Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-04-26 / 31. szám
HuszonnyoicadiK évfolyam 31. szám. Vác 1914. április 26* VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Hogyan épül a Kodak? Vác, ápr. 25. A vasutas ezred letelepülése vonta el az érdeklődést az utóbbi napokban s csak kevesen vették észre, hogy Vácon a kőkert táján már épül az ország legérdekesebb j gyára: a Kodak. A gyár építéséről mosí á következő hiteles értesítést szereztük : Három esztendeje lesz nemsokára, hogy a világhírű Kodak-cég — melynek reklámtáblái úgyszólván a világ minden kultur- városában szemébe ötlenek a világjáró embernek — elhatározta, hogy Magyar- országon, gyárat épit, hogy innen lássa el fényképészen cikkekkel Europa nagy részét, úgymint a Balkán félszigetet és Olaszországot, dél felé, nyugatra Svájcot, Ausztriát és Németországot, északra pedig a szélesen elterülő Orosz birodalmat. Hatalmas üzleti hálózatnak lesz tehát gócpontja az a gyártelep, melynek alapjait szorgalmas munkáskezek most készítik varosunk déli határában, a kőkert és a vasút között. Nem kis gondol okozott a Kodak cégnek a speciális üzemű gyár telkének megválasztása. Eleinte Budapest közvetlen határában kerestek alkalmas telket, majd Nagytétényen akadt meg a vezetőség szeme s itt szerzett opciót egy — a déli vasút és az államvasút sínpárjai közé eső nagykiterjedésű telekre. Ez a kombináció azonban a szükségessé váló csatornázás előrelátható nehézségei mialí elesel! és Győr város került sorra. Győr ingyen telket ajánlott fel a részvénytársaság céljaira, azonban a vezetőség nem találta azt teljesen j megfelelőnek s igy tovább keresett, míg ! végre megállapodott Vácnál, a hol részben a püspökségtől, részben a várostól vette meg jelenlegi telkét. A gyárépületek tervezésével és az összes építési munkálatok műszaki vezetésével Szöllősy Aurél és Kauser Andor budapesti épilészmér- | nökökeí bízta meg a cég, a kik előbb a nagytétényi, majd később a váci telekre készítették el a szükséges tervezetet. A tervrajzok és költségvetés elkészülte után a cég árlejtést hirdetett az építési munkák kivitelére s ez alkalommal kizárólag magyar vállalkozókat szólított fel. A beérkezett ajánlatok közül legmegfelelőbbnek a Kodak-cég Kauser Gyuláéi találta, azonban az egyes különleges munkanemeknél, mint alvállalkozók, a kiválóbb váci iparosok is munkához jutnak s igy közvetve a váci munkásság is az építkezés folyamata alatt munkaalkalomhoz jut. Természetes, hogy ha a gyárépületek készen lesznek és a kémény füstje messzire fogja hirdetni a telep nyüzsgő életéi, akkor fog|a igazán érezni a város annak előnyeit, hogy nálunk ilyen hatalmas vállalkozás létesült. Körülbelül 300 munkás fog a gyár üzeménél állandó alkalmazást nyerni. A telepen összesen hat épületet emeltet még ez évben a társaság. Az épületek Szöllősy Aurél és Kauser Andor műépítészek tervei szerint a következű méretekkel és elrendezéssel fognak épülni: Az államvasúíi fővonalról a telepre vezeted iparvágány melled sorjában állanak az épületek és pedig: legszélről a fényérzékenypapirgyár, mely 125 m. hosszú, részben kettős, részben hármas traktussal. A hármas traktus teljes szélessége: 20 m. és 29 m. hosszúságig lerjed, mig az épii-. let többi része 14 m. szélességű. Ez az épület részben egyemeletes, nagyobb részében azonban földszintes; a 20 méteres homlokzata van az iparvágány felé fordítva. A papírgyártól körülbelül 20 méternyire van a központi gép- és kazánház, melynek hossza 25 m. szélessége pedig 16 m. A hatalmas gyárkémény magassága 40 m„ amely méretnél a gyár későbbi fejlődése is figyelembe van véve, a kémény derekán pedig megfelelő viztartány nyer elhelyezést úgy, hogy ez által a külön víztorony épilése feleslegessé válik. A gépház másik oldalán, attól szintén 20 méternyire ismét egy hosszúkás épület következik, keskenyebbik homlokzatával az iparvágány felé fordítva, mely épület a lemezgyártás céljaira szolgál. A fényérzékeny lemezek épülete 112 m. hosszú és teljes hosszában 3 traktussal bir, összesen 16.30 m. szélességben, jórészt földszintes, részben pedig egyemeletes. Úgy a lemezgyártás, mini a papirgyártás épülete vízszintes facemení fedéllel készül, fugázott nyers tégla homlokzattal. A sorban negyedik épület egy 15.50 m. széles és 21 m. hosszú raktár, mely egészben földszintes. A gépház mögött egy nagyabb faépület létesül, mely egyelőre a munkások ebédlőjéül és ruhatárául fog szolgálni. A teleknek a város felé eső sarkában egy földszintes házban nyer el helyezést a kapus lakása. Ez az épület 11 m. hosszú és 9 m. széles Egyelőre ezí a hat épületet létesiti a Kodak cég, de szándékában van hogy úgy az épületek terjedelmét, mint számát későbben megnagyobbítja. Ha a gyártás üzeme majd teljes erővel megy, akkor az Magyarosan építkezzünk !- Irta és a váci járási tanács üléséri felolvasta : Zruineczky Dezső építész. - 2 Nem sablonokra, hanem művészekre van szükség és pedig magyar művészekre, olyan publikumra, a kik magyarok s a kiknek szükséglet a magyar kultúra. Az építészet az a művészet, melynek alkotásai elsősorban mértékei az elmúlt idők kultúrájának s a mennyiben a magyar építészet ez, oly művészi nyelv, a mit mindenki megért és tisztel. Azt a művészetet lehál, mely egy faj, egy nemzet ezredéves múltját, napkeleti voltál fejezi ki, nem lehet normáliákba fojlani. A magyar architektúra, a magyar stilus teljesen művészi eredmény s igy nem skatulyázható, róla úgynevezett normál (érvek nem készíthetők, legfeljebb ismerfet- heíők a rajta, érte, vagy benne dolgozó művészek munkái. Az utánzás kora tehát letűnt. Az utánzás nem tanulás. Régi kultúrák tisztelete nem az utánzásban áll. Minden idők legnagyobb kulturális erőforrásához — a nép művészeiéhez kell fordulnia, az elhaló fantáziának. A nép hatalmas kapcsolódása a természethez, illetve az éleihez, érzelmileg kifejeződ k művészeiében, Ez a művészet pedig a legősibb kincseit konzerválta a faji, a nemzeti sajátságoknak. A mai magyar úri élet már teljesen áthasonull nyugat szerint. Teljesen átitatódott ismeretben, érzésben nyugal Európa kultúrájától. Nem az a baj, hogy a nyugati kultúra idejött, hanem az, hogy nem szivta fel nemzeti sajátságunkat, alakult e szerint. Vagyis' kiöli minden fajiságunk, pedig hát ez az érték bennünk nyugatnak is. A hozzánk más népekkel betelepített kultúrát, igy épilő kultúrát is a nép idomítja ál, külön, faji érzés világának megfelelően. így tehát alapjában még az idegenből vett kultúrát is álidomitja, magyarrá leszi A mig a mai úri, mondjuk, intellektusaink élete már teljesen nyugattal larl társadalmi közösséget, tehát ily értelmű közös lelki szükségletekkel is rendelkezik, önmagából nem fogja azt a faji művészetet, vagy kultúrát .adni a mit „népművészete“ szóval határozunk meg. A nép lélekmegnyilatkozásai adják meg látásunk irányát fajiságunk legmesz- szebb múltjába, itt leijük vallásunk, ős vallásunk nyomait is, itt leljük azokat a lelki s faji kapcsolatokat, melyek napkeleti testvéreinkhez soroznak, természetes, hisz a nép maradt meg legtovább egy s ugyanazon társadalmi közösségben, úgy lelki, mint anyagi értelemben. A mig tehát intellektuális kapcsolódásunk nyugat Európához most, a generációkra szóló élőmunkában mindenben a fajiságokat, nemzeti sajátságokat óhajija kifejezni, kultúránk útján, úgy ezt kultúránk csakis a népművészetnek buja formavilágából merítheti. Az egész világ társadalmi élele átalakulóban van. Ez nem mostani keletű folyamat — majd a francia forradalom óla alakul minden, még nép élete is. Hisz a vasbeton, a repülés korái éljük! Egyes népművészeti területek egészen el- mesterségesednek, nem érzelmek kifejezése, népek ősiségének mértékei már, hanem lassan háziiparrá, majd gyáriiparrá leli kenyérkereső módok (gép) a néplélekkel csak üzleti alapon összetartó „művészet“ (?) pld. Svájcz népművészete. Ki
