Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-12-03 / 93. szám
Huszonhetedül évfolyam 93. szám. Vác 1913. december 3. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy evre i2 K, félévre 6 K, pei negyedévre 3 K. Vidéken : egy evre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 filler. elós szerkesztő es lap-tuiajüoii Dercsényi Dezső. Szerkesztőség es kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-út 4- sz, (Iparudvar.) Nyiltter sora <í0 fillér. Telefon-szám 17. A váci husdrágaság-ellenes mozgalom. Vác, dec. 2. Midenki örömmel fogadta vasárnapi híradásunkat, hogy a képviselőtestületi közgyűlés elé szándékoznak vinni a városban uralkodó húsdrágaságot, hogy a hatóság segítsen a város lakosságán. Főleg a tisztviselői körökben halljuk, hogy igazi hálával fogadnák, ha végre nem a mi városunk lenne az ország egyik legdrágább városa. | Mi azt hisszük, hogy ebben a zsebbevágó nehéz kérdésben meg kell mozdulnia a tisztviselőknek is. Azért van Vácnak is Állami Tisztviselők Köre, hogy erkölcsi súlyát ebben az anyagi kérdésben megmutassa s tiltakozó, hangos szavával a sérelmek orvoslását követelje. Érdeklődtünk már több városnál, miként sikerült a húsárak leszállítása. Legérdekesebb s talán egyenesen megszívlelni való, sőt teljesen követendő Makó város példája. Ismeretes, mert országszerte hire ment, hogy Makó város rendőrkapitányi hivatala a húsárusok tuligényeil egy-kettőre megtörte, a húsuzsorának véget vetett. A rendőrkapitány érdekesen Írja le, hogy a város mint tudott és akart tenni polgáraiért. A rendőrkapitány válaszából megtudjuk, hogy mig a hatósági vágás előtt a juhhus kilója 1 K 10 fill., a sertés húsé 2 K 10, 1 K 80, 1 K 50 fillér volt, addig a hatósági vágás után a juhhus 96 fillér, a sertéshús kilója 1 K 70, 1 K 40 és 1 K 24 fillér lett. A marhahús árának 1. fokú szabályozása miatt kérelmet intézett Makó városa az alispáni hivatalhoz. Különös figyelemre méltó a rendőrség levelének befejező része, mely szóról-szóra igy szól : „A húsárak letörése igen egyszerű dolog, nem igényel mást, mint gyors és erélyes eljárást, bizottságok stb. kerülendők.“ Makó város tanácsa 1913. október hó 30-án tartott ülésében szabályozta a makói sertésvágók ajánlata kapcsán a ser- tés-hus árát. F határozat értelmében a város a sertésvágók kérelmére beszüntette a városi sertésvágó széket, viszont a sertésvágók kötelezték magukat, hogy a sertéshús árát az élő sertés piaci árához viszonyítva állapítják meg meghatározott skála szerint, élő sertés piaci árát pedig minden egyes heti piacos napra a városi fogyasztási adóhivatal ügyvezetője fogja megállapítani. A mennyiben a sertésvágók a megállapodástól bármikor eltérnek, e megállapodás és határozat alapjául szolgáló ketelező ajánlatukat megszegik, Makó városa a hatósági sertésvágó széket nyomban fel fogja áliitani és intézkedni fog az állandó husszék berendezése iránt. Ha ehhez hozzávesszük még azt az aradi j hirt, hogy ott a hatósági húsvágó székben ! 2 tehenet és 2 sertést mértek ki 40 /o-al j olcsóbb árak mellett, mint a hogy a ma- i gánárusok addig árusították s ennek ha- j tása alatt a mészárosok menten 10%-al I mérsékelték az árakat, akkor feltétlenül el- i várhatja városunk közönsége, hogy Vác városa is í. gyors és erélyes eljárást kezdjen ; 2. ne csak ökröt, hanem borjut, tehenet és sertést is vágasson; 3. ne azzal a nézettel fogjon hozzá a próbavágáshoz, hogy annak úgy sem lesz sikere, hanem azzal, hogy erős kézzel okvetlen le kell törni a husuzsorát; 4. elvárhatja a közönség, hogy már most lárgyalásba kezdjen a város a húsvágókkal s makói mintára hatósági határozattal, állandóan kötelező erővel szabályozza a húsárakat. Városunk közönsége teljes bizalommal várja városunk tanácsától, hogy a legrövidebb idő alatt meg fogja mutatni, hogy nem várja ölhetett kezekkel a repülő csudát, hanem a leggyorsabb eréllyel kiirtja a semmivel sem indokolt drágaságot. S ez nem egyesek, vagy egyes társadalmi osztályok, hanem az egész város közönségének az érdeke. Csak hozzá kell látni az orvosláshoz s az egyik vonalon megvalósuló olcsóbbodás magával hozza a más irányban is az árak esését. Mert ha olcsóbb lesz az élelem, olcsóbb lesz a többi szükségleti cikk is. Ha nem is máról-holnapra, de rövidesen okvetlenül megenyhül minden téren a helyi piac. A fő, hogy gyorsan megmozduljon az az erős, hatósági kéz. Preszly és Czernin. A Budapesti Hirlap, melyet most oly kevesen olvasnak nálunk és az országban mindenütt, tegnapi számában első helyen foglalkozik képviselőnknek parlamentben a sajtóvitánál elmondott beszédével. A cikket, mert sokakat fog érdekelni, minden állásfoglalás nélkül kivonatban itt ismert tétjük : Repülőhid — vashíd. (A tótfalusi kid építése.) A héten hatalmas, vörösremázolt vasgerendákat cipeltek át a váci oldalról a Duna túlsó oldalára: tahitótfalusi vashid szerelését megkezdették. Eddig csak az oszlopok állottak a Kisdunában, ma már ezer kalapácsütéstől viszhangzik a gyönyörű völgy 's ezek a kalapácsütések boldogságot jelentenek a szigetségnek s utolsó óráit az öreg, csendes — repülőhidnak. Még egy-két útja van a csendes alkotmánynak, mert januárban átadják a vasúidat a forgalomnak. „A repülő hid“ eltűnik s többé talán már meg sem jelenik a Duna hátán. Az idegen igy is álmélkodva nézni ezt a ritkaságot. A mint csendesen rárakódnak, nem hagyja magát a révész siettetni, de a „repülő“-hid sem. Aztán az öreg alkotmány megindult terhével Tahi felé. Elinduláskor a viz folyása a hajó orrát az állomástól a lulsó part felé irányitotl Ívben e 1 billenti és egyidűleg elindilja a hajót a folyó irányában lefelé mindaddig, mig a tartókötél megfeszül. A mint a kötél kifeszitése beállód, a túlsó part felé haladó mozgást, a régi kor emberei az akkori szélességekhez viszonyítva egyszerűen repülésnek nevezték. A repülésnek nevezett gyorsasága a hajón úszó hídnak sokat függ a viz sodrától és a szél irányától. Az kétségtelen, hogy a viz mozgási energiája ennél az ősinek mondható szerkezetnél igen elmésen van kihasználva, meri a kötél által felfogott erő a legkisebb, a hajótestet taszító erő pedig a legnagyobb. A vízállás emelkedésével a hid sebessége nő, az apadással csökken. Ha a viz folyásával ellenkező irányú szél fúj, az. szintén csökkenti ,a repülés sebességét. Gyakran előfordult Tótfalun, hogy a hid kedvezőtlen szélben megállót! és úgy kellelt kötéllel átvontatni a túlsó parira. Kisebb folyókon meg látható itl-otl a tótfalusi hídhoz hasonló szerkezei, de ezek nem igazi repülőhidak, mert ezeknél a kötél a folyóra merőleges irányba van lefeszítve s igy ezeknél nemcsak a viz ereje, de emberi erő is közvetít az áttolásnál. Nyilvánvaló, hygy a repülőhiddal egy igen érdekes régiség készül a Duna habjaiból a feledés habjaiba merülni. Egy körülbelül olyan régi szerszám, mint a faeke, vagy a faltörő kos. A hidépités technikájának a mai csodás fejlődési korszakában önkénytelenül tolul az ember ajkára a súlyos kérdés : hát a magyar fővárostól néhány kilométerre ezer esztendeig kellett várni, mig egy állandó híddal összekötik a legnagyobb dunai szigetek egyikét a szárazfölddel? Ó nem, ez nem az első hid a szentendrei szigetre. A török hódoltság idejében már volt csaknem ugyanazon a helyen a hol most épül, egy rendes nagy hid. Sőt a nagy Dunán Vácnál is volt egy hídja a törököknek. De ezek a hidak nem gazdasági célokat szolgáltak, a budai, váci és esztergomi basák csapatokat szállítottak rajta a felsővidéki megyékbe. Szóval, kizárólagosan sztratégiai hidak voltak. A most épülő hid iráni a hadügyi kormány nem mulalott semmi érdeklődést
