr. ügyvédet. Lengyel ugyanis Ibolyka leányáért, ki egy sziléziai nevelő- intézetben volt német szóra, kiutazott s azt az utat, melyet máskor 36 óra alatt le­het kényelmesen megtenni, most sok ve­szély között hat nap alatt tette meg. Útjá­ban a németek nem kevesebb, mint tizen­négyszer tartóztatták fel, csendőrök elszed­ték írásait s bár az alispán által kiállított útlevele volt, kevés hijja, mert künn nem tudták, hogy mi az a magyar, högy bör­tönbe nem vitték mint — kémet. Ezer vi­szontagság után térhetett haza kis leányá­val s ma hosszú, de érdekes leírását tudja adni annak, hogy hogyan lelkesül a né­met nép hadbavonuló katonáiért. Mi nálunk is páratlanul szép ez a lelkesedés, de Né­metországban hatványozottan nyilvánul. És a győzelemben úgy bíznak, mint a hitükben. Kövessük a jó példákat! Gosztonyi Tibor nagybirtokos háborúba ment cselédjeinek családtagjai részére a lakásbért elengedte és a rendes járandósá­gukat az egész háború ideje alatt kifizeti. Schaub István vácharlyáni gyógyszerész, váci háztulajdonos lapunk útján jelenti ki, hogy házában lakó és háborúba vonult katonáknak és családjuknak egyelőre ezt a negyedévi házbért elengedi és napi be­vételének egy nehány százalékát felajánlja a váci katonák segítségére, sőt perselyt is kért, hogy bár Váchartyánban megalakult az otthon maradt családokat ellátó bizott­ság, mégis tud és akar gyűjteni szülővá­rosa katonái részére. Boross Andor máv. főellenőr ötven ko­ronát küldött hozzánk a váci katonák csa­ládjainak. Az összeget átadtuk a népsegitő bizottságnak. Az első élelmiszer-árszabást Rákospalota községből kaptuk. Mig nálunk meglehetősen normális viszonyok vannak a piacon, a közeli Rákospalotán a háború hírére minden élelmiszernek az ára fel­szaladt. Szlachányi János főjegyző sem volt rest, Ivánka főszolgabírónak előter­jesztést tett az élelmiszerárak szabályozá­sára. És az erélyes intézkedés normális viszonyokat teremtett a nagyközségben is, a melynek falain napok óta a következő hirdetmény van kiragasztva: Hirdetmény. Járási főszolgabíró Rákos­palota község területére az 1912. évi LXIII. í.-c. 7. §-ának 4. bekezdése alapján további intézkedésig a fogyasztási cikkekért kö­vetelhető legmagasabb árakat a követ­kezőkben állapította meg és pedig : kg, 0-ás búzaliszt 50 f. „ 8-as (vör.) liszt 20 „ „ 0-ás rozsliszt 40 „ „ árpadara 14 „ „ korpa 14 „ „ tengeri 20 „ „ árpa 20 „ „ zab 22 „ „ ocsú 20 „ „ cukor 86 „ „ só 28 „ „ rizs 56 „ ■„ bab 35 „ „ kávé 4‘— „ j „ frank kávé 46 „ q aprított fa 3'60 „ q szén 4'60 „ kg. fehér kenyér 44 „ „ félbarna kenyér 36 „ „ vösröshagyma 2b „ „ tök 2 „ „ burgonya 12 „ „ oaradicsom 20 „ „ zöldbab 16 „ lit. pertroleum 30 „ 1 III. ptl II U1CUIU „ 1 „ denaturált szesz52 i 4-5 db. kelkáposzta 20 f. 1 „ káposzta 10 „ 1 cs. vöröshagyma 10-14 „ 1 „ zöldség 4-10 „ a marhahúsnál: * 1 kg. tarja, puha­hátszin, gulás 1 *80 K 1 „ vesepecsenye tisztán 3'— „ 1 „ a többi ré­szekből 2'— „ a borjúhúsnál: 1 kg. eleje 2'— K 1 „ hátulja 2’60 „ a sertéshúsnál: 1 kg. rövid karaj 240 K 1 „ hosszú karaj 220 „ 1 „ a többi ré­szekből 2-08 „ 1 „ háj 1 "68 „ 1 „ szalonna 1'60 „ 1 „ olvaszt zsir 160 „ 1 „ páros kolb. 2'20 „ 1 „ füst. szalonna 1'84 „ Ezen áraknál magasabb árak követelése kihágást képez s a kihágást elkövető két hónapig terjedhető elzárással, valamint 600 koronáig terjedhető pénzbiintetétéssel fog bűntetteim. Panaszok az elöljáróság­nál (5. sz. iroda) adandók be. Rákospalota, 1914. augusztus hó 1. Szlacsányi János h. főjegyző, T. Varga Antal biró. Vöröskeresztegyletnek a váci kötőszövőgyár a vöröskeresztegylet céljaira 500 K-l, Lobi Ármin igazgató 50 K-t, özv. Nagy Jánosné egy zsák burgo­nyát ajándékozott. A vöröskeresztegylet el­nöksége a nemeslelkű adományokért ez úton mond hálás köszönetét. Választmányi gyűlést tartanak e hó 18-án kedden délután öt órakor a vöröskereszt­egyleti tagok a szokott helyiségben: a nő­egyleti ovoda nagytermében. A gyűlés fő­tárgya lesz a sebesült katonák üdülő kór­házának s az ezzel szükséges intézkedé­seknek a megbeszélése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom