Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-07-29 / 56. szám

4 VÁCI HÍRLAP Fiúk, inatok! A Váci Hírlap szerkesztősége kéri a Vácról és vidékéről katonának be­vonult derék fiúkat, hogy írják meg nevezetes élményeiket s mi, a meny­nyit megenged a törvény, átveszünk belőlük, közölni fogjuk nevük alá- irásával. Hagy tudják meg minden­felé, hagy örvendezzenek mindenütt, hogy Vác fiai derekasan megállják helyüket és mi, az itthonmaradottak pedig írásaik olvasásánál hagy em­lékezzünk reájuk szeretettel és büsz­keséggel. Mit fizetnek lóért, szekérért? Ma kezdődik a vásártéren a lovak asz­szentálása. A honvédelmi miniszter meg­szabta a megközelítő árat a következők­ben. (A sürgöny éjjel érkezett.) A szállí­tási eszközök átengedésénél szabványos- ■ nak tekintendő árak a következők: 1. egy kétíogatű négy, vagy több üléses j személyszállító fogatért 1950 K és pedig a { járműért 550 K, mindegyik lóért 600 K, j mindegyik szerszámért 100 K, 2. egy kettős fogatú gazdasági szekérért 1700 K és pedig a járműért 300 K, mind­egyik lóért 600 K, mindegyik szerszámért 100 K, 3. egy egyfogatű két kerekű keskeny nyomtávolságú lófogatért 820 K és pedig a járműért 120 K, a lóért 600 K, a szer­számért 100 K, 4. egy kétfogatú négy kerekű keskeny nyomtávolságú lófogatért 1580 K és pedig a járműért 180 K, mindegyik lóért 600 K, mindegyik szerszámért 100 K, marhafogatú járműveknél minden marháért 380 K szá­mítandó, 5. minden erősebb fajú hámos lóért szerszám nélkül 1100 K. Á Közönség és a pénzintézetek. Hétfőn reggel kilenc óra előtt az iparbank a takarékpénztár, a magyarbank, sőt a szövetkezet előtt nagy csődületet láttunk- Vidékit, vácit egyaránt. Megkérdeztük a to­longó emberek egyikétől, hogy mi baj esett, mire odamutatott nagy csodálkozás­sal a cégtáblára. Mondom: látom, maguk most bizton­ságba helyezik a pénzüket, beviszik az intézetbe a garast. Nagyon helyesen van. Erre a naiv kijelentésemre általános nevetés következett, nyomban rá fenyege­tés, hogy majd igy és úgy elbánnak az ugratókkal, a kik a szegény nép érdekét még a háború idején se akarják védeni. Szegény nép! A háború hírére szalad filléreit kiszedni a pénzintézetekből és siet eldugdosni otthon, szalmazsákban haris­nyákban, eszterhéjban, mimásban. Ez Ma­gyarország kultúrájának legnagyobb sze­génységi bizonyítványa és az eddig ural­kodott kiváltságos osztályok bűne. A kis­emberek az ezredéves Magyarországon, Európa szivében inkább elvesztik a kama­tokat és a biztonságot, semhogy háború idején meghagynák pénzüket a pénzintéze­tekben. Fel kell világosítani a népet — és mi ezennel kivesszük ebből a kötelességből a részünket — hogy a megalapozott pénz­intézet mégis csak nagyobb biztonságot nyújt, mint a szalmazsák. Az a régi becsü­letes betevő, aki ilyenkor csak azért megy oda és kéri betétjét, hogy „meg van-e“, aztán rögtön vissza is helyezi, ritka. Szo­morú de úgy van, hogy a hol őrzik a pén­züket, onnan viszik a bizonytalanban. A váci takarékpénztár például első napon minden megindultság nélkül 72 ezer koronát fizetett vissza, azóta fotyik ez a munka mindegyik váci pénzintézetben hol zajosan, hol csendben. És ennek egyedül a nép, a fel nem világosított nép adja meg az árát . . . Tiz öreg magyar. Megható és szép jelenetnek voltunk szem­tanúi hétfőn a huszárezred laktanyája előtt. Csendes volt a nagy terület, alig egy-két bevonuló huszár mutatkozott még, de az egyik sarkon kis csoport állt némán. Idő­sebb, úgy látszott, negyven éven felüli em­berek álltak ott s nem tűnt fel hosszas, türelmes várakozásuk senkinek. Délfelé egy százados ment haza a ka­szárnyából és megszólitotta a magyrokaí: — No mi járatban vannak? Levették a kalapjukat, beszéltek, beszél­tek röíelkedve, végén kibökték, hogy igazán sajnálják, hogy nem katonák . . , De ha a huszároknak szükségük lenne rájuk . . . A százados megértette szavukat s azon­nal bevezelte őket a kaszárnyába. Meg­vizsgálták őket és a tiz magyar közül három — bevált. Ott tartották őket, a mint mondják, lóápolónak fogják alkalmazni. Hetet elküldték és a hét falusinál ma nincs szomorúbb ember. A történet igaz, bárha nevekkel nem is tudunk szolgálni. Állifólag a három ben- íartott öreg huszár között a kettő váci em­ber, egy idegen. Házasság a háború élőit. Érdekes házasságot kötött Borbély Ist­ván anyakönyvezető hétfőn este. Hétfőn reggel jelentek meg nála a jegyesek és kérték, hogy még azon a napon kösse meg házasságukat, mert a vőlegénynek, mint tartalékos honvéd zászlósnak, csak órák kérdése, hogy mikor kell bevonulnia. Bor­bély nyomban elkészítette a felek iratait, a mennyasszony még a tiz órai vonattal levitte azokat Budapestre, a hol az alis­pán azonnal megadta a kihirdetés aluli fölmentést tekintettel a fontos indokra, a háborúra. Az öt órai vonatta! jöttek vissza a jegyesek s csak annyi idejük volt, hogy áíölíözködhetíek s már is megjelentek a városházán áz esküvőre. Itt Borbély István összeadta a feleket s inig ő letette a nemzeti szalagot, az alatt ott, az anya­könyvi hivatalban Sáfár Béla ref. lelkész felöltötte papi palástját s nyomban megáll- dotía a házaspárokat. Nem volt ugyanis sok vesztegetni való idejük a feleknek. Sáfár is, Borbély is éppen a városházán dolgoztak a választók összeírásával smég tanút is csak egye! hoztak magukkal a je­gyesek, azt is egy olyanl, a ki már mint tart. honvéd szintén bevonult, de a sok jelentkező miatt nem kerülvén még reá a sor, hazajöhetett pár órára. A másik tanú az állami kázasságkötésnél a ref. lelkész, az egyházinál pedig az anyakönyvvezeíő volt. Igen megható jelenség volt e házas­ság és Sáfár Béla szépen tudta ezt ecse­telni, a mikor a szokatlan helyre és időre hivatkozva a szabadságharc korának ha­sonlóan megtörtént eseteit hozta emlékükbe a feleknek s a harcba induló ifjú férjhez bátorító, a fiatal, pár órás itthagyolt fele­séghez pedig megnyugtató szavakat inté­zett. Hogy kik voltak e megható házasság­nak szereplői, azt is megírjuk : A vőlegény Baksa Gyula székesfővárosi tisztviselő, a menyasszony pedig Batta Ilonka, özv. Batta Mihályné, volt fegyintézeti ref lelkész öz­vegyének kedves leánya. A háborús viszonyok miatt a kereskedő ifjak egyesülete ezen az úton tudatja, hogy vasárnapra tervezett mulatsá­gát bizonytalan időre elhalasztja. Választók összeírása folyna a városházán, de nincs senki, a ki jelentkeznék, hogy szavazó akar lenni. A javarészt elvitték katonának. A belügymi­niszter minden valószínűség szerint a mun­kálatokat országszerte fel fogja függeszteni és új összeíró napokat fog kijelölni, a mi­kor majd megjelenhetnek a bizottság előtt azok is, a kiknek vérére ma szüksége van az országnak. — Ä váci hengermalom részvény- társaság iisstárai 50 BgRérst. Buzaőr» lemény: Asztali dara AB szám 24 K 40 fill. — Asztali dara C szám 24 K 10 fill. — Király liszt 0 sz. 24 K 20 fill. — Lángliszt 1 sz. 23 K 90 fill. — Elsőrendű zsemlye­liszt 2 sz. 23 K 60 fill. — Zsemlyeliszt' 3. sz. 23 K 30 fill. — Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 23 K00 fii!. — Középkenyérliszt 5. sz. 22 K 60 fill. — Kenyérliszt 6. sz. 22 K 20 fill. — Barnakenyérliszí 7. sz. 21 K 20 fill. — 77a sz. 19 K 20 fill. — 73A 17 K 20 fill. — takarmányliszt 8. sz. 7 K 40 fillér F, sz. 5 K 60 fill. G. sz. 6 K 80 fill. Ocsú 6 K 50 fill 50 kilogrmként. Községeknek mellékelve 6295—1914. és VI. 1. A. 3. |914. kig. számú rendeletek. Nyilttér. Lakásváltozás. alatt működésemet Széchényi-utcai Preszburger-féle házba helyez­tem át. külön feljárat. Kedd, szerda, csütörtök és pén­teki napokon villamos vasúton jövök reggel hét órára. és 4eSÍes fogsorok szájpadlá­sa nélkül. Platina, aranykoronák és aranys hidak. Foghúzás, fogtömés (plomba) aranyból, platiná­ból, porcellánból és cementből.„Régi hibás fogsorok átdolgozása. FISCülEI? DEZSŐ vizsgázott fogtech­nikus művészies munkáért a párisi higiena-kiállitáson a fogászati szakzsüri által aranyérem, érdemkereszt, valamint díszoklevéllel kitüntetve. Kulcsár Gizella első váci fényképészeti műtermében IConstantin-tér 15. sí. alatt a mélyen lisztéit közönség nagybecsű párt­fogását kéri Heimberg Arthur kiválóan képzett elsőrangú üzletvezető, ki Münchenben, New-Yorkban szerezte gya­korlatúi, továbbá Budapesten Uher, Kossak cs. és kir. udvari fényképészeknél és az ország több nagyobb városában a legelő­kelőbb műtermekben dolgozott, Modern, hatásos és Ízléses munkájával a legmesz- szebb menő igényeket is kielégíti méltá­nyos árak melleit. Kívánatra házhoz is elmegy ¥aiédi borecet palackonkint 40 fillérért kapható Tragor Erft© irodájában (barátok Nyomdász­középiskolát végzett fiú felvétetik a Pestvidéki Nyomdában Vácon. Készítette a Pestvidékí Nyomda Vácon. 147667

Next

/
Oldalképek
Tartalom