Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-11-09 / 86. szám
HuszonhelediK évfolyam 86. szám. Vác 1913. november 9. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptuiajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (íparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. „Szegénysorsú jó! tanuló gyermekeknek“. Vác, nov. 8. Hirt adtunk egy váci családnak arról a nemeslelkű tettéről, hogy a piaristák templomában feláiliííatla Kalazaníi széni József szobrát, mellette perselyt helyezett el ezzel a feiirással : „Szegénysorsú jól tanuló gyermekeknek.“, A társadalom különböző rétegeiben a jelen boldogságáért, kényelméért a legotrombább tülekedéstől a legraffinál- íabb hízelgésig mindenfajta eszközzel folytatott küzdelmében álljunk meg egy pillanatra ennél az egyszerű híradásnál. Unos-uníig halljuk a már sablonszerűvé vált frázisokai a legnagyobb kormányköröktől kezdve a legutolsó, iskolaszéki elnökséggel- megbízott falusi jegyzőig a nevelés magasztosságáról, ideális feladatairól. A legkisebb iskolaavatási banketten eb hangzott pohárköszöntőtől kezdve a mindenkori kultuszminiszter évi expozéjéig sehol annyi szónoklatot, „erkölcsi“ elismerést nem mondanak az iskolák munkájáról, a jövő társadalmi berendezkedés szempontjából fontos hivatásáról, mint nálunk. Valójában pedig a mi történik ezen a téren, ez mind magán hordja a hivatalos körök strucc politikájának kicsinyességét és a sok szónoklat csak pilátusmo'sakodás. Igaz, hogy ez érthető, de nem természetes. Ha arról van szó, hogy tegyünk valamit, a mi a jelenben csak áldozatot kíván, a miből semmi kézzelfogható, vagy zsebrevágható haszon direkte a jövőben sem húzható, a mit csak az anyagiasságon felülemelkedve tudunk a maga szépségében megbecsülni, a miről frázisokat gyártani könnyű, de megtenni hivatásszerű munkát kíván, akkor megértjük, hogy a gondolat nem minden körben talál egyszerre tetteket kiváltó visszhangra; de nem tartjuk természetesnek ezt a minden szellemi energját kiölő patópálizmust, a mely a vállvetve végzendő közös|munka elvégzését mindig másoktól, úgynevezett „hivatalos köröktől“ várja, a mely már igen erős ráhatásokra annyira sem reagál, hogy a nevelést egy társadalmi „gépezet“ óriási szerkezetében beállított külön alkotó rész másoktól meg sem közelíthető munkájának tartja. Érthető, ha a máról holnapra élő, a lét- fenntartás ösztönétől sarkalt társadalmi ember az anyagiak után töri magát s csak üzletszerű számításait hagyja a jövőre, de | nem természetes, hogy mikor lépten-nyo- j mon emlegeti, hogy a jelen anyagi boldogulás csak „konszolidált“ viszonyok^között lehetséges, tehát erkölcs az alapja, akkor megfeledkezik arról a legnagyobb erkölcsi tényezőről, mely ez erkölcsi rendnek egyedüli biztosítója a jövőben; a nevelésről, illetőleg annak tényezőiről az iskolákról s vele az iskolák népéről: a tanuló ifjúságról. Szeretünk — talán csak inkább jelszavak után, mint belátással ? — mindent szociális látószögből nézni; emlegetjük a közösséget, de úgy látszik csak akkor, ha abból valamelyes haszon háramlik reánk, Faültetés és tenyésztés a mi vidékünkön, Irta : Horváth Sándor Vác város kertésze. 3 Ja a hegyoldalban. Községek közelében fekvő hegyek és dombokon — melyek rendesen fátlanok — a nyári záporok egész I—20 méternyi mélységű árkokat szoktak néhány év alatt kimosni. Ha ezen árkok falai be nem fásíttatnak, idővel az egész hegyoldal használhatatlanná válik. Hegyi vízvezető árkot száraz talajú partsza- kadásaít úgy lehet megerősíteni, ha akácot, orgonát, líceumot és kökényt ültetünk a helyre állított partba ; ha ugyanis e cserjék megered- tek, akkor a part rendkívüli erősséget nyer a gyökerek átfonódása utján és újabb partszakadás nem igen fog bekövetkezni. Pláne, ha egyszer az akác megeredt és karvastagságnyí törzs- zsel bír, célszerű azt tőből levágni, mi által szétsarjadzík és gyökereivel az egész talajt ősz- szetartja. A hegyoldali köves talajok legjobban a cel- tís-, bálványfa, akác-, eper-, sajmeggy- és a fekete erdei- vagy lucfenyővel fásíthatók be. E célból erősebb csemetéket kell egy méter sor- és csemete távolságra kiültetnünk és pár évig kapálás által a gyomtól tisztán tartanunk. Célszerű a csemetéknek ültetéskor felülről nyílt, alulról bekerített tányérokat készíteni, hogy J esőzéskor a víz a csemeték töveihez folyhas- j son. Szolő-égalj alatt tehetünk kísérletet az édes mandula kíültetésével is. Mily nagy terület kell a gyümölcsfának ? Most már áttérhetünk a tulajdonképpeni tárgyunkra a gyümölcsfák ültetése és ápolására, megjegyezvén, miszerint mindaz, amit a gyümölcsfáknál a fák és a talaj előkészítésére mon dunk, érvényes a gazdasági és díszfák ültetésére nézve is. Minden gyümölcsfának meg kell adni azt a távolságot, a mely szükséges arra, hogy a fajtához képest kifejlődhessék; tehát függ a fa nemétől, annak magasságától, a talaj felszínétől, és a talaj minőségétől. Az erősen növő gazdasági, vagyis magas- törzsű alma-, körte- és cseresnyefák számára jó, tápdus talajon Í3—14 méter ; soványabb talajon 10—12 méter távolság kell sík helyen; hegyoldalon, lejtős helyeken elég lesz 10—íí méter is ; szántóföldeken íí — Í4 méter növény- távolban és 20—22 méternyi sortávolban ül- tetendők. Félmagas törzsű alma, körte és cseresnyénél elég 7—9 méter távolság is. Magastörzsű meggy, szilva kajszínbarack és mandulának 5—6 m.; házi kertekben gúla és önálló alakfáknak 3—4 m.; törpe fák és őszibaracknál, birs-, lasponya és mogyorónál 3 — 4 méter távolságot kell adni. de gyűlöltíé lesz a szociális jelszó, ha az kötelességet ró reánk. Pedig ha van kötelesség, a melynek csak vállveteít munkával való elvégzése lehet eredményes, akkor elsősorban a nevelés, vagy mondjuk a tanulóifjúság ügye az. Ennek az igazságnak az átértése nem kevésbbé fontos, mint átérzése. Csak az átérzett gondolat ölthet testet, csak az észtől megokolt érzés váll ki tetteket. És az a tett, a mely a jövő emberének sorsát eélozza, csak erkölcsi érzületből fakadhat és ez az erkölcsi érzület a szociális érzés legszebb megnyilvánulása. Igen sok módja és fajtája van a jótékonyságnak, de egyik sem annyira ideális, egyik sem mutat olyan széleskörű perspektívát, mint az, a melyei az ifjúsággal gyakorlunk. Ki sem tudjuk számítani, hogy a legkisebb jótett, melyet vele gyakorimig hányszorosa)! termi meg gyümölcseit — a társadalom javára. A szegény, elhagyott gyermekek atyjának szobra mellé helyezett perselyt nem úgy tekintjük, mint a megalázó könyöradományok symbolumát, hanem mint a jövő kiépítéséért, névtelenül áldozatot hozó lelkek egyik állomását. Ismerjük a hangos jótékonyság sokféle nemét, de egyiket sem íartjunk céljátíéveszíetíebb- nek, mint azt a dobraütött, magátdicsöitő jótékonyságot, a melyeknél különböző ingyen ruhák, vagy egyéb használati tárgyak kiosztásával a megjutaimazotíak szegénységéből szövik meg a nemeslelkűségnek azt a reklámszerü leplét, a melyet a hiúságát kereső önző lélek ölt magára, hogy Dió és szelíd gesztenyének Í4—Í8 m. távolságra lesz szüksége. A bogyó gyümölcsök, mint az egres, ribizli, málna stb. leginkább a házi kert szegélyeibe a fák közé szokták ültetni; de ha külön táblákat akarunk belőlük nagyban termelésre telepíteni, akkor azokat í20—440 cm. távolságra keli egymástól ültetni. Abban az esetben, ha magastörzsü fákat ültetünk, a magastörzsü fák köteít, mível azok a részükre szánt í 3 — í4 m. helyet egyszerre ügy sem igénylik, legcélszerűbb öszíbarackfács- kákkal beültetni, mert ezek leghamarabb teremnek s a termés rendesen jól értékesíthető. Uj gyümölcsösökben a fák között lehet az első években kapás növényeket is termelni, még pedig olyanokat, a melyek nem magas nővé- sűek. Pl. burgonya, dinnye, ugorka, tök, káposzta-féle stb. Ezen esetben azonban arra kell figyelemmel lenni, hogy a fákhoz közel 80—-Í20 cm.-nyíre semmit sem ültessünk s a fák körül évről-évre mindig nagyobb területet kell üresen hagyni. Az ültetés gödrei és karót. Az ültetési gödröket rendes talajban Í20— Í50 cm. szélesre és 70 cm. mélyre ássuk. Ha az egész terület forgatva volt, ez esetben csak akkora gödör készítendő, a mekkorában a fa gyökerei görbülés nélkül beleférnek. A gödör alakja rendesen hengerídomu — de sokkal cél-
