Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-08-02 / 57. szám
3 VÁCI HÍRLAP Az élelmlszeruzsorásoh ellen. A városban egyedüli ijedelmet Lelt az élelmiszeruzsora, mely már kezdi felütni a fejét. De helyén van a közönség szive és bátor magatartása a gyalázatos viselkedést rögtön megtorolja. A pénteki hetivásár még normális keretben folyt le, csak egy uzsorást vert el a nép, a ki a rendőrségre menekült, de ott még anyagi büntetés is érte; négyszáz koronára büntette a rendőrkapitány. A lakosság tegye meg a kötelességét, a hatóság nem marad el. Miként az alábbi nyilatkozatokból látjuk. A polgármester ezt mondotta: — Semmiféle élelmiszeruzsorát nem tűrünk. Ha látom, hogy a piac ki akarja használni a lakosság szorultságát, a város áll be vevőnek és elárusítónak. A visszaélőket kitiltjuk, mi boltot nyitunk és lehető olcsó áron fogjuk adni az élelmiszereket nyerészkedés nélkül. Ha a az egész országban úgy fogják üldözni az élelmiszeruzso- rát, mint Vácon, nyugodt vagyok, sehol nem üli fel fejét a spekulálók gálád faj- zata, melyet egynek tartok ma a hazaárulással ! A rendőrkapitány pedig igy nyilatkozott: — Személyesen hirdettem ki a kofáknak, hogy a tömeges vásárlást nem tűröm. A melyik felmeri az árakat emelni, azonnal lebüntetem és a mellett soha a váci piacra be nem teszi a lábát! Meg fogjuk az árakat szabni, kezdve a liszttől, le a krumpliig és megvédjük Vác népét az uzsora ellen a saját erőnkkel! Vigyázat a tüiweszedelemre ! Még jóformán a mozgósítás óriási munkája folyik és rövid egy hét alatt két tűz- veszedelemről adhatunk számot, melyek bár veszedelmesek voltak, de idejekorán sikerül elfojtani. Nem tudjuk, de hisszük, mert igy keli tennie, meg tette-e a rendőrség a nyomatékos figyelmeztetését a a város lákosságához ? Mi mindenesetre a következőket ajánljuk mindenkinek figyelmébe: A város önkéntes tűzoltóságának nagyobb részét elvitték az ezredekhez parancsnokukkal egyetemben. Vác lakossága közel ezer erős karú férfival fogyott meg a budapesti negyedik hadtest mozgósítása folytán. Már befejezték a lósorozást, a város és határában talált 700 ló közül közel 300 lovat vittek el a huszárokhoz, írénekhez, tüzérekhez. A katonák, a rendőrök is elmentek. Egy tűz tehát ma hatványozott veszedelmet jelent Vácon, főleg ha a nálunk ugyancsak nem ritka szél is felkerekedik. Nincs, a ki mentsen, nincs a ki vizet hordjon, a ki oltson, a ki rendet tartson. A város polgárságának amúgy is kötelessége, hogy nyaranta minden ház el legyen látva kellő vízmennyiséggel és mentőeszközökkel. Ha eddig ez csak kívánság volt, most parancs legyen mindnyájunk előtt igazán közérdekből. Mert nemcsak annak a szeretetünkkel, rokonérzelmünkkel és minden jókívánságunkkal kisért, tűzbe vonult katonának van kötelessége, hanem nekünk, az itt maradottaknak is! Rettenetes áldozatot követelne most nyáron a tűz,ha a köteles gondosság elmulasztásával vádolhatnónk! Ezt megelőzni a hatóság kötelessége, várjuk erélyes, ellentmondást nem törő és minden oldalon ellenőrzött kioktatását a város lakosságának! Háziúr, a ki elengedi a házbért. A fővárosi lapok méltó dicséretben részesítették, sőt József főherceg is elismerő sürgönyt küldött Bogdány József budapesti háztulajdonosoknak, hogy katonának vonult lakóinak a házbért elengedte. Minakünk váciaknak is van már egy háziurunk, kinek, remélhetjük, hogy ebben a világrendiíő időkben sok követője lesz. Még a budapesti lapok Bogdány nemes lettéről hirt sem adlak, Inlzédy Soma már az első mozgósításkor elengedte házbérét behívott katona-lakója családjának. Oly nemes és fenkölt gondolkodás, hogy mindenki tisztelettel hajol meg Inlzédy Soma előtt és várja, vájjon hány követője lesz ? A lelkes katonák. Arra nézve, hogy milyen megnyugvással és lelkesedéssel vették a behívót a váci fiúk, jellemző ez az eset. Hétfőn vidáman és tréfálkozva ment le egy nagyobb társaság Budapestre a reggeli vonattal, hogy ott kötelességszerűen jelentkezzék. Jávorszky Alajos és Molnár Géza szabómesterek véletlenül egy szakaszba kerültek. Arról folyt a beszéd, hogy hová vi- viszik majd őket. — Természetesen Szerbiába. — Hiszen van ott már elég katona ! Minek ? — Hogy több legyen ! — Ha engem a Molnár kollégámmal odavisznek, akkor — két kecskével is több lesz Szerbiában ! Palkovich altábornagy. Ki ne emlékeznék Vácon Palkovich József ny. altábornagyra, a ki éveken át volt a váci huszárezred közszeretetben álló parancsnoka. Noha már két éviizede annak, hogy eltávozott Vácról, mindig kellemesen emlékezik meg váci tartózkodásáról és állandó baráti érintkezést fart fenn városunk néhány előkelő férfiával. Most is egy meleghangú levelet irt egyik váci ismerősének. Ennek a levélnek -— noha nem a nyilvánosságnak volt szánva — minket felette érdeklő része igy hangzik: Nagy események előestéjén állunk, különben reméljük, hogy azok előnyünkre fognak eldőlni. Élénk érdeklődéssel értesültem, hogy Vácon egy vasúti ezred készül felállításra, miáltal nemcsak anyagi haszonban részesül Vác, de társadalmi élete is élénkül. Azt a jó „váci" 6-os honv. huszárezredet persze a területek új beosztása következtében — sajnos, feloszlatták. Kár, hogy már nincs együtt és kár, hogy már én sem vagyok többé az élén. Most itt volna az idő a „váci“ névnek nemcsak békében, de a hadi színhelyen is dicsőséget és a derék lelkes váci polgároknak örömet szerezni. Hogyan lelkesedik Vác népe? * Nincs az az ügy, a melyért igazán lelkesedni tudna Vác népe. És ime, most jött meg a cáfolat, mikor a mozgósítás háborút hirdetett és mikor megérkezett az első katonavonat. A váci pályaudvar rendes időben is egész nap népes szokott lenni — ma népesebb, hogy a hadi menetrend lépett életbe. És nem elutazók töltik meg, nem is kiváncsiak, hanem a Vácon átvonuló katonákkal rokon- szenvezök százai. Ilyen szívből jövő lelkesedést Vácon még nem láttunk! Nők, férfiak, gyermekek egyformán szivük egész szereteíével fogadják azt a vonatot, mely katonákat szállít. Leng a kalap, kendő és kocsikból le nem szálló, csukaszürke egyenruhába öltözött katonákat ellátják ajándékkal, főleg pedig cigaretták százaival. Nem nézik a katonák nemzetiségét, megajándékozzák őket és azok nyelvén éljen- zik, hívják vissza egészségben mindany- nyiát! Soha ilyen szépen nem nyilatkozott meg Vác közönségének érzése! Auguszta főhercegnő Vácon. Egy más helyen közölt hírünk tudtul adja, hogy a főváros környékén a legnagyobb kórház, melyet a háború sebesültjeinek rendeznek be, Vácon lesz a vasutas ezrednek a Büki mellett már álló huszonöt barakkjában. Most arról értesülünk, hogy a nagy katonai kórház egyik ápolónője és vezetője maga József főherceg felesége lesz. Auguszta főhercegnő az annekszió idején, a mikor majdnem háborúra került a sor, a főváros előkelő hölgyeivel nemcsak megtanulta, de divatot is csinált a betegápolásból, erről annak idején sokat Írtak a fővárosi lapok. A nagy háború alkalmával tehát természetes volt, hogy a főhercegasszony nem maradi nyugton a gyönyörű budai palotában és részt fog követelni a háború sebesültjeinek ápolásában. Miután a főváros e célra berendezett helyiségeinek teljes egészségügyi ellátásáról meggyőződött, a főhercegasszony maga kívánta, hogy vidéken működhessék és maga választotta ki a váci vasúti ezred barakkjainak kórházát, mely fölött a (ejtes felügyeletet vállalta. Így mondja és határozottan állítja az a katonai bizottság, mely a barakkok átadására a héten Budapestről Vácra jött. Vácnak tehát lesz alkalma talán naponta a legmagyarabb főherceg feleségét látni s mi jó magyar szívvel mégis azt kívánjuk, hogy Auguszta főhercegnőt a következő napokban minél kevesebbszer üdvözölhessük Vácon. Mert akkor a váci hatszáz ágyas kórház üres lesz és talán egy magyar fiú sem fog feküdni itt véres kötések alatt. Katona nem fizet jegyért. Ez a kis tudósításunk helyi vonatkozásban csak annyit tartozik reánk, hogy egyik Vácról bevonult népfelkelő beszélte el jellemzésül a következő jelenetet : A fővárost ma a vidékről behívott katonák uralják. A messze kaszárnyához eső utat villamoson teszik meg s újabban, ha a vasúton nem fizetnek, miért fizessenek az aránylag rövid utért a kalauznak. A mi hősünk is felszállt egy sárga kocsira s mikor a kalauz a jegy árát kéri, nyugodtan felmutatja - katonakönyvét, a mellyel a vonaton is ingyen utazott. — Nem elég ez bátya, mond a kalauz, kérek hat krajcárt! — No az nincs és nem fizetek! A villamos vezetője sem jött zavarba és a legközelebbi megállónál odainti a kocsihoz a posztoló rendőrt. — Ez az utas nem akar fizetni, se nem száll le. A rendőr kérdi az emberünket, miért nem szúrja le a hat krajcárokat, mire az néma megvetéssel ismét csak előhúzza a katonakönyvét. A rendőr egy pillanatra gondolkodik, mi itt a teendő. Aztán előhúzza a pénztárcáját és igy szót a kalauzhoz: — Itt van, barátom, hat krajcár, vigye a „mi fiunkat" a kaszárnyáig! Megtörtént az eset, a remek ötlettel könnyen nem békülünk meg. Elküldjük lapunkat Boda Dezső főkapitánynak, legyen büszke emberére és jutalmazza meg. Megérdemli. Kienvezések. A m. kir. igazságügyminiszter Németh Péter dr. budapesti törvényszéki jegyzőt az erzsébetfalvai kir. járásbírósághoz al- biróvá, dr. Kása Lajos váci kir. járásbiró- sági joggyakornokot a gyöngyösi kir. járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. Uj igazgató a belgakertben. A magyar—belga kertgazgazdasági r. t. igazgatósága Henrotin Lucien igazgatót állásától felmentette, í. évi aug. l-től kezdve a vállalat igazgatója De Langhe Theo.
