Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-01-18 / 5. szám

2 5. §. Húsz évi adómentesség adatik oly családi házaknak, melyek két szobából, egy konyhából és a szükséges mellékhe­lyiségekből állanak. 6. §. Ha a 4. és 5. pontban körülirt há­zakhoz az adómentesség tartama alatt uj lakrészek építtetnek, ezen uj lakrészek után csak 15 évi pótadómentesség enge­délyeztetik. ,7. §. A ki az ezen szabályrendeletben biztosított adómentességet igénybe kívánja venni, tartozik adómentesség iránti kérel­mét az építési engedély iránti kérelmével egyidejűleg a város tanácsánál írásban előterjeszteni és az építés befejezése után a lakhatási, illetve használatba vételi en­gedélyt ugyancsak a város tanácsához be­terjeszteni. 8. §. A város tanácsa a lakhatási enge­dély beterjesztése után az építési enge­délyre vonatkozó összes iratokat kiadja az építési bizottságnak, melynek köteles­sége lesz az uj épületeket a helyszínén tüzetesen megvizsgálni és a tanácsnak jelentést tenni arról, hogy az építés a ki­adott építési engedélynek, az érvényben levő városszabályozási intézkedéseknek és ezen szabályrendelet rendelkezéseinek mindenben, megfelelőleg foganatosiíía- fott-e ? 9. §. Ha az építési bizottság jelentésé­ből megállapítható, hogy az adómentesség feltételi megvannak, a város tanácsa a 3. 4. 5. §-okban megállapított községi adó- mentességet megadja; ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. Az adómentesség tárgyában hozott jogerős határozatok nyil­vántartás végett a városi számvevőségnek kiadandók. 10. §. A tanács határozata ellen a tör­vényes határidőben úgy a város polgár- mestere, . mint az építtető fél felebbezés- sel élhet a közigazgatási bizottsághoz, ennek határozata ellen pedig panasszal a közigazgatási bírósághoz. 11. §. Az adómentességet nyert fél kö­teles a város pénztárába — az adómen­tesség feltételeinek megállapítására szük­séges hatósági teendők dija fejében — azon esetben, ha üres telken épített, 20 koronát, ha pedig oly telken épített, me­lyen az épiíést közvetlen megelőzőleg adó­köteles épület állott, oly összeget fizetni, mely a fennállott épület utolsó évi köz­ségi adójának megfelel. E dij megállapí­tása az adómentességet kimondó tanácsi határozatban történik és ellene a 10. §. sze­rinti jogorvoslatnak van helye. 12. §. A községi adómentesség kizáró­lag az állami házadó után kivethető köz­ségi pótadó fizetése alól mentesít és nem terjed ki sem a most érvényben levő ház- bérfillérekre, vizdijra, csatornailletékre, átírási dijakra, sem a jelen szabályrende­let hatálya alatt életbe léptetendő egyéb városi közszolgáltatásokra. Hírek. — Mikor lesznek a sorozások? A honvédelmi miniszter az idén Pestmegye felső részére tűzte ki a legkorábbi időre a sorozásokat. Az eddigi rendet is meg­változtatta. eddig ugyanis Vác városának ser alá kerülő ifjúságát asszentálták, az idén előbb jön a járásé, azután csak a váios fiatalsága. A miniszter határozatából VÁCI HÍRLAP ugyanis a vármegyében ez idén legelőször Vácon kezdik a katonaszedést és pedig március 2, 3, 4, 5, 6-án a váci járás köz­ségeinek fiatalságát állítják a bizottság elé, ezt követi Vác város ifjúsága mind három korosztályának sorozása, a mely március 8-án és 9 én fog megtörténni. A váci sorozás után Gödöllő fog következni. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Schiketancz József nagymartom m kir. adóhivatali ellenőrt, ki hosszabb tdeig szolgált a váci adóhivatalnál is, a IX. fiz. osztályban való meghagyása mellett az ok- lándi m. kir. adóhivatalhoz pénztárnokká nevezte ki.-— Nyugdíjasok jelentkezzenek ! A következő sorok közlésére kérték fel lazunkat: Felhívás a régi állami nyugdíja­sokhoz. Azok, a kik az anyagi érdekükért küzdő országos mozgalomhoz s a kor­mányhoz folyó január hóban benyújtandó emlékiratunkhoz hozzájárulni óhajtanak, kérjük, hogy vezeték- és keresztnevüket s állásukat, valamint lakásuk utca és ház­számát olvashatóan megírva, levelező-la­pon ezen a címre: „A régi állami nyugdí­jasok bizottsága részére“ ezen lap szer­kesztőségéhez bejelenteni szíveskedjenek. — Első járási tanács Magyar- országon. A váci járási közművelődési egyesület legutóbbi közgyűlésén olyan szervezetet létesített, minőt Magyarorszá­gon még csak terveznek, de a külföld an­nak hasznos, kulturális és anyagi hasznát már régen ismeri: a járási tanácsot. Ezt az intézményt a közigazgatás községi tiszt­viselőiből és a községek vezető intelligen­ciájából alkotta meg, a kik évente hatszor jönnek össze tanácskozni arról, a mi a magyar föld népét anyagiakban és erköl­csiekben érdeklik. Az első járási tanácsot Magyarországon január 16-án tartották meg a váci főszolgabírói hivatalban Ivánka Pál főszolgabíró elnöklete alatt, ki meg­nyitójában azt a kimeríthetetlen munkálko­dást vázolta plauzibilisen, mely a tanács rendelkezésére áll. A társadalmi közigaz­gatást óhajtja — úgymond — megalkotni, a mikor nemcsak a száraz aktamunkában merül ki a közigazgatás, hanem a közsé­gek társadalmát óhajtja bevonni a nép bol- dogitására. A tanács megalakítása után Baján Gyula a Nemzeti Népszövetség ma­gasztos céljairól tartott előadást. A Nép- szövetség Pestmegye központján most alakult meg, a községi alakulás a váci járásban Veresegyházán kezdődik, a hol ma, vasárnap van a gyűlés. A kö­vetkező érdekes előadás Gaál Gyula dr. főügyész-helyettesé volt, a ki közveszélyes munkakerülőkről, a fialalkorúakra vonat­kozó törvényekről tartott felvilágosító elő­adást. Mily nagy munkát végzett az első járási tanácsülés, mi sem mutatja jobban, ha a hosszú tárgysorozatból szárazon fel­soroljuk a következő fontosabb részlete­ket: A községekben tartandó népies elő­adásokról intézkedtek, Sáfár Béla indítvá­nyára a vasárnapi vásároknak másnapra való áthelyezésért a vármegye utján előter­jesztést tesznek a miniszternek, lövész- tanfolyamokat rendeznek a községi tűzoltó­ságok körében, községi munkásgimnázium felállítása ügyében intézkedtek, népifjúsági egyletek, dalárdák, olvasókörök szervezé­séről tanácskoztak, többféle hivatalos bi­zottságok megválasztásáról intézkedtek. A tanácskozások délelőtt kezdődtek s késő délután végződtek, befejezésül a nagy tár­saság, melyben számosán vettek részt a vidékiek között váciak is, társasebéden voltak a Kúrián. — LeányKeresKedés ellen — Sra= harán Keresztül. Göttl Mária, a Mag- dolna-Otthon igazgatónője értekezett az előbb igen érdekes témáról a Líceum legutóbbi estélyén, mikor is a nagy közönség ismételten zsúfolásig megtöltölte a Kúria nagytermét. A felolvasónő élénk példákkal illusztrálta a „helyzetet“, majd pedig részletesen ismertette a társadalom kötelességei a leánykereskeaés ellen, a női nem elzüllöffjeivel szemben. Segíteni kell az elbukoltat is, de ha még eredmé­nyesebben akarunk működni, a kezdet kezdetén, ideje korán kell megelőzni a bajt, a hajlamot — észszerű neveléssel. Lelkes taps jelezte, hogy a közönség egyetért, együtt érez az előadónővel. — Ezután Schultz Aurél főgimnáziumi tanár afrikai utazásából olvasott fel tanulságos részleteket s mutatott be szebbnél-szebb afrikai képeket. Nem száraz tudományos­sággal adta elő mondani valóját, inkább ismeretterjesztő csevegés volt az, amivel szórakoztatta a közönséget, mégis célját teljes mértékben elérte, mert amennyire ideje engedte: Szaharát megismertette. Sok zavaros képzetet és fogaimat tisztított s ahol ilyen sem volt: uj ismeretet; megis­mertük — élénk szemléltetéssel — a si­vatagot, sivatag hajóját s a datolyapálmát. Meg is kedveltük a nagy afrikai sivatagot. Azelőtt az ellenségünket kívántuk oda, a hol a homokban sütik a ráníoílát, most már Schultz tanárral jó magunk kívánko­zunk oda. A felolvasás t. i. megkedveltelte. velünk. Hálás is volt érte a közönség. Majd véresre verte a tenyerét. Bírjuk az ígéretét, hogy jövőre az ólombányák s a kancsuka hazájába, Szibériába kalauzol el bennünket. — A város mappája. A város kép­viselőtestülete múlt évben elhatározta, hogy a városnak arra a részére, mely a Szent-Ist- ván-téríől a vásártéren át a Zöldfasorig erjed, pályázatot hirdet, hogy modern vá­rosépítés azon a területen miként lenne keresztülvihető. Mielőtt a pályázatot kiírták volna, a városi mérnöki hivatal elkészí­tette a pályázati feltételeket s a városi ta­nács két világhírű szakértőt: Forbát Imre dr. műegyetemi tanárt és Varga Ferenc székesfővárosi műszaki tanácsost hallga­tott meg, hogy a pályázatnál miként járja­nak el. A két szakértő a héten járt Vácon, megtekintették a hatalmas területet és át­vizsgálták a pályázati fettételeket. Vélemé­nyük szerint eredményes pályaműveket nem várhat a város addig, míg a vásártér és környékének mappáját 1 : 1000 lépték­ben el nem készítteti s azt minden jelent­kező pályázónak át nem adja. AAost tehát előbb elkészítik azt a munkát is és csak azután, valószínűleg kora tavasszal hirde­tik meg az érdekes pályázatot száz napi határidővel. Megemlíteni érdekes, hogy az uj területrajzon már az uj postaépület és az uj polgári fiúiskola helye fel lesz tűn­tetve. A bírálóbizottságban a két kiváló szakértő is részt fog venni. — Első ügyvéd DuqaKeszin, Ger­gely Mihály dr. ügyvéd, ki iskoláit Vácon végezte és hosszabb ideig mint ügyvéd­segéd dolgozott Vácon, Dunakeszin az elmúlt héten ügyvédi irodát nyitott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom