Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-03-16 / 21. szám

4

VÄCI HÍRLAP

minden más kisérő hangszer kizárásával még nem hallottunk, annál inkább üdvözöljük ez úttörő munkásságát. Maga a mű melodikus — alaptonusa az Otakiból ismeretes — a közönségnek tetszett s úgy a szerzőt, mint vele együtt a másik két előadót lelkes tapssal jutalmazta. Stróbl Alajosné éneke követte e számot. A művésznő nem ismeretlen közönségünk előtt, így hát kritikánk is elmaradhat. Az ének hatását nagyban emelte dr. Lázár Ottó (hegedű) és Vendéghegyi Géza (zongora) művészi kísérete. Nagy Margit cimbalomművésznő játszott ezután. Először a Tru- badourból adott elő egy ismert s egy igen kedves részletet. Különösen egy hallgató magyar nótával sikerült bemutatni művészetét. Utolsó számul egy melodrámát adtak elő Benke Tibor (szavalat) és Vendéghegyi Géza (zongora, aki szerzője is a zenének) egy hölgyekből alakult kvartett kísérete mellett. „I. N. R. I.“ a költemény címe, szövegét Reviczky irta. Vendéghegyi Géza zenéje méltó eddigi szerzeményeihez. Az előadók bő és megérdemelt tapsot kaptak.

— Jubiláris Közgyűlés. A váci szí. Vince-egyleí f. hó 30-án (fehér vasárnap) évi rendes s egyben fenállásának 25-ik éve alkalmából a Kai. Kör dísztermében jubiláris közgyűlést tart, melyre az egylet tagjai és jótevői, valamint az érdeklődő közönség ezúton is tisztelettel meghivatnak. Elnökség.

— Eljegyzés. Fischer Ignácnak, a Vermes József és fia mérnök-vállalkozó cég fő- hivatalnokának leányát, Gizikét eljegyezte Ivanovszky Miksa Budapestről. (Minden külön értesítés helyett.)

— Konferencia beszédek Hétfőn kezdődnek az irgalmasrendiek templomában a szokásos nagyheti konferencia-beszédek a férfiközönség részére. A beszédeket most Bus jezsuita atya tartja mind a három estén.

— A Phoebus tökét emel. Phoebus villamossági részvénytársaság, mely oly szerencsésen egész emberöltőre, ötven évre kötötte le magának villamos vasutunk áramszolgáltatását, tőkéjét emelni fogja. Némelyek szerint újabb jó vállalkozásokba akar bocsátkozni, de vannak, a kik azt mondják, hogy nehéz a boldogulás minden szokatlanul nagy kedvezmények mellett is, tehát erre kellene a felemelt tőke. Minthogy a piacon nem lehet elhelyezni a papírokat, a társaságnak állítólag már van bankja, a mely a tőkeemelést keresztülviszi.

Banda Marci Kitüntetése. A hivatalos lap tudíul adja azt a ritka kitüntetést, hogy a király Banda Márton népzenészt a magyar dal terjesztése körül szerzett érdemeiért koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Ne akadjunk fel a hivatalos újság komolykodni akarásán, mikor Marciból Mártont csinál s az első cigányprímásból népzenészt, hanem örvendjünk, hogy cigányt eddig nem ért kitüntetés éppen a mi Marcinknak jutott. A hatvanhatéves füstösképű cigány a kitüntetés örömére korán kell fel és már reggel fogadta rendes kávéházában az üdvözlők egész seregét. „Gratulálok, Marci bácsi“ — mondotta mindenki és Marci bácsinak mindenkihez volt néhány jó szava:

Hát örülök bizony ennek a kitüntetésnek, mert egész életemben jótékony s»

ember voltam. Vácon is egyszer vagy 30 éve lehet, mikor Läufer Samut hosszunap- kor megütötte a szél a templomban, másnap a banda egész bevételét az árváknak adtam. A váci kápolnára is én csináltattam kerítést 500 forintért, nem a püspök. (Hát itt lódított az öreg, mert ablakot csináltatott, nem kerítést.) Szegény vagyok, de odaadom a telkemet.

— Az öreg József főherceget jól ismerte ugy-e? — kérdeztük.

— Hát hogyne ösmertem volna. Őt is, meg.a Kóburg herceget is. Az első honvédgyakorlaton Vácon a hetvenes években én muzsikáltam neki. Elhúztam a „Sárga cserebogárt“, meg a „Jegenyefa tetejébe“ című nótákat. Nagyon megkedvelt a fenséges ur, azt mondta, gyere ide Marci és eloltotta az összes lámpákat, te sötétben is tudsz muzsikálni, nem vagy német muzsikus. Cigányul beszéltem vele, azt kérdezte „bök halesz szlej ?“ Én erre persze cigányul feleltem, hogy éhes vagyok. Erre a legfinomabb ennivalókat hozatta, ő maga fölszeletelt egy vöröshagymát és azt evett elöljáróba De ösmertem én Rudolf trónörököst is, muzsikáltam neki a vadászatokon Erdélyben. „Édes anyám is volt nékem“ — ez volt a nótája. Erzsébet királynénak is muzsikáltam az 1885. kiállításon. Aleg a királynak is. Én húztam el először a királynénak a „Lehullott a rezgő nyárfá“-t. Sohsem tudom elfelejteni, olyan szépen hallgatta. De a legjobban mégis az öreg József főherceg ő fenségének szerettem húzni, mert annak volt a legjobb megértése a magyar nótához.

— Mikor megy fel Bécsbe a királyhoz, hogy megköszönje a kitüntetést?

— Alajd ha pénzem lesz, a legelső alkalomkor. Talán csak ad pénzt a polgár- mester, ha magamnak nem lesz. Ami kis pénzen van, nagyon kell. Tegnap is vesztettem nyolc forintot tardlin. Azért örülök a kitüntetésnek leginkább, mert öröme lesz az unokáimnak, magam már öreg cigány vagyok, nem vagyok olyan kényes, mint a többi. De azért jól esik nekem is, hogy a király gondolt rám.

— Passiójáték Vácon. Van-e szebb tragédia Jézus életénél ? Van-e megrázóbb, fájdalmasabb, de ragyogóbb dráma annál, a midőn az Igazság keresztre fesziíteíik 1 Lelkünk visszhangja reá szól: nincs. Tegnap este végignéztük a Passiójáték próbáját és szemeinket a könyek árja lepte el. Az egymásután következő jelenetek megelevenítették előttünk a szereiéiért, az igazságért meghalni kész embert, a ki tövis koszorúval a fején némán tűri a nagy szenvedések és me: próóáltatások gyötrelmeit. A váci műkedvelők Kömley K. Gyula vezetése alatt a legszebb munkát végzik. Mi, a kik láttuk a próbát, csak elragadtatással szólhatunk róla. Lélekemelő, szép, felejthetetlen lesz az előadás, a mikor teljes készültséggel, teljes számú dalárdával, gyönyörű jelmezekben fognak a műkedvelők hétfőn este elsöizben a közönség előtt megjelenni.

A KeresKedőifjak egy éve. A váci kereskedőifjak egyesülete múlt vasárnap tartotta meg rendes évi közgyűlét. Jelinek Ágoston elnöki megnyitója után Voj- csek János titkár olvasta fel jelentését a múlt évről, mely után Kubinyi Géza pénztárnok ismertette az egyesület mérlegét, úgyszintén a költségvetés előirányzatát. Egyhangú helyesléssel vették tudomásul

mindkettőt. Az indítványok során a tagdijak felemelését elvetették, ellenben Raucsik Nándor felszólalására kimondta a közgyűlés, hogy a tagokat erélyesen kötelezi a tagdijak pontos fizetésére. Az egyesület kebelében alakult sport-osztály további működését illető döntést, Göllner Mihály csapatkapitány távolléte miatt, elhalasztották. Elhatározta a közgyűlés az egyesületi helyiség nagyobbitását és egy házi színpad felállítását. Ennek keresztülvitelére négy tagú bizottságot választottak. A bizottság tagjai : Jelinek Ágoston, Vojcsek János, Sárpy Béla, Raucsik Nándor. Majd a választmány által már előzőleg jelölt tisztikar egyhangú megválasztása következett. A'legválasztattak: Jelinek Ágoston elnök, Fekete József és Stiaszny János alelnökök, Vojcsek János titkár, Kubinyi Géza pénz- tárnok, Szíach István és Cseuz Gyula háznagyok, Peschko János és Németh Gusztáv jegyzők, Schmiedt Károly és Gulyás Ferenc könyvíáro ok. Felügyelőség vezetői, illetőleg felügyelőkké : Vadász Gyula, Pal- koviís Pál, Prikászky József, Sáray Zsig- mond, Tóth János, Köbl Ferenc,. Bartoss István, Ürge Nándor. Választmányi tagoknak : Váró Károly, Rostetíer János, Szálay Gyula, Gobi József, Bartha Péter, Millmanrt Aladár, Obermayer Géza, Hornung Béla, Jäger Gyula, Roller Gusztáv, Hufnágel Sándor, Sárpy Béla, Göllner Mihály, Hans Ernő, Kaliska József, Raucsik Nándor. Számvizsgáló bizottság : Völgyi János, Percián Gusztáv, Fodor Ferenc. Sport-osztályban : Hufnágel Sándor intéző, Kettner Henrik alelnök, Göllner AMhály csapatkapitány, Németh Gusztáv szeríárnok.

— A váci háziszegényeK intézete javára befolyt adományok: gróf Crouy Katalin, gróf Crouy Károlyné, Jung János, Kla- paty János 20—20 K, Goszíonyi Polixéna és Gábriella, özv. Huber Józsefné, Alote- siczky János, dr. Rapcsák Imre, Schmidt János, Tragor Károly 10—10 K, Ipartestület, dr. Lencsó Ferenc, özv. Rózsahegyi Istvánná, Rózsahegyi Gyula, Reiszmann Ignác cég 5—5 K, Fodor Imre 2 K összesen: 167 korona. A kegyes adományokért hálás köszönetét mond az intézet vezetősége nevében Kolossváry Mihály sk. prépost kanonokplébános, intézeti igazgató.

— Kobrák a csődveszedelemben ? A Kobrák cipőgyár rt. szanálása körül nagy nehézségek jelentkeznek. Aliárcius végén lejár a terminus, amelyen túl nem lehet megtámadási eljárást indítani azokkal a hitelezőkkel szemben, akik a fizetési zavarok idejében zálogjogot szereztek magáknak követeléseik biztosítására. A helyzet válságos, mert a határidő nagyon rövid. A bank-hitelezők legnagyobb része elfogadja a szanálásra vonatkozó tervezetet, azonban a Nemzeti takarékpénztár, amelynek 100.000 K-ás követelése van, a felajánlott feltételeket nem fogadja el s ennek következtében az egész szanálási akciót az a veszedelem fenyegeti, hogy a Nemzeti takarékpénztár vonakodása miatt a többi intézet sem fog a tervezethez hozzájárulni. Ha a Nemzeti takarékpénztár nem változtat az álláspontján, a csőd elkerülhetetlen lesz. Az áruhitelezőkkel sincsen megegyezés, mert ezek közül többen nem hajlandók a folytonosan meghosszabbított moratóriumba beleegyezni. Egyik hitelező, özv. Mulh Tivadarné 23.885 K követelése alapján csődöt is kért.