Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-02-26 / 16. szám

V A C I HÍRLAP 3 — Az ipartestület egy éve A váci ipartestület március 2-án, határozatképes számú tagok meg nem jelenése esetén egy héttel később, március 9-én délelőtt 9 óra­kor a városháza nagytermében tartja évi rendes közgyűlését a következő tárgyso­rozattal: L Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag választása. 2. Az elöljáróság évi jelen­tése. 3. Az évi számadások és vagyon-mér- leg bemutatása. 4. A számvizsgáló-bizott­ság jelentés: és annak alapján a felment­vény megadása, vagy megtagadása. 5. A költségelőirányzat tárgyalása. 6. Esetleges szabályszerű indítványok tárgyalása. 7. A három évi időtartamot kitöltött elöljárósági tagok helyére 8 előljárósági, 2 póttag és 3 számvevő választása. — Attila veresége Vácon. Nem is egy, hanem tizenegy Attila szenvedett ve­reséget vasárnap Vácon. Igaz, hogy nem a harc, csupán a footballmezőn. S bár lehet( hogy a harc mezején Attilák módjára har­colnának, — ez még nincs bebizonyítva! — de azt már bebizonyították, hogy a labdarúgás terén ők nem, csupán csak sportegyletük neve: Attila. De talán jól is volt ez igy. Mert bizony, ha csak egy ki­csit is Attilábbak, a mieink veszthettek volna. A váci csapat is gyengébb az őszi­nél, a játék lassúbb, vontatoltabb. A kapu előtt pedig különösen ingadozó a játék. Néha mintha sokat kombináltak volna. S mintha egy kicsit durvák is lettek volna a váciak. Aránylag sok volt a gáncs. Ezért aztán egy-egy Attila letört. Mentségére írandó mindkét, de különösen a váci csa­patnak, hogy szezon elején vagyunk. Hiányzik még a tréning, a gyakorlat, a rutin. Már azt hittük, hogy gól se lesz, s mégis a mérkőzés vége előtt a váciaknak sike­rült egyet lőniök. (1:0) Igaz, hogy erre vége is lett a játéknak, mert az Attilák nem akarták jogosnak elismerni a gólt. Sze­rintük offside volt. S levonultak a pályáról! S ezzel még inkább megmutatták, hogy valóban még nagyon kezdetén vannak a footballnak. Mert, hogy a biró Ítélkezéseit respektálni kötele: ségük, azt még könyv­ből is megtanulhatták volna. S ehhez még footballíudás sem kell. — Gyömröi járás. Mint értesültünk, a miniszterelnök a múlt hónapban hagyfa jóvá Pestvármegye törvényhatósági bizott­sága által, a monori járás kerületéből ki­hasított nyolc községből alakított ésGyömrő székhellyel szervezett főszolgabírói járást. Ennek következtében az uj járás felállítása folytán szervezett uj állásoka legközelebbi, vagyis az áprilisi rendes vármegyei köz­gyűlésen kerülnek betöltésre. A főszol­gabírói állásra pályáznak Meskó Rudolf monori és Szánthó Pál ráckevei tb. főszol- gabirák, a két szolgabirói állásra Götz Kurt Tibor, Safáry Levente, Heller Antal, Ádám György és Podmaniczky György tb. szolgabirák. — Egy Kanonok pénze, a melylyel nem tudnak mit csinálni. Egyik pesti hírlapban olvasuk a következő érdekes hirt: Az Urnák 1785-ik esztendejében Kép Ferenc váci kanonok a pesti magisztrátus­nál nagyobb alapítványt tett, úgy intézkedve, hogy annak kamatait olyan polgárok kap­ják, a kik a főváros pesti részében támadt tűzvész, vagy ugyanott romboló árvíz foly­tán minden vagyonukat elvesztették. A vagy pedig olyanok, a kik vagyonuk elrablása nyomán jutottak szegénységbe. Úgy lát­szik, hogy abban az időtájban, a mikor a kanonok ezt az alapítványt tette, a főváros pesti részén sok tűzvész pusztított, sok rabló garázdálkodott és hogy a Duna is gyakrabban kiöntött. így tehát akkoriban nem egy olyan pesti polgár akadhatott, a kinek az alapítvány kamataihoz jussa volt, a mi azt is jelenti, hogy a kamatok kiosz­tása semmiféle nehézségbe nem ütközött. Később azonban változni kezdett a hely­zet s az erkölcsök is javultak. A pesti há­zak leégése folytán, vagy a Duna kiöntése alapján a pesti polgárok épen úgy nem mentek tönkre, a minthogy elszegényedé­süket a rabló urak sem mozdították elő. Változásával a viszonyoknak a főváros ta­nácsa évről-évre nagyobb zavarba jött s nem igen tudta, hogy a váci kanonok ala­pítványával mit tegyen A mi a pályázati hirdetményt illeti, azt évről-évre közhírré tette, de olyan polgár, a ki a követelmé­nyeknek megfelelt volna, nem jelentkezett, a mi különben természetes is, mert az utóbbi években a pesti oldalon a tűz, a viz, vagy a rabló senkivel sem bánt úgy el, hogy emiatt koldúsbolra jutott volna. Az per­sze nem lehetetlen, hogy a budai oldalon olyan atyafit, a ki az említett módok vala­melyike folytán szegényedett el, esetleg találni lehetett volna, de hát a budai rész polgárai az alapítvány szerint egyáltalában nem jöhettek tekintetbe. Ily körülmények között a főváros tanácsa abban állapodott meg, hogy Kép Ferenc váci kanonok egy­kori alapítványának 4930 koronára rugó kamatját a boldogult főpap szegény roko­nai között osztja meg, részben azért is, t mert az alapítvány eredetileg az alapitó rokonai és a szegények segélyezésére ren­delt két külön tőkerész különös egyesité- éből származik. Miután pedig a tanács így határozott, a szerdai fővárosi közgyű­lés abban a helyzetben lesz, hogy a kama­tokat három részre osztva, a kanonok sze­gény nőrokonainak adja. — Adomány. A váci Takarékpénztár 40 K-í, az ipar és Kereskedelmi Hitelinté­zet 30 K-t, adományozott a ref. iskolának. /Mind a két intézet vezetői fogadják ez úton az iskolaszék köszönetét. — Kálló rendörRapitány pörli a Kincstárt. Régi, avult bűnügyi akták ke­rülnek napirendre abban az érdek, és egé­szen szokatlan pörben, melyet Kálló An­tal, Vác város rendőrkapitánya indított meg a póstakincstár ellen. A rétsági postarab- lógyilkosság a központja ennek a pörnek. A mikor ugyanis Czillik postakocsist és Szauter utitársát Boné Ferenc, Kadvány Dávid rémes kegyetlenséggel Kataiinpusz- lánál meggyilkolták és a rétsági postako­csit kifosztották az erdőben, a posfakincs- tár 2000 koronát ajánlott fel azoknak, a kik a rablógyilkosoknak nyomára vezetnek, ismeretes, hogy évek múllak el és már le is mondottak arról, hogy a tetteseket meg- keritsék, midőn Vácon betörés alkalmával egy házból nagyobb mennyiségű zsirí lop­tak el. A nyomozás során kiderült, hogy a betörő Boné Ferenc, a ki időközben Vácon telepedett meg és kofamesterséget űzött. Boné hosszas vallatásra elmondotta, hogy a csantavéri postarablásban is részes volt, itt Kadvány Dávid szabadkai lakos volt a társa. Ezen a nyomon indult el Kálló ren­dőrkapitány s végül sikerült megállapítania, hogy a rétsági postarablást sem követhette el más, mint Boné, a ki a helyszínét jól ismerte és Kadvány, bár a Vácon fogva levő Boné erősen tagadott. A rendőrkapi­tány Szabadkára táviratozott, hogy tartóz­tassák le Kadványt, a honnan rögtön sür­gönyben kérdezősködtek mi a bűne Kad- ványnak. Kálló Antal válaszában elmon­dotta, hogy a szabadkai kovács alaposan gyanusittatik a rétsági postarablással, mire a szabadkai rendőrség vallatóra fogta és Kadvány vallott, mint a parancsolat. E val­lomás alapján, mert később mind a kettő megmásította azt, ítélte el a pestvidéki tör­vényszék a rablógyilkosokat életfogytig tartó fegyházra s a bűnügy aktái lezárul­tak volna, ha a póstakincstár kifizeti a 2001) korona kézrekeritési dijat. A postakincs­tár azonban azon a címen, hogy nem Kálló Antal fogta el a tetteseket, megtagadta a jutalom kiadását és a szabadkai rendőr­ség közt osztotta szét. Kálló rendőrkapi­tány most a bünügy összes aktáit lemásol­tatva, azt az eredeti okmányokkal felszerelve, a törvényszékhez fordult és port indított a póstakincstár ellen a 2000 korona kiadásá­ért. Jogász körökben nagy érdeklődéssel várják, hogy a ritka pörben mily álláspon­tot fog elfoglalni a törvényszék s megitéli-e a 2000 koronát, ezzel azt a rendőri dicső­séget Kálló Antalnak, hogy ő fedezte fel a rétsági rablógyilkosokat. — Adomány. A váci takarékpénztár a helybeli evangélikus iskola javára harminc koronát adományozott, melyért ez utón mond köszönetét az ev. iskolaszék elnök­sége. — A baKtériumoK élettartama igen nagy. Egy gramm szárazföldnek, amely a múlt század első feléből származott, meg­vizsgálása alkalmával 20.000 életképes :csi- rát találtak. Nesztler egy 23 éves földdara­bot 120—150 C hőmérsékletnek tett ki anélkül, hogy a bacillusokaí megtudta volna ölni. Ezek a lények a mi legveszedelmesebb ellenségeink, amely ellen csak a leg­nagyobb tisztaság óv meg. A baktériumok legelőször a szájüregeí és a fogat támad­ják meg, csak egy rendszeres fog és száj­padlás a Sarg-féle Kalodont fogkrémmel és szájvízzel óv meg bennünket számos betegségtől. — Nem tesz negyedik mozi! Régi magyar szokás, hogy ha valamelyes vállal­kozás sikerül, nyakra, főre alakulnak kon- kurrensek, a minek az a vége, hogy egyik vállalkozó sem tud megélni: mindegyik- tönkre megy. így vagyunk most Vácon a mozgószinházakkal. Más, sokkal nagyobb városokb n egy, legfeljebb két mozit en­gedélyeznek, nálunk van már három. Most az utóbbi időben az alsó városra is ter­veztek mozgószinházaí s a rendőrkapitány nem engedélyezte. Erre a szent Miklós- téren kértek engedélyt, mire a rendőrka­pitány azt mondotta, hogy a három város­résznek van már mozija, de meg rendőri szempontból nem ellenőrizhető, ha négyen lesznek, nem adott engedélyt. Ismét kér­vény jött, mely a sasutca környékén akarnak mozival kísérletezni. És mert nem kaptak engedélyt, most az alispánon át a belügy­miniszterig íelebbeznek. — A váci hengermalom részvény» társaság lisztárai 50 KgKént. Buzaőr- lemény: Asztali dara AB szám 16 K 90 fill. — Asztali dara C szám 16 K 60 fill. — Király liszt 0 sz. 16 K 70 fill. — Lángliszt 1. sz. 16 K 40 fill. Elsőrendű zsemlye­liszt 2. sz. 16 K 10 fill. — Zsemlyeliszt 3. sz. 15 K 90 fill. — Elsőrendű kenyérliszt

Next

/
Oldalképek
Tartalom