Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-11-09 / 86. szám

HuszonhelediK évfolyam 86. szám. Vác 1913. november 9. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptuiajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (íparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. „Szegénysorsú jó! tanuló gyermekeknek“. Vác, nov. 8. Hirt adtunk egy váci családnak arról a nemeslelkű tettéről, hogy a piaristák tem­plomában feláiliííatla Kalazaníi széni József szobrát, mellette perselyt helyezett el ezzel a feiirással : „Szegénysorsú jól tanuló gyer­mekeknek.“, A társadalom különböző réte­geiben a jelen boldogságáért, kényelméért a legotrombább tülekedéstől a legraffinál- íabb hízelgésig mindenfajta eszközzel foly­tatott küzdelmében álljunk meg egy pilla­natra ennél az egyszerű híradásnál. Unos-uníig halljuk a már sablonszerűvé vált frázisokai a legnagyobb kormánykö­röktől kezdve a legutolsó, iskolaszéki el­nökséggel- megbízott falusi jegyzőig a ne­velés magasztosságáról, ideális feladatairól. A legkisebb iskolaavatási banketten eb hangzott pohárköszöntőtől kezdve a minden­kori kultuszminiszter évi expozéjéig sehol annyi szónoklatot, „erkölcsi“ elismerést nem mondanak az iskolák munkájáról, a jövő társadalmi berendezkedés szempont­jából fontos hivatásáról, mint nálunk. Való­jában pedig a mi történik ezen a téren, ez mind magán hordja a hivatalos körök strucc politikájának kicsinyességét és a sok szó­noklat csak pilátusmo'sakodás. Igaz, hogy ez érthető, de nem természetes. Ha arról van szó, hogy tegyünk valamit, a mi a je­lenben csak áldozatot kíván, a miből semmi kézzelfogható, vagy zsebrevágható haszon direkte a jövőben sem húzható, a mit csak az anyagiasságon felülemelkedve tudunk a maga szépségében megbecsülni, a miről frázisokat gyártani könnyű, de megtenni hivatásszerű munkát kíván, akkor megért­jük, hogy a gondolat nem minden körben talál egyszerre tetteket kiváltó visszhangra; de nem tartjuk természetesnek ezt a min­den szellemi energját kiölő patópálizmust, a mely a vállvetve végzendő közös|munka elvégzését mindig másoktól, úgynevezett „hivatalos köröktől“ várja, a mely már igen erős ráhatásokra annyira sem reagál, hogy a nevelést egy társadalmi „gépezet“ óriási szerkezetében beállított külön alkotó rész másoktól meg sem közelíthető munkájá­nak tartja. Érthető, ha a máról holnapra élő, a lét- fenntartás ösztönétől sarkalt társadalmi ember az anyagiak után töri magát s csak üzletszerű számításait hagyja a jövőre, de | nem természetes, hogy mikor lépten-nyo- j mon emlegeti, hogy a jelen anyagi boldo­gulás csak „konszolidált“ viszonyok^között lehetséges, tehát erkölcs az alapja, akkor megfeledkezik arról a legnagyobb erkölcsi tényezőről, mely ez erkölcsi rendnek egye­düli biztosítója a jövőben; a nevelésről, illetőleg annak tényezőiről az iskolákról s vele az iskolák népéről: a tanuló ifjúság­ról. Szeretünk — talán csak inkább jel­szavak után, mint belátással ? — mindent szociális látószögből nézni; emlegetjük a közösséget, de úgy látszik csak akkor, ha abból valamelyes haszon háramlik reánk, Faültetés és tenyésztés a mi vidékünkön, Irta : Horváth Sándor Vác város kertésze. 3 Ja a hegyoldalban. Községek közelében fekvő hegyek és dom­bokon — melyek rendesen fátlanok — a nyári záporok egész I—20 méternyi mélységű árko­kat szoktak néhány év alatt kimosni. Ha ezen árkok falai be nem fásíttatnak, idővel az egész hegyoldal használhatatlanná válik. Hegyi vízvezető árkot száraz talajú partsza- kadásaít úgy lehet megerősíteni, ha akácot, or­gonát, líceumot és kökényt ültetünk a helyre állított partba ; ha ugyanis e cserjék megered- tek, akkor a part rendkívüli erősséget nyer a gyökerek átfonódása utján és újabb partszaka­dás nem igen fog bekövetkezni. Pláne, ha egy­szer az akác megeredt és karvastagságnyí törzs- zsel bír, célszerű azt tőből levágni, mi által szétsarjadzík és gyökereivel az egész talajt ősz- szetartja. A hegyoldali köves talajok legjobban a cel- tís-, bálványfa, akác-, eper-, sajmeggy- és a fekete erdei- vagy lucfenyővel fásíthatók be. E célból erősebb csemetéket kell egy méter sor- és csemete távolságra kiültetnünk és pár évig kapálás által a gyomtól tisztán tartanunk. Cél­szerű a csemetéknek ültetéskor felülről nyílt, alulról bekerített tányérokat készíteni, hogy J esőzéskor a víz a csemeték töveihez folyhas- j son. Szolő-égalj alatt tehetünk kísérletet az édes mandula kíültetésével is. Mily nagy terület kell a gyümölcsfának ? Most már áttérhetünk a tulajdonképpeni tár­gyunkra a gyümölcsfák ültetése és ápolására, megjegyezvén, miszerint mindaz, amit a gyü­mölcsfáknál a fák és a talaj előkészítésére mon dunk, érvényes a gazdasági és díszfák ülteté­sére nézve is. Minden gyümölcsfának meg kell adni azt a távolságot, a mely szükséges arra, hogy a faj­tához képest kifejlődhessék; tehát függ a fa nemétől, annak magasságától, a talaj felszínétől, és a talaj minőségétől. Az erősen növő gazdasági, vagyis magas- törzsű alma-, körte- és cseresnyefák számára jó, tápdus talajon Í3—14 méter ; soványabb talajon 10—12 méter távolság kell sík helyen; hegyoldalon, lejtős helyeken elég lesz 10—íí méter is ; szántóföldeken íí — Í4 méter növény- távolban és 20—22 méternyi sortávolban ül- tetendők. Félmagas törzsű alma, körte és cseresnyénél elég 7—9 méter távolság is. Magastörzsű meggy, szilva kajszínbarack és mandulának 5—6 m.; házi kertekben gúla és önálló alakfáknak 3—4 m.; törpe fák és őszi­baracknál, birs-, lasponya és mogyorónál 3 — 4 méter távolságot kell adni. de gyűlöltíé lesz a szociális jelszó, ha az kötelességet ró reánk. Pedig ha van köte­lesség, a melynek csak vállveteít munkával való elvégzése lehet eredményes, akkor elsősorban a nevelés, vagy mondjuk a tanulóifjúság ügye az. Ennek az igazság­nak az átértése nem kevésbbé fontos, mint átérzése. Csak az átérzett gondolat ölthet testet, csak az észtől megokolt érzés váll ki tetteket. És az a tett, a mely a jövő em­berének sorsát eélozza, csak erkölcsi ér­zületből fakadhat és ez az erkölcsi érzület a szociális érzés legszebb megnyilvánulása. Igen sok módja és fajtája van a jóté­konyságnak, de egyik sem annyira ideális, egyik sem mutat olyan széleskörű perspek­tívát, mint az, a melyei az ifjúsággal gya­korlunk. Ki sem tudjuk számítani, hogy a legkisebb jótett, melyet vele gyakorimig hányszorosa)! termi meg gyümölcseit — a társadalom javára. A szegény, elhagyott gyermekek atyjának szobra mellé helyezett perselyt nem úgy tekintjük, mint a meg­alázó könyöradományok symbolumát, ha­nem mint a jövő kiépítéséért, névtelenül ál­dozatot hozó lelkek egyik állomását. Ismer­jük a hangos jótékonyság sokféle nemét, de egyiket sem íartjunk céljátíéveszíetíebb- nek, mint azt a dobraütött, magátdicsöitő jótékonyságot, a melyeknél különböző in­gyen ruhák, vagy egyéb használati tárgyak kiosztásával a megjutaimazotíak szegény­ségéből szövik meg a nemeslelkűségnek azt a reklámszerü leplét, a melyet a hiúsá­gát kereső önző lélek ölt magára, hogy Dió és szelíd gesztenyének Í4—Í8 m. tá­volságra lesz szüksége. A bogyó gyümölcsök, mint az egres, ribizli, málna stb. leginkább a házi kert szegélyeibe a fák közé szokták ültetni; de ha külön táblákat akarunk belőlük nagyban termelésre telepíteni, akkor azokat í20—440 cm. távolságra keli egy­mástól ültetni. Abban az esetben, ha magastörzsü fákat ül­tetünk, a magastörzsü fák köteít, mível azok a részükre szánt í 3 — í4 m. helyet egyszerre ügy sem igénylik, legcélszerűbb öszíbarackfács- kákkal beültetni, mert ezek leghamarabb te­remnek s a termés rendesen jól értékesíthető. Uj gyümölcsösökben a fák között lehet az első években kapás növényeket is termelni, még pedig olyanokat, a melyek nem magas nővé- sűek. Pl. burgonya, dinnye, ugorka, tök, ká­poszta-féle stb. Ezen esetben azonban arra kell figyelemmel lenni, hogy a fákhoz közel 80—-Í20 cm.-nyíre semmit sem ültessünk s a fák körül évről-évre mindig nagyobb területet kell üre­sen hagyni. Az ültetés gödrei és karót. Az ültetési gödröket rendes talajban Í20— Í50 cm. szélesre és 70 cm. mélyre ássuk. Ha az egész terület forgatva volt, ez esetben csak ak­kora gödör készítendő, a mekkorában a fa gyökerei görbülés nélkül beleférnek. A gödör alakja rendesen hengerídomu — de sokkal cél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom