Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-06-24 / 47. szám
2 VÁCI HÍRLAP nagyobb sétaterei kapunk állami pénzen, a miből oly keveset lát úgy is VáD „ városa. Senki nem kérdezte, senki nem érdeklődött az építés iránt, pedig évszázadokra szól az! Én álltatom magamat, hogy mégsem igy lesz, mégis az egészségi kérdéseket is szem előtt tartják! Ha a képviselő urak nem törődnek a legnagyobb ügyeinkkel, fel kell vetni, hogy ilyen kérdések kis bizottságokban intéződjenek el. Teljes bizalommal vagyok a nagytekintélyű pénzügyi bizottság iránt, de annak szemét mniden alkotás elől elfödi a pénzkérdés. Meg kell . alkotni végre Vác város szépészeti bizottságát, a melyben ilyen nagy alkotás, minő a Dunaparl évszázadokra szóló kiépítése nem bizonyos, hogy pénzügyi kérdéssé fog válni. Régen a parázs hamuja alatt van ez a gondolat is, alkalomszerűnek tartom újra a hamu letisztítását arról, a mihez minden polgára szólhat a városnak. Szépészeti bizottságot (bármily rossz szó is) kérünk, hogy haladásunkat az egészség követelményeivel együtt oldhassuk meg! Figyelő. Hírek. Alii sznelátlára itt a fizié. Százan is látták, de nem segítettek, A fél város még ma is annak a rettenetes szerencsétlenségnek hatása alatt áll, mely vasárnap délután történt a magyar folyam- és tengerhajózási társaság kikötője előtt, az új rakodópart melletti Duna- részen. Freund Soma, egy húsz éves kereskedősegéd úgy egy óra tájon délután lement Malik mesterhez és bérbe vette a„Böske“ nevű kis, egyszemélyre való csónakot. Felevezett vele a Fegyház-uícához, a hol maga mellé ültette két kis unokatestvérét; a tizenkét éves Vurzner Erzsébetet és a szöget ütött a fejébe tudósítónknak, de a mikor a daloló magyarok odaértek, hogy „Volt nekem házam is, búzatermő földem“ ennél már biztosra vette a riporter, hogy megtörtént az egyezség a kisváci gazdákkal. Nincs hát akadály, jönnek a katonák! 10. Roller Gusztit szombaton este hívták a barátai a Hornunghoz. „Nem megyek fiaim, akárhogy csaltok is“ szólt Guszti egészen kereken. „No gyere csak egy lemondó feketére!“ „Nem megyek, ha mondtam!“ „De ott lesz Wiszkocsil hadnagy úr is!“ Gusztinak két könnycsepp gördüli ki a szeméből s egy lesújtó kézmozdulatot lett. Vége a váci vasúti ezrednek! biztos, hogy Esztergom kapta meg! Guszti csak tudja! 11. Vasárnap reggel Podlupka közkatona fönt a Harsli botjában cipőkrémet vásárolt. Tudósítónk meginterjúvolta Pod- lupkát, hogy kinek viszi a krémet? „Magamnak“ - felelte ő —i „délután kimegyek a hajó-hintához egy kis ismeretséget kötni.“ Bravó! Podlupka már tudja, hogy ide jön az ezred, mert ime ismerkedni akar. 12. Vondracsek őrvezető vasárnap este szörnyen dörömbölt a Molnár Máté üzlet- ajtaján. „Mit akar Vondracsek?“ — kérdi szemfüles riporterünk. „Anziklel akarok venni, mert Írni szeretnék Korneuburgba a kilenc éves Vurzner Lajost, azután a Dunán fel s- alá czónakázíak. Meggondolatlan cselekedet volt a fiatal embertől, hogy egy olyan lélekvesztőbe, mely csak egy személynek van szánva, még két utast vett fel. Négy óra lehetett, mikor a Dunapart vasárnapi csendjét rémületes segélykiáltások verték fel. Az történt, hogy a Böskecsónak a magyar folyam- és tengerhajózási társaság pontonjai közé került, a vizár felborította és mind a három utasa vízbe esett. Nem telt bele egy-két perc és az egész Dunapart megtelt embertömeggel, de csodálatoskép senki sem mozdult a szerencsétlenek megmentésére. A vízben fuldoklók segélykiállásai, a parton állók rémületes lármája iszonyú, elképzelhetetlen ordításban kavarodoít, mely a vért az erekben megdermeszíetíe. Hírül vitték a boldogtalan anyának, ki a Fegyház-utca sarkán levő házban anyjánál volt, gyermekei rettenetes sorsát és mint az őrült rohant le a Duna parijára. Ott látta vergődni, félig elmerülve már ártatlan kis gyermekeit és ájultan rogyott össze. Cservenák János kőműves volt az egyetlen, kinek a vérfagyasztó helyzetben helyén volt a szive és Freund Somát kimentette a vízből. Többen lerohantak a magyar folyam pontonjára, hogy az ott levő csónakkal induljanak a mentésre, de az leszerelve ringod a hullámokon és nem volt evezőlapát sem. A fiúcska és a leányka még egyszer-egyszer felbukfak, de mire a halászok odaértek, eltűnt a két kis test a rohanó árban. Az egész közönségen rettenetes fájdalom és düh vett erőt. Az egész uj rakodó parton nincs egy mentőeszköz, sőt a hajóállomás is ott áll őrizetlenül, csónakja leszerelve ! A szerencsétlen anyát nagy nehezen elcipelték és meghatóban beszélt mindenki a borzalmas tragédiáról. Vurznerné mintegy másfél évtizede a városház alatt levő Deutsch-boltban nagybátyjának, Deutsch Mórnak volt a jobb keze. Freund Rezsint czázados úrék szakácsnéjának!“ Nincs remény, az ezred föltétlenül elmegy, hiszen már Vondracsek ismét ápolni kezdi régi érzelmeit! 13. Tudósítónk az egy teljes heti nagy munkától kifáradva irtózatos fáradtan feküdt le vasárnap éjjel. Csak nagy nehezen tudod elaludni és szörnyű álmai voltak, Azt álmodta, hogy megjelent neki egy kegyetlenül hosszú, egekbe nyúló lajtorja, melynek éppen 65 foka volt. A legfelső fokon Vác városi pótadó állott, illetve dehogy is állott, hanem ballagod szépen, fokról-fokra lefelé, a város adófizető polgárai pedig a létra aljában egymást örömükben csókolgatták. A hogy fölébredi tudósítónk, mindjárt az álmoskönyv felé kapott, hogy megfejtse furcsa álmát. A könyv első lapján azlán azt olvasta, hogy az álmoknak rendszerint az ellenkezője szokott beteljesedni. Minthogy pedig riporterünk föltétlenül hisz az álmoskönyvben, rögtön levonta a konzekvenciát, hogy csak Vác kaphatja meg az új, második számú vasúti és láviró ezredet! Fs igy megy ez tovább, hónapokon keresztül, napról-napra. Hogyan Írjunk tehát a biztosról ? Teljesen lehetetlen! Nem volt mit tennünk, elcsaptuk a tudósítónkat. mindenki ismerte előzékeny, jó modora miatt. Innen ment férjhez s nagyon boldog családi otthont teremtett. Leánykája valóságos csodagyermek számlpa ment, tökéletes zongoraművésznő volt. Kilenc éves kis fia pedig nagy nyelvtehetség, már három idegen nyelvi beszélt periektől. És most néhány perc alatt mindkét gyermekét a huliámsirba látta veszni a nélkül, hogy segíthetett volna! Mikor a kimentett Freund Somát partra vitték s megtudta, hogy unokatestvérei a Dunába pusztultak, öngyilkos akart lenni és nekiment a nagy víznek fájdalmában. A két kis holttestet a Duna elvitte s mai napig nem érkezett hire, hogy azokat kifogták. — A grófpüspöK itthon. A megyés főpásztor Kestler István dr. titkárja kíséretében vasárnap délután a hat órai gyorsvonattal érkezett vissza székvárosába. A grófpüspököt egész káptalanja várta künn az állomáson, városa nevében pedig Zádor polgármester üdvözölte. A főpásztor hálásan fogadta a nem várt üdvözlést. Püspökünk a nyarat, szokása szerint, itthon tölti s hosszabb útja nincs tervbe véve. — Egy Községi jegyző Kitüntetése. A hivatalos lap tegnapi számában olvassuk, hogy a király Trupp Antal püspök- hatvani községi jegyzőnek a arany érdemkeresztet adományozta. Trupp kitüntetése nemcsak a járásban, de megyeszerte nagy megelégedéssel fog találkozni. Igazi, modern jegyzőt értékel a királyi kegy, mert Trupp Antal valóságos vezetője és irányítója népének. Jó része van a községmeg- magyarositásában, de legszebb munkája a szövetkezet s a messze földön hires püspökhatvani állatérfékesiíés fellendítése. A kiváló jegyzőnek Ivánka főszolgabíró ünnepélyesen fogja átadni a megérdemelt királyi kitüntetést. — János bácsi halála. A város egyik legöregebb, közismert alakját temették el hétfőn délután. Schmidt János, közismert néven János bácsi, egy heti szenvedés után 86 éves korában örök álomra hunyta le szemeit. A Káptalan-utcában volt évtizedeken át boltja s az öreg urat mindenki szívesen kereste fel. Felesége halála után zárta be a boltot s ezentúl délelőttönkint jelent meg az utcán, hogy régi ismerőseit felkeresse. Valamikor, régen, úgy mondják, hogy János bácsi nagy szerepet játszott a boldog időkben s vezető hely jutott neki az ifjúság mulatságainak rendezésében. — Első mulatság — Gajáry=telepen. Érdekes mulatság lesz jövő vasárnap, e hó 28-án a legújabb nyaralóhelyen, a Gajáry- telepen. Még ugyan nem ott áll egy ház sem, de a mint, mondják, a parcellákból igen sokat sikerült értékesíteni. A jövendőbeli sáztulajdonosok vasárnap összejönnek és nyári nyári mulatságot rendeznek a — felállítandó íűzoltószertár részére. Belépő-dij ötven fillér, családjegy egy korona lesz. — A püspöK öreg cselédje. Cser- novszky Mihály a püspök szőri pusztáján negyven esztendeje megszakítás nélkül hűséggel és odaadással szolgált. A király az öreg munkásnak a szolgálati diszérmet engedélyezte, a földművelésügyi miniszter pedig fölkérte gróf Ráday Gedeon főispánt, hogy az öreg magyarnak megfelelő ünnepséggel tűzze fel mellére a királyi kitüntetést. A szóri pusztán nagyban készülnek az ünnepre.
