Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-02-12 / 12. szám
gon beszélteit és az ellen csak oly kevesen szólaltak fel, mint ott történt. Most kell kérdeznem: mit akar a Kuruzsló a nőegyletnél ?Tudtommal a leány- egylet rendezte, még annak dacára is, hogy a nőegylel tisztelt volt titkára azt jelentette ki: „Sajtóhiba van az évi jelentésünkben, ugyanúgy van egyesületünknél is, mert nem a leányegylet rendezeti mulatságot, hanem a nőegylet duzzadó tárcájának mellőzésével, sikerült táncmulatságot a — leányegylet részére.“ Nincs sajtóhiba! legfeljebb egy kis tévedés ! A nőegyleí vezetősége nem mulatságot, hanem talán a távolmaradíakat rendezte. Ha a nőegyleí mulatságból jövedelmet akar, akkor rendezzen mulatságot. A leányegylet nem fog arra az álláspontra helyezkedni, melyre a nőegylet elnöksége helyezkedett, - az alelnököket még talán meg is fogják újra választani, ha azon megjelennek, — mert úgy én, mint a velem egyérzésüek— a jótékony célt tekintve — már most kívánjuk, hogy a nöegyieí rendezendő mulatsága minél jobban sikerüljön. Egy leányegyleti. HireK. Böjti rímek. Hát végig jártuk a bolondot Most jő a szürke, nagy magány, A gardedám tisztét letette S elválnak immár ifjú, lány. Mások örökre egybekelnek Ürítve mézes serleget, A ki pedig marad magába : Az is üríti, — ha lehet. A böjtölés divatra kap Miként az iparpártolás, Naponta egyszer étkezik csak, A ki úgy érzi hogy hibás. Szép asszonynak hu szereimet Nagy néha vallunk csupán, Nem ugy, miként annak előtt'. A bál előtt s a bál után. Mit szerteszét emlékül adtunk: Ismét megnő most a haj. Hegedűről leszakadt a húr Nincs korhelység, nincs macska-jaj. Nem lődöz ezután Ámor urfi Nyilával többé rád, se rám . . . S ezt sok keservvel megsiratják A kisasszony s a gardedám. Szatir. A.r eiső gazdanap Vácon. A vármegyei gazdasági egyesületek az utóbbi években kezdenek hivatásuknak élni : nem a zöld asztal mellett nézik a gazdasági ügyeket, hanem leszállanák a néphez és praktikus előadásokban világosítják fel a kisgazdatársadalmat a modern, jövedelmes gazdálkodásról. A mi vármegyénk gazdasági egyesülete népies gazdasági előadásokat most fog tartani városunkban egy gazdanap keretében. A megállapodás szerint e hó 18-án (kedden) tartják meg a Koronán és tiz órakor Serfőző Géza vármegyei gazdasági egyesületi titkár a gazdakörökről és szövetkezetekről, utána Skála Ferenc járási m. kir. állatorvos az állat- egészségügyről, végül Bárdos Ernő városi tanácsos a madárvédelemről fog előadási tartani. A váci gazdák érdeklődéssel néznek a gazdanap elé s már egészen bizo2 _____ , yAci hírlap nyos, hogy összejövetelük igen népes lesz, A gazdanapot rendező vármegyei gazdasági egyesület még fokozni akarja az érdeklődést és egy répavágót, egy ekét és több kisebb gazdasági ezközt sorsol ki a megjelenők között. A váci gazdanapot követi a járási: Püspökhatvánban és Rákos- palotán tartanak még e télen gazdanapot. — A vármegye nagy órai. Pestvármegye most adta ki legtöbb adótfizető 300 megyebizoífsági tagjának névjegyzékét. Első helyen áll Csernoch János dr. érsek 263215 K adóval, második helyen Prónay Dezső br. 47781 K adóval, harmadikon gr. Csáky Károly püspök 47543 K adóval. (Mindhárom legnagyobb adófizető adója kétszeresen van számítva.) Városunkból és a járásból a következők szerepelnek a megyei virilisták névjegyzékében: A 4-ik helyen áll gr. Vigyázó Sándor 42824 K, a 7-iken gr. Vigygzó Ferenc 27960 K (kétszeresen van számítva,) a 31-iken br. Prónay S. Gábor 6956 K, a 39-iken Fáy-Halász Gedeon alagi földbirtokos 5665 K, 47-ik helyen dr. Huber József váci földbirtokos 5000 K (kétszeres) adójával. Nemeskéri Kiss Pál gödi földbirtokos 3775 K adót fizet, lovag dr. Floch-Reyhersberg Alfréd sződrákosi földbirtokos (adója kétszeresen számítva) 3347 K. Nagy Sándor jószágigazgató az 95-ik nagyadófizető 3554 K-val (kétszeres,) gr. Serényi János a 103-ik 3076 K, Goszíonyi Miklós 105-ik 3028 K adóval. Lobi Ármin váci szövőgyári igazgató a 108-ik helyen szerepel 2986 K-val, a 110-ik nagyadófizetö Tanács József fóti plébános 2942 K, utána Patai Tibor dr. acsai föld- birtokos 2941 K adóval (A két utóbbi adója kétszeresen van számítva.) A vármegye főispánja gr. Ráday Gedeon 2700 K-val a 128-ik helyen áll, mig Marx János, a máv. igazgatóságának elnöke 2612 K adót fizet. A sorban 137-ik Tost Gyula ny. miniszter, gödi földbirtokos kétszeres számítás alapján 2096 K adózik, a 200-ik helyen Gosz- tonyi Tibor áll 1963 K adóval. Kovácsi Kál mán orsz. képviselő és rákospalotai ev. lelkész adója kétszeresen 1952 K, Révész Béla ügyvédé szintén kétszeresen 1934 K és a 207-ik helyen van. Fischer Ede zsidói földbirtokos 1908 K adói fizet, Tahy István galgagyörki földbirtokos 1774 K-í. Torday Jenő kereskedő adója kétszeresen számit : 1732 K a 242-ik helyen, Ibrányi Mihály galgagyörki földbirtokosé 1713 K. Baksay Károly dr. prelátus-kanonok a 247-iknek következik kétszeresen számított 1700 K, a j 253-ik helyen pedig Schwarez Gusztáv dr. rákospalotai plébános szintén kétszeresen számított 1686 K adójával. Reitter Ödön kocsigyáros adója (274-ik) kétszeresen 1614 K, Szalachy Béla sződi földbirtokosé 282-ik 1586 K. Utolsó helyen áll Szűls Ferenc alsórádai földbirtokos 1505 K adóval. — Márianosztráról Budapestre. Az igazságügyi m. kir. miniszter Bűben László dr. márianosztrai orsz. íegyintézeti főorvost saját kérelmére a budapesti orsz. gyűjtő- fogházhoz helyezte át. — A régi tizKoronásoK. A régi tizko- ronás bankjegyek beváltásának végső határideje febr. 28-ika. A közös bank ugyanis közhírré teszi, hogy az 1905. febr. 15-iki hirdetményével bevont 1900 márc. 31-iki keltezésű 10 koronás bankjegyeket, melyeket a főintézetek és fiókok ez idő szerint még beváltanak, 1913. február 28-ika után nem fogják többé sem beváltani, sem elfogadni és e napon a banknak az a kötelezettsége, hogy az előbb említett bankjegyek értéknek tekintessenek, megszűnik. — Halálozás. Párducz Jánosné, szül. Szojer Irma élete 37-ik, boldog házassága 17-ik évében e hó 9-én jobblétre szende- rült. Az elhunytban Párducz János máv. ellenőr feleségét, három kisleánya anyjukat gyászolják. Ny. b ! — Calazanzi ünnep a főgimnáziumban. Igen sikerült ünnepély keretében hódolt ezúttal is főgimnáziumunk a kegyes tanilórend alapitója, Calasanzi szent József emlékezetének. Rövid volt a program, de igen tartalmas. A szereplőket éppen ezért feszült figyelemmel hallgatta úgy az ifjúság, mint a jelen volt érdeklődő közönség. Az ifjúsági zenekar játékával kezdődött az ünnepség. Verdi Sursum cordáját játszotta a zenekar, melyet Kisparti János tanár dirigált. A tulajdonképeni vezető : Wolkóber János nagybőgőt játszott. Őrömmel állapiíjuk meg, hogy a legutóbbi szereplése óta igen fejlődött az összjáték. Sokkal simább és tisztább a játék. Azt hisszük, még sok kellemes perceket fog szerezni a váci közönségnek, — s főleg az ifjúságnak. Borbély Endre II. o. t. Tárkányi egyik költeményét, Boldogasszony anyánkat szavalta el igen értelmesen, kellemes hanghordozással. Az ünnepi beszédet Károlyi János dr. tanár mondotta. Gondolatokkal telt, megszivlelésre méltó beszéd volt, a milyent Károlyi dr. tói már megszoktunk. Kedves szám volt a Várady—-Révfy : Az ezüst fátyol legenda c. melodráma, szavalta Balogh László V. o. t., zongorán kisérte Bánik Antal IV. o. I. Ugy a szavaló, mint a zongorista megérdemelték a tapsot, de nem kevésbbé az énekkar, a mely áhitatos Mária-énekkel emelte a hatást. Utolsó számban az énekkar szerepelt. Händelnek : A bűnbánó Rinaldóját adták elő a közönség általános tetszésére. Most is fegyelmezetten énekelt az énekkar, ami Kisparti János tanár érdeme. — Minél nagyobb zavart! Nem is régen a Kobrak-gyár mint tőkeerős, minden hitelre érdemes vállalkozás állt. Neu- gebauer Sándor eltűnésével nyilvánosságra kerültek a sebek s azóta az országhires vállalkozásnak nincs nyugodt perce. Ennek az első cipőgyárnak szanálásáról részletes, autentikus információkban beszámoltunk, most hirt kell tehát adnunk arról is, hogy a kishitelezők indokolatlan türelmetlenséget tanúsítanak s igy közülök Fischer és Steiner cég 4331 koronás követelése miatt csődöt kért a vállalat ellen. Bizonyos, hogy erre sor nem kerül, mert a nagy hitelezők jól tudják, hogy legalább húsz évre, — a külföldi gyárosok végtelen örömére — kompromittálnának minden magyar cipő- gyári vállalkozást és alapítást, de saját zsebük is megérezné, mert követeléseikből csőd esetén vajmi kevés térülne meg. így tehát egész bizonyosra lehet venni, hogy a nagy hitelezők nem fogják megengedni, miszerint a néhány ezer koronás apró hitelezők minél nagyobb zavart okozzanak és ezzel megakadályozzák a nagy vállalat megmentését. Ugy látszik, hogy a magyar országos központi takarékpénztár, mely legnagyobb érdeklődést tanúsítja az önhibáján kívül bajba jutott jövedelmező gyár iránt, le fogja csendésiteni a kis önző hitelezőket és vállalja majd az anyagi érdekeltséget a Kobráknál, mely igy teljesen
