Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-06-08 / 42. szám

HuszonnyolcadiK évfolyam 42 szám. Vác 1914. junius 8. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 30 fillér. Telefon-szám 17. elérkeztính a döniesiez: lesz-e hát vasúti ezredíinh? Vác, jun. 6. Eddig az örvendezés ideje tartóit, csupa derűs arcok, hogy 2. számú vasúti ezred Vácon telepedik meg, ma pedig elérkez­tünk a döntéshez és a kritikus pillanatok­ban lehangolían adhatjuk hírül: niég messze állunk attól, hogy a vasúti ezred­nek Vác legyen a székhelye! Ebben a hónapban határoz fölötte a hadügyminisz­ter. Javunkra, v~igy ellenünkre: ahhoz még Vác város közönségének is lesz szava. Mikor a hadügyminiszter a második békés megegyezési tárgyalásokat rendelte el a gazdákkal, leiratában azt a szokatlan kijelentést tette, hogy a tárgyalásokról szóló jegyzőkönyveket ne a honvédelmi miniszterhez terjesszék fel, a ki a kisajá­títást kérné meg a területekre, hanem egyenesen Bécsbe, hozzá küldjék s e jegyzőkönyvek áttanulmányozása után ala­pos megfontolás tárgyává fogja tenni vájjon a 2. számú vasúti ezrednek Vácon való elhelyezése iránt javaslatot tegyen az uralkodónak, mint legfelsőbb hadúrnak! Három napon át folytak a kapacitálások a városházán s az eredmény úgyszólván semmi: 3 — 4 földtulajdonossal sikerül bé­Ferencz József első utazása Magyarországon. Találkozása Kisfaludy Sándorral. A bécsi udvar már 1842.-ben elhatározta, hogy Ferencz József főherceget, nevelőjé­vel, Bombelles gróffal, egy magyarországi körutazásra küldi. Ferencz József elragad­tatva az ország természetes szépségeitől, a Balatont, a Bácskát és Erdélyt óhajtotta megismerni. Eszlerházy, Bombelles gróf­fal egyetemben egy részletes útitervet dol­gozott ki, amely nagyjában a következő útvonalakra terjedett: Pozsony, Eszterháza, Sopron, Keszthely, Székesfehérvár, Vesz­prém és Buda-Pest. Buda-Pestről azután Kolozsváron ál Brassóig mentek volna, csakhogy az erdélyi ut egyelőre abban maradt, mert Ferencz József Velencébe ment, ahol fenséges anyja már várta. A balatoni utazást az útiterv szerint csinálták meg, sőt Pesten is egy hetet időzve, már Kolozsvár felé akart indulni, ha közben nem jö a velencei levél, amelyben Zsófia főhercegnő igy szólt: „ ... es wäre gut, wenn die Reise durch Ungarn schon ein Ende hätte. Wie ich höre, ist in Ungarn und besonders in Pesth das Trinkwasser ein miserables. Ferencz József az 1843-diki telel na­gyobbrészt Schönbrunnban töltötte. Meg­kességes megegyezést létesíteni. Pajor Rezső dr. a hadügyi kincstár képviselője, összecsomagolta az aktákat és sietett fel azokkal Bécsbe. Zádor János polgármesternek és Galcsek György pénzügyi bizottsági elnöknek jóér­zéke diktálta, hogy most kell ismét a hadügyminisztériumban érdeklődni és csü- ! törtökön reggel a gyorsvonattal felutaztak az osztrák fővárosba. Optimista hangulat­tal mentek és keserű valóság, hogy semmiféle biztató jóval nem térhettek vissza! A hadügyminisztérium minden ajtaja megnyílt a város két képviselője előtt és katonás őszinteséggel adták tudtul Vác városának: reménykedni lehet, de a remény még nem bizonyosság! Kereken kijelentet­ték, hogy a hadügyminisztérium nem ál­dozhat a vasútezred telkeikért többet, mint a mennyit előirányoztak. A vasútezredet sürgősen fel kell állítani s erre a minisz­térium körülbelül tiz milliót irányzott elő. A magyar és osztrák kormányok azonban addig alkudtak, mig az az összeg halodfcl- millióra szállt le: ennyit áldozhatnak, töb­bet nem! Ehhez az alaposan redukált összeghez kell tartani magát a hadügyi kormánynak és ezért minden luxusos építkezést elejtettek, de egyúttal alaposan le kellett szállítani azt az összeget is, melyet telekvásárlásra szántak. A minisztérium által előirányzott összeg és a váci gazdák által kért ár között pedig akkora nagy a különbség, hogy szinte áthidalhatatlan. A város képviselőinek az útja azzal az egyetlen, Vácra kedvező anyagi eredmény­nyel járt, hogy hosszas tárgyalások után a hadügyminisztérium a telekvásárlásra szánt összeget kétszázezer koronával felemelte, de ennél többet adni nem hajlandó és nem is fog! Egész napon át a szakelőadókkal tartott tárgyalások végén azután felvetették a város képviselői azt az egész város polgár­ságát érdeklő kérdést: van e hát remé­nyünk ahhoz, hogy a vasútezred székhelye Vác lesz ? Erre is katonás rövidséggel és határozottsággal megkapták a választ: Igen, ha a város képviselőtestülete törvé­nyes formák között biztositja, hogy a hadügyi kincstárnak nem kerül a váci telkek megszerzése az általa előirányzott s az imént kétszázezer koronával felemelt összegnél többé! Mit jeleni nekünk a hadügyminisztérium, újabb kívánsága ? Azt, hogyha a vasút- ezredet Vácra óhajtjuk, jelentős anyagi áldozatot hozzon a város közönsége! Vagyis azt a különbözetek mel\r a telek­vételre előirányzott hadügyminiszíeri ősz- szeg és a váci gazdák által kért ár között van, Vác város közpénztárából kell fedezni. És ki tudja még ma, hogy ez hány százezer korona áldozatkészséget követel városunk polgárságától! tanulta folyékonyan a magyar nyelvet és a legnagyobb élvezettel forgatta a magyar írókat. Kisfaludy Sándor lett a kedvenc írója és a mint Erdődy Béla kamarás, hát­rahagyott feljegyzésben megírta, bizonyos könnyedségei, poétikai lágysággal szavalta a “Kesergő szerelmet.“ A havasnak oldalában Keletkező patak te: Mely a fenyők homályában Busán zúgva szakadsz le, És tétova csavarogva Fába, szirte ütődöl Még küzkődve és zokogva A tengerbe vergődöl; Képe vagy te életemnek, Mely temérdek sérelemnek Torit lelvén útjában Zokog kinos folytában. A balatoni vidék csodái: Csobánc, Tátika, Sümeg és Badacsony, amelyet Kisfaludy oly szépen poétikusan, olvadóan megírt, Ferencz József ifjú szivében örök mara­dandó emléket hagyott. Megkéri apját, en­gedje őt nyáron a Balatonhoz, hogy ott megismerkedjék azzal a regevilággal, a mit Kisfaludy oly mesterien megirt. Ferencz Károly, úgyszintén Zsófia megengedik, hogy május havában Bombelles gróffal a Bala­tonhoz utazhassák és Ferencz Károly, megígéri a fiatal főhercegnek, ha lehetsé­ges lesz magát Kisfaludy Sándort is meg fogják látogatni. Az udvar levelét ir Bat­thyány Kilop hercegnek, a ki az udvar nevé­ben érlesifi Kisfaludy Sándort, hogy több mint valószínű, nemsokára Ferencz József j főherceg meg fogja látogatni, miután ki- I váncsi a nagy költőre. Kisfaludy Sándort e I váratlan hir nagyon meglepte és megör- j vendeztette. Öreg ember volt, a ki anyagi j gondokkal küzdőit és ép akkor alkudozott | az inszurrekcio történetén, hogy miképpen i adjon túl rajta. Hálától tett ömlengős leve­let küldött a Burgba, amely Ferencz József kezeibe is került, ahol a költő megírta, hogy „portája nyitva áll és ő teljes szív­vel és lélekkel szolgálatait bármikor az udvarnak ajánlja.“ Ferencz József, 1843. május elején vizs­gázott le Sehőnbrunnban -és már ugyan e hónap közepén Bombelles gróffal Pozsony­ban volt. Kíséretükben még Albrecht és Miksa főhercegek voltak. Ferencz József, a ki nagyon kedvelte a poézist és a tör­ténelmet, egynéhány napig Pozsonyban maradt, fájdalommal szemlélve a leégett várromot, amely AAária Terézia és 111. Ká­roly uralkodása alatt, oly fényes ünnep­ségek szemtanúja volt. A várrom — ekkor — még egész jó állapotban van. Szobái­ban katonaság és hivatalnokok laknak, a rondellákban fehér kabátos katonaság tanyázik. — A várat újból fel kellene építeni — mondja a főherceg, de Bombelles gróf azt feleli: — Nem lehet, mert a kincstár­nak nincs pénze és az udvar nem igen akarja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom