Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-08-24 / 65. szám
2 VÁCI HÍRLAP meg antialkoholista s orvos léttére mégis meg akarja mérgezni a népet a borával. — Racsek János, Laczuska Titusz és Péteri János kérelmük jó időért, mert tönkre megy a zöld vendéglő !-1 írd rá, Péter fiam, hogy kérelmük nem teljesíthető! Mért nem maradtak saját mesterségüknél, most nem kellene kétségbe esniük! — Itt van, Uram, három olasz fagyialtos kérvénye. Panaszkodnak, hogy hideg van, a kutyának se kell piros-fehér fagylalt. — Nem illetékesek Magyarországból fo- lyamodgaíniok, majd otthonról Írhatnak, ha akarnak! irattárba! — Sorba jön Malik mester dörgedelmes panasza! — Ki az a Malik mester ? fiam! — Nyáron úszó, télen korcsolya-mester! — Szerencsétlen flőtás, mért nein megfordítva ? — Mindenható Uram, szépen kérlek — ha megengeded — segítsünk ezen az emberen, annyi életet mentett meg! — Jói van, szolgám, hozd elő csak a kettős protokoll! — Hohó, nem iehet! A C. lapon áll, hogy a múlt vasárnap is a nagytemplomból kijövet, szakadott az eső, fohászkodott, hogy bárcsak már kis balták potyognának az égből. Skoníróba 60 napig, aztán majd kap jó meleget a télre! — Haraszti Ernő fooíbaü-igazgaíó, humo- risztikus iró és városi állatorvos kérelme szép vasár- és ünnepnapi délutánokért. Indokok: Szét fog zülleni az I. oszt. bajnoki csapat épp úgy, mint a nagypublikum! — Szó sincs róla ! A ki izraelita hiísor- sosáí bormélyműheiyekben kipellengérezi, az ne várjon meghallgattaíást. Ugye Mózes próféta ? — Jó Uram! van még itt egy pár kérvény, a kik meg a rossz időért folyamodnak. Először is itt van özv. Győryné kérvénye. Csak hagy szakadjon az eső— azt írja — hogy a kofák továbbra is hozzá járjanak forró kávéra! — Szép rendesen megfizeti a papoknak házbérét a deficencia épületében, megérdemli a hideg esőt! —- Markovich Sándor, állandó mozis is rossz időt kér. Indokok : Sokba került az átalakítás, szüksége van a publikumra. A kérvényt különben Boros Jakab is aláírta. — Mindig hive voltam a paritásnak, de különben is sok papom jár az állandóba, Borosnak meg amúgy sem megy olyan jól, mint Markovichnak, kérelmük teljesítendő ! — Hornung, Emke, Korona, Hidasy, Feischmann s még vagy 150 váci kávés és korcsrnáros közös kérelmük csúnya időért, legalább az ünnepnapokra! Indokok: 1. Kálló kapitány fölsrófolia a licencet, 2. Ka- kucska még mindig rendőr, 3. Lovászi Fenéknek is csak élni kell! — Súlyos dolog. Kivételesen még az egyszer teljesítem kérésüket! Ide fönt úgy se engedem meg majd nekik, hogy mulatóhelyeket nyissanak! (Péter csóválja a fejét.) — Következnek az összes orvosok és gyógyszerészek kérvényei. Rossz idő kell nekik is, hogy sok betegnek és sok gyógyszert adjanak el. No Szigvárt Jani kedvéért megteszem. Jó kongreganista. — Itt van még az érdemesebbek közül az összes csizmadiák kérése, szintén csatakos időért. Azt mondják, hogy akkor szakad a csizma! — Megadom első ruffra! Mindig derék emberek voltak a váci csizmadiák! Egyetlen körmenetről se hiányoztak, mindig ott láttam őket zászlójuk alatt. — Itt <van Hamvaiy kérvénye . . . Jobb időket a Közérdekre . . — Elég! Menjen Fazekas alispánhoz, majd elintézi őt! (Folyna tovább, de a szerkesztő nem engedi. Tehát — majd ha jó idő lesz — folytatom.) HireK. i . . | Mit dolgozhat a Kőművesmester, a Kőművesiparos, az ácsmester s az ácsiparos? Az érdekelt iparosság körében gyakori panasz tárgya volt, hogy az építőiparra vonatkozólag hatályban levő rendeleteket a hatóságok, eltérően értelmezik és hogy ennek következtében az építőiparosok iparuk gyakorlása közben sok zaklatásnak vannak kitéve. Ebben a dologban kereskedelemügyi miniszter a múlt év folyamán ankétet rendezett, most pedig egy rendeletet intézett a miniszter az ország valamennyi törvényhatóságához, a mely az érvényben levő rendelkezéseket szabatosabban szö- vegezi meg és ezzel kapcsolatban, habár csak ideiglenes jelleggel is, a legsürgősebben kielégítő köveíetményeket teljesiti. AAegjegyzi azonban a miniszter, hogy a kérdésnek ezúttal foganatosított rendezését egyáltalán nem kívánja mérvadónak tekinteni az építőipar gyakorlása törvényi rendezésének módozataira nézve és pedig különösen a tekintetben, hogy az építőipar különböző fokozatai, illetve ágai és ezzel kapcsolatosan a különböző építőiparosok munkakörei a törvényes szabályozás során miképpen haíároltassanak el egymástól. Az új rendelet a következőket rendeli: A kőművesmesternek joga van bárhol olyan földszintes lakóházakat és gazdasági épületeket az építkezés teljes befejezéséhez szükséges iparosmunkákkal együtt önállóan végrehajtani, melyeknél a legszélesebb épületszárny szélességmérete — a két külső falszinvonal között mérve — a 15 métert meg nem haladja s melyben a legszélesebb traktusmélység belső fesz- távola 6 méternél nem nagyobb. Ezeknél nagyobb épületeknél a kőművesmester csak a föld, kőműves és elhelyező munkákat és ezeket csak építőmester vezetése alatt végezheti. Ácsmester bárhol faszerkezetű házak felépítését (mely alatt a favázas házak is értendők) a kapcsolatos összes más ipari munkákkal együtt és ezenkívül minden néven nevezendő ácsmunkákat önállóan végezhet. A kőművesiparos bárhol minden olyan javító- és tatarozó munkát önállóan végezhet, mely az épület szerkezeti részét nem érinti és a melyekhez földszintnél magasabb állványok felállítása nem szükséges. Jogosítva van továbbá nagyközségekben és kisközségekben egyszerű szerkezetű földszintes, azaz egy, legfeljebb két szobából, konyhából és kamrából álló egyenes sorú pince nélküli lakóházakon és gazdasági épületeken, a melyeknél az épület szélessége, vagyis a külső szerkezeti főfalak közötti fesztávolság 6 méternél nem nagyobb, az ácsmunka kivételével, a kőműves és egyéb ipari munkát önállóan végezni. Egyes vidékeken, a hol bizonyos típus szerinti lakóházak építése szokásos és általános, a köművesiparosok és a kőművesmesterek ilyenek építését végezhetik akkor is, ha azok a fönt körülirt egyszerű szerkezeű lakóházaktól, illetve jelen rendelet 1. §-ában körülirt földszintes lakóházaktól eltérők is. Ácsiparosnak joga van bárhol az épület szerkezetét nem érintő minden javító- és tatarozó munkát önállóan végezni, azonkívül nagy és kisközségekben oly földszintes épületeken előforduló ácsmunkát, a melynek építésére a kőművesiparos jogosult, saját felelősségére végrehajtani, végül bárhol padlókat, kerítéseket, kapukat, ajtó és ablakfélfákat, sertés- és hasonló ólakat készíteni. Az új rendelet azonnal életbe lépett. — A püspöKhatvaniaK iplébánosa. A nemrég elhunyt Paull Ernő helyébe a grófpüspök Podhorányi Adolf tápiószent- máríoni plébánost nevezte ki Püspökhaívan plébánosává. — Áthelyezett pénzügyőri főbiztos. A pénzügyminiszter Pogány Antal váci pénzügyőri főbiztost Kaposvárra helyezte át. (Pogány főbiztos elődje Kaposvárt a néhány év előtt Vácon szolgált Váczy Gyula főbiztos volt, kit most a miniszter Debrecenbe pénzügyőri felügyelővé nevezett ki.) Utóda Elek István pénzügyőri biztos, ki Szekszárdról jön Vácra. — Múzeumunk és az ásatások. Pestvármegye régészeti és néprajzi bizottságának utolsó gyűlésén a pilisszentke- reszíi tanító, Szűcs Gyula felhívta a bizottság figyelmét a községükben nagy meny- nyiségben található római és középkori régiségekre. A bizottság úgy határozott, hogy a Váci Múzeum-egyesület vonja működési körébe a pilisszentendrei járás területét. Ezen az alapon tette meg az első lépést, hogy a kincstár tulajdonát tevő u. n. Klasíromkerí ásatására a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter engedélyét kikérje. Az engedélyt a miniszter nevében készséggel megadta a Vácon lakó Justh Ferenc miniszteri tanácsos, de nem volt benne köszönet. Erről az ügyről a Békásmegyeren megjelenő Pilis Hegyvidék című laptársunk most (augusztus hó 17-én) megjelent számában „A pilisszentkereszti történelmi emlékek“ címen a következőket Írja: Bámulatos az a közöny mellyel egyesek a történeti helyek iránt viseltetnek. A főváros közelében levő Pilisszentkereszt is hajdan szebb napokat látott! Csak azok a „Klasírom-kert“-ben porladozó kövek, — ha beszélni tudnának — mennyit mondhatnának nagyobbára olyan tényekről, melyekről a történelem, a tudomány hallgat!? Elmondaná — itt állott a „Pilisi Boldogságos Szűz“-rő! elnevezett hires cisztercita apátság az első „Pálos“ kolostor. Királyok, fejedelmek hányszor fordultak e helyen még ? Mikor a tatárok betörtek, hogyan menekült az udvar e völgyön keresztül Visegrádra? Beszélne III. Béla, II. Endre, IV. Béla, Róbert Károly, Nagy Lajos, Zsig- mond, Mátyás királyainkról, kiknek pártfogása alatt a klastrom lakói oly tekintélyre tettek szert, Boldog Özsébről, utódairól, Gerlrúd királynéról, talán-talán még a honfoglaló Árpádról is . . . Köveinek nagyobb részét elhordták. Alapzatait nem egyszer megbolygatták, földjét, környékét össze-visszaturták a helybeli és vidéki kincskeresők. De komolyan itt senki sem kutatott. Pedig érdemes lenne! Történelmünk nem egy homályos, vitás részét világítaná meg! Értesülésünk szerint a váci „Múzeum Egyesület“ vállalkozott ez úgy történeti, mint régészeti szempontból nevezetes hely felkutatására. Meg is kereste a vallás- és
