Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-02-09 / 11. szám

VÁCI HÍRLAP Miért volt (Azérí csak most mert az első termi­nusra összehívott gyűlés — határozatkép­telen volt.) Révész Béláné elnökölt a gyűlésen, me­lyet nagyobbára Oberländer József dr. tit­kár előterjesztései foglaltak le. A titkár melegen üdvözölte a megjelent Révész Béla hitközségi elnököt, a ki viszont a nő- egyletet köszöntötte, mely áldásos műkö­désében múlt évben is negyedfélezer ko­ronát költött jótékonycélra. Oberländer dr. titkár, miután íéíelről-fé- íelre kimutatta az összes bevételeket és kiadásokat, áttért arra a kérdésre, mely minden jelen és jelen nem voltat érdekelt: a szinelőadás és a báli jövedelmek fejte­getésére.- Sajtóhiba van az évi jelentésünkben — mondotta a titkár — ugyanígy van egye­sületünknél is, mert nem a leányegylet rendezett mulatságot, hanem a nőegylet, duzzadó pénztárcájának mellőzésével, sike­rült táncmulatságot a — leányegylet részére. A nőegylet alapszabályai kimondják, hogy bevételi forrásaik a tagdíjak, adományok és báli jövedelmek. A három évtizedes tradíció, jog és méltányosság dacára a nő- egylet eme jelentős bevételi forrását csu­pán a nőegyleti tagok nagy többségének közönye folytán halászták el a leányegy­letiek. A váci nőegyleí hivatását félrema­gyarázta, m rí a leányegyletek más váro­sokban a nőegyleí égisze alatt állanak. Ha a nőegylet tagjai csupán olyan mulatságo­kat támogatnak, melynek jövedelme fele­részben pénztárukat gyarapítja és csupán ily feltétel mellett lehetnek gyermekeik a leányegyletnek tagjai, egyúttal a szinelőa- dásban szereplők — megszűnnek az ellen­tétek. A választmány tágját azonban nem voltak szolidárisak elnökükkel, a titkár fi­gyelmeztetéseit nem fogadták meg. Vegyék tudomásul, hogy a titkár nemcsak arra való, hogy nagy alapítványokat tegyen, ha­nem meghallgatandó akkor is, ha a saját szórakozásáról lemondva, az egyesület ér­dekeit védi. A választmány nagy részénél süket fülekre talált figyelmeztetésével, le­vonja a konzekvenciát és ott hagyja állását. Ilyenek voltak körülbelül nagy vonásai­ban Oberländer József dr. titkár önérzetes fejtegetései, melynek befejezte után eltávo­zott. Révész Béla, a hitközség nevében is, a jelenvoltak tüntető helyeslése mellett kí­vánta, hogy a titkár maradjon meg helyén. Majd megválasztották Révész Bélánét el­nöknek, Schneller Miksánét, Neumann Mór- nét (újak) alelnököknek, Légrádi Ernőnél pénztárosnak és Reiser Antalnét ellenőrnek. A választmány maradi a régi. Végül a titkárt mentek kérlelni, a ki azonban hajthatatlan maradt. És most a nőegylet kínos helyzetben van, hogy egyik legnagyobb és áldozatkész munkaerejét elvesztette. Úgy hallottuk, hogy az egylet vezetői csak éppen azért nem hagyták el pozíció­jukat, mert a jótékony intézményt, mely harminc év óta érezteti humánus hatását, nem akarják a felbomlás útjára engedni. 2 Az új évnegyed kezdetén tisz­telettel kérjük előfizetőinket, hogy a lapkihordó által bemutatott nyugtát beváltani szíveskedjenek. szomorú a váci farsang? A farsang vékony aktái lezárultak. Es az utolsó pillanatban bájos leányirással levelet kaptunk, a mely azt akarja megmagyarázni nekünk, hogy miért szomorú a váci farsang ? Nem tudjuk megtagadni a kedves le­vél közlését, tehát itt adjuk szó szerint: Tiszteit szerkesztő Ur! Mint a derült ég­ből eiőcikkázó villám, úgy hatolt rám egy-egy újsághír, mely arról szól, hogy tekintettel a közgazdasági helyzetre, az idén itt, vagy ott nem fognak farsangolni. Nem fognak bálokat rendezni. Nem akarom elhinni, hogy a közgazdasági helyzet oly súlyos lenne, mely kötelezne, hogy az életnek min­den öröméről lemondjunk. Nem akarom ezt elhinni, mert az élet napi jelenségei mást hirdetnek. Például Budapesten az orosz császári ballet valami tiz estén négysze­resen felemelt helyárak mellett vendégsze­repeit és olyan érdeklődés volt, hogy na­pokkal előbb kellett jegyekről gondoskodni annak, aki a borsos néznivalót látni akarta. Sinházak, kabarék, állandóan zsúfolva van­nak és ha Auffenberg lovag úr volna még most is a hadügyminiszter, félnünk kellene, hogy ha a sok mulató embert meglátja (a bakkaraí asztalokat nem is véve számba) menten az ármádiának kivasalandó uj millióéskára gondolna. Hogy nehéz viszonyok, között élünk, ki tagadná azt ? De hogy minden farsangi mu­latságtól el kellene tekinteni, azt tagadom. 1849-ben sokkal szomorúbb farsangja volt a magyarnak. Amikor a nemzet teste való­ban ezer sebből vérzett. Azért nem akadt olyan kishitű magyar, a ki az ifjúságot Ter- psichoretól elakarta volna tiltani. Akkor is bátorság lett volna, most még inkább az. A mostani közgazdasági helyzet egyálta­lában nem igazolta az ilyen savanyú elha­tározást. Más okban kell keresnünk a far­sangi kedv teljes megszűnését. És talán helyes nyomon vagyunk, amikor azt hisszük, hogy a farsangi mulatságok beszüntetését a társadalom fényűzése te­remtette meg. Az az oktalan és nevetni való versengés, melyet a bálbamenök öltö­zékben és ékszerekben kifejtettek. Manap­ság már nem táncolni mennek az emberek a bálba, hanem a ruhájukat mutogatni és egymás epéjét fakasztani. Ez az oka, hogy a mi báljaink nem a pajzán kedv, a viga- dás, az otthon hagyott gondok tanyája, ha­nem a szigorú és előkelő, kevésszavú ki­mértséggé. fádság, blazirtság, elsavanyo- dott és titokban sóhajtozó embereké, kik­nek a fényűzés itt kiterjesztett mérete gon­dot okoz. Hej! a mi apáink nem igy mu­latoztak. Akkor még elég volt a perkál viganó s az egész báli költség nem rúgott annyira, mennyibe ma a kozmetikus sze­rek kerülnek. Úgy vélem, jó nyomon vagyok, amikor azt hiszem, hogy ha ezeket a nem hálózunk jelige alatt megjelenő újsághíre­ket azok szellemi szülöttjének tartom, akik már megroskadtak a fényűzés versenyé­ben és a mint a letört lovakat törlik min­den versenyről — ők is letörve, kétségbe­esve kiáltják a nem hálózunk jelszavát. De ezeknek mi viszont azt kiáltjuk a fülükbe: Budapesten van egy „Hólabda“ nevű társaság. Tagjai csupa jónevű ember. Ez a társaság „vissza az egyszerűhöz“ el­vet irta zászlajára és csak látni kellene, hogy a varázsos, igaz elv következetes ! végrehajlása mellett milyen mesés mulat­ságokat rendez. A toalettek talán otthon készülnek, muslin és kreppde3in helyett baítiszt és perkál, ezekért nem fáj senki feje: azért a jókedv immár száműzött grá­ciája mosolyog be az egyszerűség e rene­szánszába. Ne azt hirdessük tehát, hogy nem háló­zunk, nincs jogunk az ifjúság örömeit el­orozni és elfagyasztani, hanem hirdessük azt, hogy egyszerű ruhában, de apáink jó­kedvével mulassunk. És az egyszerű­ségnek ezt a Hólabdáját a mi városunkban is a társaság előkelőségének kell elkez­deni, mert csalr igy csinálhatunk az egy­szerűségnek divatot. Vajha némi foganatja lenne Írásomnak és hallgatnának szerkesztő űr régi hívére, a kis bakfisra. Hírek. — Váci gazdá&naii a sző őröl. A váci gazdatársadalom mindig érdeklődés­sel olvasta, vagy hallgatta a szőlőművelés­ről szóló szakcikkeket, előadásokat. Ezért a központból szívesen jöttek is ki előadók Vácra, a hol ilyen szakszerű előadásokra zsúfolásig megtelt a városháza nagyterme. A szőlőnyitás előtt ez idén is lesz ilyen előadás és pedig a íörökszőlőhegyközsé- giek felkérésére. Jablonovszky József, a ki már többször adott szakszerű magyará­zatot a váci szőlősgazdáknak, e hó 16-án jön ki és a szőlőmolyról, valamint a her­nyóirtásról fog előadást tartani. Vele jön az ampelológiai intézet egyik adjunktusa, a ki a perenoszporáról értekezik. (Mind­két előadás jövő vasárnapon délután négy órakor lesz a városháza közgyűlési termé­ben s hogy az előadások érdekességét növeljék, azt vetített képekkel kisérik. — Mi&or leszneK a sorozások? A honvédelmi minisztérium elkészítette az idei ujoncozó bizottságok működési ter­vezetét. A vármegyénkben március elejé­től április végéig lesznek a sorozások. Vác városában április 21-én és 22-én, a váci já­rásban április 23—26, 28 és 29-én állnak a fiatalok mérték alá. Először lesz az idén sorozás Aszódon, a hol azt március 31-én április 1-én és 2-án tartják meg. — Ünnepély a főgimnáziumban. Főgimnáziumunk a kegyestanitórend alapi­tója, Calasanzi szent József tiszteletére ma, vasárnap délelőtt 10 órakor az intézet rajz­termében ünnepélyt rendez a következő műsorral: Verdi Sursum corda. Előadja a zenekar. Tárkányi: Boldogasszony anyánk. Szavalja Borbély Endre II. o. t. Ünnepi be­széd. Mondja dr. Károlyi János. Várady- Révíy : Az ezüst fátyol legendája. Szavalja Balogh László V. o. 1. zongorán kiséri Bá­nik Antal IV. o. t. Händel: A bűnbánó Ri- naldó. Előadja az énekkar. — Az ünnepélyre külön meghívók helyett ez utón hívja meg a főgimnázium igazgatósága a szülőket és a tanügy barátait. — Sziriusz időjóslásai. Sziriusz idő- jóslata szerint február hideg lesz. Több­ször havazni is fog. A tavasz azonban ko­rán fog beállani. Márciusban már gyö­nyörű szép és meleg napok lesznek ziva­taros esőkkel. A nyár igen kellemesnek ígérkezik; ezért a termés általában jó és bő lesz. Szeptember és öktóber hónapok­ban enyhe és szép időjárást jósol Sziriusz és az őszt hosszúnak jelzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom