Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-04-19 / 29. szám
3 VÁCI HÍRLAP a képviselőtestület az építésről határozni. Megnyugodtak, hogy a félmilliónyi kiadás nem rögtön fenyeget és Perlusz Márton felszólalása után este közel hét órához a hét városatya nagyon vegyes érzelmekkel szedte a kabátját és vége volt közgyűlésnek. A vármegye Csornád autonómiáját felfüggeszti! Méltó büntetésben részesül holnap Pestvármegye módos, de legmaradibb népe: a váci járásba tartozó Csornád község autonómiáját, mellyel a falu népe józanul élni nem tud, a hétfői megyegyűlés felfüggeszti és az összes jogok gyakorlását Szlachányi János vácdukai körjegyző ruházza. Nem kell az uj sajtótörvénytől bocsánatot kérni, mert tény, hogy Csornád nemcsak a váci járásnak, de egész Pestmegyének szégyene maradisága miatt. Ez a község körülvéve szinmagyar falvaktól a legnehezebben magyarosodik, népéről a váci járás főszolgabiráj.a már régen kiállította a szégyenbizonyitványt, midőn a vármegyének jelentést tett, hogy fogdájaszűk a csomádi élelmiszerhamisitók büntetésére. És tény, ha a gödi állomáson megjelenik a csendőr, a reggelenkiní Budapestre és Vácra iparkodó, tejet, túrót, vajat vivő cso- mádiak onnan úgy szétrebbennek, mintha nem is akarnának utazni. Mert félnek, hogy eladásra szánt tejüket, vajukat megvizsgálják és arra, hogy azok legalább is kilencven perceníjében hamisítva vannak, a főesküt — előre le lehet tenni. Ez a nép csúnya maradiságának azzal ad kifejezést, hogy elleneszegül minden Sporthötgyecske. Igenis, régi írásokból mi is tudjuk, hogy volt valamikor Vácon ilyenféle sport: „fot- ball“-nak nevezték. Váci meghonosítója, jobban mondva népszerűsítője bizonyos Haraszti Ernő nevű egyén vala, kiről kinyomoztuk, hogy mellékfoglalkozása az állatorvosság volt. Erről a Harasztiról több régi más írásban is van szó, igen sokban egy Légrádi nevű úrral kapcsolatosan, de hogy milyen konnexus volt közöttük, azt nem tudjuk. Szabad úszó. A kilencszázas évek elején élt váro- sunk^an. Nyáron úszni tanított, télen korcsolyázni. Állandóan pechje -volt szegénynek, mert az ő idejében nyáron rendszerint havazott, télen pedig felöltőben jártak az emberek. Több mint 100 éves feljegyzésekről tudjuk, hogy 17 ember életét mentette meg és soha semmiféle kitüntetést nem kapott érte Mérgében „Muszka máriás“-ra és káposztaárusitásra adta a fejét. Állandó kibicz. Hogyne ! Még ma is emlegetik a kávéházba járók. Szörnyen hangos ember volt s a jó kibicének mindig kijárt tőle egy finom szivar. Úgy szokták szólítani, hogy „Tatuskám.“ Igen jól tudja valamikor gyógyszerész is volt az öreg úr. Purifikátor. A fogadást ön nyerte meg, mert a „Közérdek“ tényleg létező lap volt Vácon. Abban az időben élte különben aranykorát nálunk az irodalom. Akkor létesült a Vampir is és egy igen-igen hosszú című újság. Hamvai sohasem volt Vácon az árvaszéknél városi hivatalnok, de neki lett volna abban az időben nálunk a legmodernebb telefonja, ha az. akkori rendőkapitány Hamvait nagy hirtelen hosszabb kiküldetésre nem kéri fel, pedig már teljes három hónapig szerelgették a telefonját. Nem igen, Hamvait sohasem akarták Vácon díszpolgárrá választani. Mint iró önként, dijialanul vállalkozott a vasúti jegyek ellenőrzésére. Vácot elhagyva ^ércbányáinak vezetését vette át Doktori diplomája és egyik magánokiratai egy ízben ki is voltak állítva. Voltak pártfo ............... (Itt végleg összerágta az a huncut egér a Váci Hírlap 2014. évi húsvéti számát s igy sajnálatunkra, többet nem is közölhetünk belőle.) olyan intézkedésnek, mely a község haladását szolgálná. Nem kevesebb, mint tizennyolc év előtt rendelte el a vármegye, hogy iskolát és községházát épitessen. A tizennyolc év eltelt kísérletezéssel, a türelempróbálás minden nemes erényével. A vármegye alispánja öt percentes kölcsönt szerzett nekik az építkezésre, ennek kamatát is részben a gróf Károlyi-uradalom, részben a vármegye fedezte volna, a cso- mádiaknak alig egy percentet kellett volna fedezni pótadóból és van iskolájuk, községházájuk, útjaikat pedig rendezik. Ezt a szokatlan jóindulatot sem fogadták ei, sőt igazi paraszti furfanggal megakadályozták, hogy az ország első vármegyéjének.utolsó községe a haladás útjára irányittassék. Tizennyolc év alatt összedőli az iskolájuk s ha nincs lelkiismeretes tanítójuk, a ki ma saját lakásán tanít, iskola nélkül van a főváros közelében fekvő ecjyik népes és vagyonos község, puszta földre, sárból rakott községházájuk diiledezőben és hiába fiatal agilis jegyzőjük, minden kezdeményezésének gáncsot vetnek. Ha éveken át ugyanis képviselőtestületi gyűlést hivott egybe a jegyző, a melyen az építésekről kellett határozni, a község képviselői majd teijes számban megjelentek, az összes folyó ügyeket figyelmesen letárgyalták, de a mikor a közel két évtizede kötelezőleg elrendelt építkezés került volna szóba és határozni kellett, mint egy varázsütésre az egész képviselőtestület felemelkedett és kivonult a közgyűlésből. Nem volt a ki határozzon. Ennek a furfangos.eljárásnak megváltoztatására megtörtént az utolsó lépés is. Ivánka Pál főszolgabíró Berecz Gyula kir. tanfelügyelővel kiszállt Csornádra és egy képviselőtestületi gyűlésen a jóügyért személyes presztízsét belevetve lelkűkre beszélt és rávette a népet, hogy megszavazza az építkezés költségeit. És mi történt? A mint a főszolgabíró eltávozott, a legközelebbi közgyűlésükön megváltoztatták előbbi határozatukat, hiába volt a szép szó, parancs — maradt minden a régiben. Elég hosszú idő a türelem gyakorlására tizennyolc esztendő. Ezt a népet meg kell tanítani és a magyar kultúra nevében reméljük, hogy mégis lesz tanítva. A vármegyére elment a főszolgabíró előterjesztése és az állandó választmány tegnap tartott gyűlésében foglalkozott azzal kimondván, hogy Csornád népe még ma sem érett arra, a melyhez joga van a legutolsó árvamegyei földhöz ragadt község népének, önállóan nem tudja autonómiáját vezetni, ennélfogva azt fel kell függeszteni és egy személyre ruházni azokat a jogokat, 'melyre a község képviselőtestületét illetik. Az állandó választmánynak ez az igazságos indítványa kerül a holnap tartandó vármegyei törvényhatósági közgyűlés elé s nincs kétség benne, hogy el is fogadják. Hétfőtől kezdve tehát a legnagyobb szégyen éri Pestvármegye egyik községét, a mi érhet az országban egy népet, a melyről hivatalos intézkedés mondja ki, hogy kiskorúnak találtatott és képviselőtestülete intézkedéseinek teljessége egy személyre, Szlachányi János vármegyei biztosra ru- háztatik. Vármegyeszerte ismeretes Szlachányi János vácdukai közjegyző igazságos eré- lyessége, mellyel, hogy mást ne említsünk, egy pusztulásnak indult községünket, Kis- némedit a jólét és a boldogulás útjára vezetett. A vármegye közönsége, az egész magyarság ezt várja tőle, midőn egyik vagyonos község majdnem teljhatalmú kormányzását átveszi. Szlachányi személyében a garancia, hogy nemcsak meg fogja tanítani Csornád maradi népét, de abból haladó és haladni vágyó lakosságot teremt rövid idő alatt. HireK. A hadügyminiszter döntött a vasutezred elhelyezéséről. Csupán a formalitás megtartása hiányzott eddig ahhoz, hegy a 2. számú vasúti ezred székhelye Vác legyen, ma már ez is megvan és a vasutas ezredet a mi városunk kapta meg. Miután a király legfőbb hadúri jogánál fogva a vasút ezred szervezését megparancsolta, e hó 17-én Kvobatin hadügyminiszter aláirta a kinevező okiratot, melynek értelmében a másdoik számú vasúti ezred állandó otthona Vác lesz. Néhány nap múlva megérkeznek a kis- váci telkeken barakokat építő vasutas katonák, a vasutas zászlóalj csak a baraké- pités után, junius elején jön Passy őrnagy parancsnoksága alatt. Az ezred parancsnoka Kopriva Eerdinand ezredes lesz, ki két munkatársával, főhadnagyával és zászlósával már állandó otthon után néznek. A megyegyűlés holnap fog határozni a városnak a vasutas ezred képviselőivel történt megállapodásokról és nincs kétség benne, hogy azokat jóvá is fogja hagyni. A hadügyminiszter Vác történetében oly fontos kinevező okirata a hadsereg rendeleti közlönyében már legközelebb meg fog jeleni s talán még e héten hivatalosan közölteíni fog Vác város közönségével is a honvédelmi és belügyi minisztériumok által. — ÉrdeKes előadásoK a járási tanács előtt. Ismét fontos gyűlési tartott a főszolgabiróságon a járási tanács Ivánka Pál főszolgabíró elnöklete alatt, majd utána pedig a járási közművelődési egyesületigazgató tanácsa. Az elintézés alatt levő ügyekből kiemeljük a szervező és rendező szakosztály alakítását, a járási évkönyv megalkotását, a magyar közművelődési pótadót, tanítók jutalmazását, az italmérések vasárnapi szünetét, a népies előadások tartását a falvakon, a községek húsvizsgálati szabályrendeletét stb. Különösen nagy érdeklődéssel hallgatták végig négy előadást. Dr. Nagy Sándor gödi orvos, ki az érelmeszesedésről irt egy munkát, tartott a modern betegségről előadást, dr. Czettler Jenő miniszteri titkár a gazda- szövetség előadásainak tervét ismertette a váci járásban, Horváth József volt ország- gyűlési képviselő a községek kommunális kötelességeiről beszélt nagy figyelem közt, végül Zrumeczky Dezső budapesti építészmérnök a magyaros építkezésről értekezett hosszasan, de mindvégig általános érdeklődést keltve. Ezt az utóbbi felolvasást, mely szerzőjének lángoló magyar érzéséről is tanúságot tesz, legközelebb közölni fogjuk lapunkban.
