Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-10-26 / 82. szám

2 VÁCI HÍRLAP ken 30—40 gyermek van és a szülőknél a teljes elkülönítés lehetetlen.) — Mit csináljak? kérdi a fertőtlenítő. — Mit, hát hagyja olt! volt rá a válasz, a helyett hogy rendőri beavatkozást kértek volna. * Mizser János kisváci főút 86 szám alatt. Ebben a házban két gyermek pusztult el sarlachban. De azért a tejet vigan szállí­tották és szállítják ma is a városba ebből a házból. És minthogy az Ambró-uícába is innen viszik a tejet, ne feleljenek a kér­désre, hanem ismerjék el a valószínűsé­get: Az Ambró-utcai megbetegedések csi­ráját nem lehet-e a kisváci főúton keresni ? * Beck Ignác üzlete mellett van egy kis grájzleráj. A bolt tulajdonosának gyermeke vörhenyben feküdt, de azért az üzletből vi­gan vitték a gyermekek a beteget ápoló anya által kiszolgáltatott cukorkákat. A mi­nek azután az lett a következménye, hogy ott a környéken 4—5 sarlach eset is volt. A hatósági orvos részére, ki erről bizo­nyára lapunk utján vesz tudomást, ezt a kis jelenetet is feljegyezzük a boltból: — Ugyan, hogy lehet magának, a ki be­teget ápol, itt kiszolgálni ? — Ejnye kérem, hát nem tetszik látni, nem lehet baj, hiszen a cukorkák le van­nak — takarva! Nem folytatjuk, de folytathatnék .Van még egy csomó levél fiókunkban, melye­ket a Váci Hírlap olvasóilólkapíunk a vör- henyrőL Bizonyára nem azért Írták, mert velünk akarnak levelezni, hanem mert zú­golódnak és keresik a nyilvánosságot, hogy elégedetlenségüknek kifejezést adjanak én mozimba tessék jönni, ott megtetszik látni mi a tudomány! De pozícióját nemcsak külsőleg vette oly buzgón, hanem ambícióval dolgozott mo­zijában is. A képeket pedig mindig figye­lemmel nézte, még ha tizenötödször ját­szotta is őket. Annyira rabja volt e szo­kásának, hogy még házassága elején se igen nézett le a nézötéren ülő feleségéhez, neki ott az is épp oly idegen volt, mint a többi mozilátogató. Egyszer — talán már egy éve volt, hogy megházasodott, de lehetett több is — maga sem tudta hogyan történt, vetítés közben, mialatt kinézett a figyelő nyíláson, kigyu- iadtak a teremlámpák. Ebben még ugyan nincs semmi, de a véletlen úgy hozta magával, hogy szempillantása épp a fele­ségére esett s megütközve vette észre, hogy asszony a kezét épp hirtelen kirán­totta egy mellette ülő férfinak a kezéből. Az első pillanatban úgy érezte, mintha fejbe ütötték volna, de aztán észre tért s lecsavarta a villanyvilágítást. Ugyan az utolsó előadást tartották, mégis borzasztó tűielmellenség vett rajta erőt; alig várta, hogy legalább a gépben lévő képszalag szaladjon le. Egy kézmozdulattal igazított valamit egy márványtáblán s a gép han­gosabban kezdett berregni s vele a képek is gyorsabban peregtek. A játszó alakok mozdulatai ugyan groteszkül hatottak, a nézők nagyi észe hátra is tekintett a gépház felé, de ebből Anti semmit sem vett észre. S még egészen vége sem volt a képnek, már is felcsavarta a teremvilágitásl. (Befejezése szerdai számunkban.( I De a város lakossága nem botrányt akar, hanem gyors, erélyes, lelkiismeretes intéz­kedéseket és tisztán ezért íródott e cikk. A ki pedig elolvasta és felkiált : Hát csak­ugyan ily nagy vörhenyjárvány van? An­nak megnyugtató választ nem tudunk adni. Tekintsen a kapukra és a vörös cédulákra és onnan kérjen választ. Mert a város tiszti főorvosától ugyan sem a sajtó, sem a vá­ros lakossága felvilágosítást nem kap. Újabban ugyanis a főorvos úr hét lakat alatt őrzi a betegségekről szóló kimutatást, mely azelőtt ott hányódott egyik irodaasz­talon. Azaz rosszul mondtuk: majd kap, felvilágosítást hivatalos utón — januárban. A legközelebbi városi közgyűlés januárban lesz s ennek tárgysorozatán, a vége felé olvasni fogjuk: „A t főorvos jelentése a város közegészségi állapotáról 1913. év Ill ik negyedében.“ És tartózunk Hörl Péter dr.-nak azzal az elismeréssel, hogy egész őszintén irásbafogja adni (januárban,) hogy ennyi gyermek betegedett meg, ennyt halt meg. Miután pedig „intézkedés szüksége nem forog fenn“ tehát — „irattárba!“ Egész bizonyosan így lesz. Ha nem igy lenne — szívesen beismernő, hogy csa­lódtunk ! — KiK vezetik a megyefoizottaági tagválaszíást ? November 11-ike a nagy nap, a melyen az egész vármegyében meg­választják a megyebizotlsági tagokat. A vármegye kijelölte a választókerületek sza­vazatszedő elnökeit és helyettes elnökeit. E kinevezésekből a következők érdekelnek : Dunabogdányban Spáth József lesz az el­nök, helyettese Meízker Károly Visegrádról. A galgamácsai bizottság elnöke Ibrányi Mihály Galgagyörkről, helyettes elnök Bu- gár János. A püspökhatvani megyebizotl­sági tagválasztást Melczer Dezső vezeti, helyettese Magyar Béla Ácsáról. A rákos palotai első alválasztó kerületben Schwarcz Gusztáv dr. elnököl, helyettese Wagner Manó, a második kerületben Benkő István az elnök, helyettes elnök Lukács József, a harmadikban Szabó Ferenc dr. az elnök helyettes elnök Fried Károly, Szódon a választás elnöke Sáfár Béla lesz Őrszent- miklósról, helyettese Kopa Lajos Váchar- tyánból. Tahitótfaluban Fülöp Béla elnököl, helyettese Kontra Imre. Veresegyházán Rónai Géza lesz az elnök, Nagy Ferenc pedig a helyettes elnök. A váci három vá­lasztókerületből az elsőben Révész Béla elnököl, helyettese Balás Gyula, a máso­dikban Morlin Zsiga dr. az elnök, helyet­tes elnök Nagy Sándor, a harmadik kerü­leti választást pedig Bárdos Ernő vezeti, helyettes elnök Magas Árpád dr. Váchar- tyánban Goszíonyi Tibor lesz az elnök, helyettes elnök pedig Erdélyi Zoltán. — Muxeunnör — siKetnémaintézeti gondnok. A közoktatásügyi miniszter múlt héten nevezte ki a siketnémák váci kir. orsz. intézetéhez gondnoknak Simon Géza miniszteri számellenőrt. Alig lett nyilvánossá a kinevezés, Simon lemondott uj állásáról, mert a minisztériumban jobb karrier vár reá. A miniszter most Mangult János szám- ellenőrt nevezte ki a siketnémaintézet gondnokának. Mangult szintén váci ember, kinek kinevezése nemcsak az intézetre, de egyik, mindjobban fejlődő kultúrintézmé­nyünkre is hasznot jelent. Az uj gondnokot ugyanis nem régen választották meg Walla László helyébe őrnek a városi múzeumban. Azóta csendesen, de lelkesen dolgozott szabad óráiban s megbízható, munkás jobb keze volt Tragor Ignác dr elnöknek. Most uj állásában a legrégibb magyar sikelnémainlézetet fogja szolgálni, de oda­adó buzgalma sem fog lanyhulni, midőn a múzeum kultur-munkájában is részt vesz. — SzalKayé — Újpest. Az utóbbi esz­tendőkben Papír Sándorné újpesti színtár­sulata után kaptuk Szalkay Lajos székes- fehérvári színjátszó társaságát s mindket­ten ha nem is nagy anyagi, de jelentős erkölcsi sikerrel vettek búcsút Váctól. Papimé Vác után újra Újpesttel kísérlete­zett, de nem ment: fel kellett oszlatni tár­sulatát. Azóta Sziklay Kornél, majd Micsey György játszott az újpestieknek, melynek tanácsa most meglepetésszerűen Szalkay Lajosnak adta ki a színjátszó engedélyt. A volt székesfehérvári direktor még az őszön bevonul Újpestre s nem lehetetlen, hogy felváltva fog játszani a tél folyamán Újpesten és Vácon. Legalább is igy kel­lene lenni, hogy soha többé Halász-féle színtársulatok ne tehessék be lábukat Vácra. Halászokat nem kívánja Vác pub­likuma, de vár jó társulatot s mert ez anyagi áldozatba nem kerül, színházat lá­togató, már jelentősen nagy közönségünk érdekében igazán tehetne valamit Vác város tanácsa. — Miért nem Kötött Ki a Vesta? Elárvult Dunánkon inkább pontatlanul, mint pontosan naponta kétszer jelenik meg még most is az egykor hires bécsi hajó, a Vesta, mely Budapest —Vác -Esztergom kö­zött az egész nyáron az úgynevezett helyi for­galmat (értsd: kikötés minden falunál) bo­nyolította le. Az utóbbi hetekben köd üli minden reggel az öreg folyamot s igy nem egyszer megtörtént, hogy a Vesta a korai reggeli hét óra helyett a déli harang­szó idején hagyta el a váci állomást. A megbízhatatlan indulás miatt aztán ugyan­csak megfogytak utasai, de az még sem történt meg, hogy útjában ki ne kössön Vácnál. Ez történt pedig szerdán, a mikor a hajóállomáson hivatalosan el is küldöt­ték azt a néhány utast, a ki kora reggeltől délig drukkoltak, jön-e már az esztergomi hajó. Utas tehát lett volna, de a hatóság tiltotta meg, hogy a Vesta kikössön nem­csak Vácon, de Esztergomtól lefelé bár­melyik állomáson. Elúszott Vác mellett füttyszó nélkül, mert Nagymaros táján ked­den délután koleragyanus megbetegedés történt a hajón. Azóta eldugva a kiváncsi szemek elől veszíegzárban áll a Vesta. Helyette a Széchényi gőzös jár, de már nem sokáig, mert, úgy értesülünk, hogy valószínűleg a jövő héten Dunánk utolsó személyhajójáratát is megszűntetik az idényre. — Iparosaink egy magyar árúházért. A Váci és Vácvidéki Magyar Védő-Egye­sület elnökének, Borbély Sándornak kéré­sére csütörtökön délután rendkívüli gyű­lésre jött össze a váci ipartestület elöljá­rósága. Ezen a gyűlésen a magyar faj rajongó szeretetéről tanúskodó lelkes sza­vakkal igyekezett hatni Borbély Sándor a jelenlevőkre s figyelmükbe ajánlotta a ma­gyar ipar pártolását. Ismertette a Védő Egyesületnek azt a jelszavát: „Ne csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom