Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-03-29 / 24. szám

2

V AC I HÍRLAP

százezer korona költségei jelent azonnal Vác városára, ele jövedelmező lesz. Korneu- burgban egy nyugdíjas százados építtette meg az első számú vasútiezred kórházát és úgy mondják, igen szép jövedelme van.

Vállalta a város, hogy öt méter szélességben a mai kisváci főutat kiépítteti a Büki felé, a mi 20 ezer koronás költséget jelent.

Ugyanekkor folytak a kisajátítandó területekre nézve a gazdákkal is a tárgyalások, melyekben szintén részt vettek a katonai kincstár képviselői. Nyolcvan érdekelt kisváci gazda földjéről volt szó, körülbelül 200 holdnyi területről. Egymásután jelentek meg a gazdák a bizottság elölt, mely nem kérdezeti mást tőlük, mint azt, hogy mit kérnek földjük négyszögöléért s az árt azonnal jegyzőkönyvbe is foglalták. (Jellemző a mi népünk felfogására : A délelőtt behivottak csodálkozva látták, hogy a katonai bizottság nem alkuszik. Ezt aztán arra magyarázták, hogy a milyen árat bediktáltak, azt meg is fogják — kapni Enn k hire terjedt s a kik délután jöttek a bizottság elé, azok már — dupla árat kértek a földjükért.)

Mindenek előtt nagy elismeréssel kell szólni a legnagyobb területtel érdekelt székeskáptalan viselkedéséről. A káptalan képviselője Forgó Kálmán dr. két koronát kért a földek négszögöleért. Ezzel szemben a gazdák a szérűk területét 8—12 koronára értékelték, azonfelül a Büki környékén 6—8 koronát, fenn a hegyen 3 — 6 koronát kértek négyszögölenkint. A beültetett szőlőért Biel József négy koronát, a többiek hat koronát kértek. Látható, hogy a katonai kincstár ezeket az árakat nem fogja elfogadni, hanem a kisajátítási eljárást kéri meg és 5—6 évig se földjük, se pénzük nem lesz a kisváciaknak.

Általános meglepetést keltett az Árpádutcai telkek tulajdonosainak mérsékelt árai. Tudvalevő, hogy az Ár.pád-utca folytatásában, a vám felé eső részen akarja a katonai kincstár a három emeletes, 90 méter hosszú, három nagy kaszárnya épületét megépíttetni. Legutóbbi leiratában a hadügyminisztérium kijelentette, hogy ezekre a telkekre minden véíelkötelezeltség nélkül fog tárgyalni a tulajdonosokkal, mert előre is sejti, hogy normális árakon, amelyet szívesen fizetnének, úgysem lesznek azok megvehetők. És mi történi? Akadt ugyan olyan is, a ki 25—30 koronát kért, de a nagy többség nyolc koronát diktált be, a mi igazán méltányos ár, mert hiszen az Árpád-utca vége már háztelkeknek számit s ott 10-12 koronát is megadnak négyszögölenkint. Ezek után tehát bizonyosra vehetjük, hogy a vasútezred kaszárnyái az Árpád-utca végén fognak ál 1 a ni talán már az őszön, de legkésőbb jövő tavaszon.

Külön érdekességet igér a csütörtöki közgyűlés, melyen behatóan fogják tárgyalni a vasútezred most már biztos letelepülését. Talán akkorra a király, a legfelsőbb hadúr döntése is meglesz és e pillanattól fogva a második számú vasúti ezred neve elválaszthatatlanul Váchoz fűződik !

Hírek..

— Sáfár Béla és hívei. Meghaló módon vettek búcsút az őrszentmiklósi református hívek volt papjuktól, Sáfár Bélától. Az egész presbitérium megjeleni nála és szónokuk biztosította a távozó papol, hogy a község népéért való önzetlen munkásságát nem fogják soha sem felejteni. S hogy volt lelkészük mindig gondoljon reájuk, felajánlottak neki egy gyönyörű selyem palástot. Sáfár Béla meghatva foSőt, hogy még világosabb legyen a dolog, mindjárt ide is iktatom egymással szembe azt, hogy mit tud példának okáért a rozmaringról Hanusz István és mit jegyez fel „eredeti“ művében Csávolszky Mihály iró ur. íme:

A rozmaring.

A rozmaring.

(Megjelent Hanusz István «A növények világából* című és az Atheneumban kiadott könyvének 176. oldalán 1901-ben.)

Az, ki spanyolországi belső magas vidékeiről, hol folyói eredetöket veszik, Ó és Uj- Kasztiliábúl bármelyik világtájék felé alászáll, nagy társaságban alacsony, cserjésedő, részben örökzöld növényeket lát együtt akkora számban, hogy tőlük a vidék növényföldrajzilag is jellemző neveket nyer, stb.

A második

A hol a Spanyolország száraz éghajlathoz hasonlót lel, el is van terjedve stb. stb

^Megjelent Csávolszky Mihály »Útban egy csokorral« ciinü Ku- nossy Vilmos kiadású könyvének 56. oldalán 1914-ben.

Az, ki Spanyolország belső magas vidékeiről, hol folyói eredetöket veszik, Ó és Uj- Kasztiliából bármelyik világtájék felé alászáll. nagy társaságban alacsony, cserjésedő, részben örökzöld növényeket lát együtt akkkora számban, hogy tőlük a vidék növényföldrajziUg is jellemző neveket nyer stb.

kikezdés:

A hol a Spanyolország . . . és igy tovább, szóról-szóra ugyanaz áll itt, mint amott.

A harmadik kikezdéssel — összeolvasom

jelenti — egy kis baj van :

Palesztinában, az Olajfák he- . . . Látta ottjártában Ribényi gyén Viszolajszky Károly magyar páter. . . Írja Csávolszky ur. zarándok dús tenyészetben látta'

(T. i. a rozmaringot.)

Itt tehát Hanusz nyilván tévedett, mert Csávolszky szerint nem Viszolajszky, hanem Ribényi páter volt a szerencsés . . . Ezentúl azonban alig van hiba a Hanusz István írásában, mert Csávolszky, a negyedik, ötödik, egészen a tizenhatodik kikezdésig pontosan és helybenhagyólag minden szót „megírt“, a mint azt a Hanusz könyvében olvashatjuk. Hanusz ugyan még sok mindent mond a rozmaringról,

de Csávolszkynak a közlemény vége már nek kellett, tehát a további öt-hat kikezdést egyszerűen kihagyta.

Szép és tanulságos értekezés is, a mely a ként ismertetődik:

A Hanusz fent dézett könyvében a 154. oldalon ez áll:

A leander.

Külföldi eredetű díszcserjéink sorában előkelő helyet foglal el a leander, évtizedek előtt még szalónképes jelenség ; ma azonban már olyan házibarát, kit újabb jövevények kedvéért gyakorta háttérben szorítanak . . . stb.

a leanderről szóló két könyvben ekA másik könyvben a 61. oldalon pedig ez :

A leander.

Ez a régi, büszkébb növények egyik hatalmas alakja, mely ma csupán a harmadosztályú vén- déglők sorfalait egészíti ki, külföldi eredetű d szcserjéink sorában előkelő helyet foglal el. Pár évtized előtt még szalónképes jelenség; ma azonban olyan házibarát, kit újabb növények kedvéért gyakorta háttérbe szorítanak.

A második kikezdés:

Leghívebb tisztelői a görög Leghívebb tisztelői a görög hölgyek maradtak, stb. hölgyek maradtak, stb.

És igy tovább a harmadik, negyedik stb. kikezdés, hellyel-közzel kisebb, de leginkább minden változtatás nélkül egy és ugyanez mind a két könyvben.

De félre a tréfával! Szinte hihetetlen az a vakmerőség, a mellyel Csávolszky úr egy elhalt iró munkáját a sajátja gyanánt merészelte kinyomatni. Az elhalt iró persze erre rá nem jöhet és meg se torolhatja. Nekünk élőknek kötelességünk tehát, hogy őrködjünk a holtak szellemi hagyatékának épen maradása fölött és hogy azt megóvjuk az elorzástól.

Vohjár Géza.

gadla híveinek nem várt, meleg megnyilatkozását s hosszabb beszédben biztosította őket, hogy bármily ügyes-bajos dolgaikkal keresik fel őt uj otthonában, Vácon, mindenkor nyitott ajtóra és segítő kezekre fognak találni. A hívek igen szép emlék- tárgygyal lepték meg volt lelkészük nejét is. Itt említjük meg, hogy az őrszentmiklósi ref. presbitérium e hó 31-én választja meg uj papját.

— Stéger Pál nyugdíjban. A király Stéger Pál volt váci, most zalaegerszegi 6. honvédhuszárezredbeli őrnagynak a nyugdijállományban való helyezését rendelte el.

— Kezdődnek Alagon a versenyeK.

Az urlovasok szövetkezetének versenyei ez idén a következő napokon lesznek: Alag jubileumi tavaszi meeting: március 29, 31, április 2, 4, 5, 7, 9, 12, 13. Pozsony: április 30 és május 2. Alag nyári meeting : junius 14, 16, 18, 20, 21. Siófok nyári meeting: julius 7, 9, 11, 12, 14. Alag szeptemberi meeting: szemlember 6, 8, 10, 12, 13. Alag novemberi meeting : november 4, 6, 8.

— Vörhenyország. Tavaszodik, tehát a miazmák és bacillusok és életre kelnek. Mindenütt a környékből jelentik a járványok ébredését, Vác sem maradhat el. Az elmúlt héten már igen megszaporodtak a vörös bejelentő lapok a városházán és hírül hozták, hogy főleg a vörheny, de a kanyaró és más gyermekbetegség újból jelenik, zik városunkban.

— Kitüntetett tanító. A megyés fő- pásztor Gubriánszky Emánuel püspökszilágyi tanítónak érdemei elismeréseid a fö- tanitói címet adományozta.

— Első népház a váci járásban. A püspökszilágyi fogyasztási és értékesítő szövetkezet, mely 1911. évben alakult, e hó 22-én tartotta évi rendes közgyűlését. Az 1913. évi osztalék 8%, évi készpénz forgalma 30,000 korona volt. Még ez évben felépiti saját költségén a „Népházat“, melyben a ínár meglévő hitelszövetkezet, tejszövetkezet, gazdakör, népdalárda és népkönyvtár is elhelyezést nyer. A jól működő szövetkezet megalapítója, elnöke és könyelője Szabó János Balázs községi jegyző.

— Hornung Gyula nyerte a Duna evezős egyesület szeniorok részére kitűzött diját. Az evezős egyesületek évente szép és értékes díjjal jutalmazzák azt a tagjukat, ki legszebb evezős eredményt mutat fel. A főváros második nagy egyesületének diját nyerte el Hornung Gyula, ki tudvalevőleg a V. S. E. emlőin nőtt naggyá.

— Ünnep a footballpályán. Nagy napja van ma a labdarúgó sport váci híveinek: ma fogják kiosztani a váci íootbalíis- ták közölt a pestmegyei bajnokság ezüst plakettéit s ma jön hozzánk mérkőzni a magyar csapatok egyik legkiválóbbika, a Ferencvárosi Torna-Klub. A Franzstadt hires csapata igy fog felállani: A kapuban Domonkos véd, hátvédek Szandrovics, Geizer, fedezetsor: Medgyessy, Bródi I, Krizsán, csatársorban: Molnár, Kórodi II, Kórodi I, Rumbold II és Antony játszanak. Velük szemben a váci színeket László védi a kapuban, hátvédek Knizner és Schmidt lesznek, fedezet: Bognár, Weisz- barth 1, Franczenzovics, csatárok Herczog, Stall, Németh, Schultz» és Weiszbarth II. Biró a magyar labdarúgó szövetség képviselője, Farkas István lesz, az érdekes mérkőzést délután négy órakor kezdik.