Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-11-02 / 84. szám
tiuszonhetedih évfolyam 84. sz&m. Vác 1913. november 1, VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora öO fillér. Telefon-szám 17. Egy kis parázs veszekedés. (Megszólaltak a városi közgyűlésen!) Vác, október 30. Végre meg merték mondani a város képviselőtestületében, hogy mi fáj. Nem mindent (óh, ehhez sok idő kell!) csak egy részletét, de legalább őszinte vallomást hallottunk. A Váci Hírlap mindenkor azért izgat, hogy a városi ügyeknek teljes őszinteséggel mindig a város közgyűlésében kell elintéződniök. Nyilt becsületességgel oda kell állani és nem félteni sem barátságot, sem tekintélyt, hogy nekünk ez kell, ez a hiba, erre kérünk orvoslást, itt tessék segíteni! Ez illik egy városatyához, ezt minden felelős tisztviselőnek tisztelnie kell, ezt követelik tőlük a város polgárai és nem a hallgatást. íme, most megszólalt egy egyszerű földműves gazda és főleg a város vezetői hallgatták nagy figyelemmel. Ezek ismerni akarták a város egy nagy területének kívánságát, a polgárság pedig odakünn megtalálta a kontaktust az eddig figyelemre sem méltatott, fejbólintó közgyűléssel s bizonyos, hogy Králik József uram minden jóindulatával, haragjával megnőtt ott a kis- váciak szemében. Mert nyíltan megmondotta, mi van szivükben elrejtve, mit várnak, mit kívánnak és ez a közgyűlés is igazolta, hogy panasz és kívánság meghallgatásra talál a város vezetői részéről, de ott, abban a fehér, rossz akusztikájú (erről is segíteni kell már végre!) teremben kell őszintén feltárni azokat, miről esteliden szó esik lámpa, vagy villanyvilágítás mellett alsó, közép, vagy felsővároson. Nem úgy indult pedig a rendkívüli közgyűlés, hogy lesz érdekessége. A hideg teremben a rövid tárgysorozat végét vagy harminc képviselő várta — fagyoskodva. Bárha rendkívülinek címzett közgyűlés volt, a mikor interpellálni a szabályrendelet értelmében nem is lehet, a polgármester udvariaskodott és szinte odakinálta, hogy tessék érdeklődni kórház, villamosvilágitás, vörösház, vörheny, vízvezeték, vásártérmegváltás és még egy nehány dologban, de interpellálni, érdeklődni egyik képviselő sem akart. Nem tudnak semmiről, de meg vannak elégedve. Interpelláció nem lévén gyorsan átesnek Morlin Zsiga dr. főügyész dolgán. A vármegye azt mondja, hogy az ügyészi teendőket a szabályrendeletben • fektesse le a város, ez pedig a polgármesteri hatáskört sérti, minélfogva a megye ellen a belügyminiszterhez felebbeznek. A Rózsa-utca csatornázása miatt hirdették a közgyűlést. Van egy régebbi közgyűlési határozat, hogy a csatornát házi munkával végeztetik el, de kiderült most pályázathirdetés után, hogy vállalkozók olcsóbban csinálják. A sok, sok panasz után ez idén akarják még a csatornát elkészíteni, hogy a rózsa-utcaiak oda ne vesszenek télviz idején : az előbbi közgyűlési határozat megváltoztatása szükséges. Komplikálta a kérdést, hogy hal vállalkozó közül (ezek közt az iparbank, kinek ajánlatát mint szabálytalant figyelembe sem vették, pedig még néhány hét előtt vádak hangzottak fel, hogy favorizálják) Vermes újpesti 6670 koronával, Schwortz Pál 7114 koronával tett ajánlatot a csatorna elkészítésére. Az utóbbi ajánlattevőt szívesen pártolták volna, mert helybeli iparos, de a közszállitásiszabályrendeletnem engedisha neki adnák, bizonyára felebbezne Vermes s legalább egy évig eltolnák ezzel az építést. Végül is igennel szavaztak mindannyian : az újpesti építi a csatornát, (rózsa-utca örülj!) de még az idén. Most jött a Rákóczi-utca csatornája és járdája. A pénzügyi bizottság azt inditvá nyozza, hogy a járdaelkészités kötelezettségét mondják ki a háztulajdonosokra. Ebből a járdából minden háztulajdonosnak kötelessége másfél métert megcsináltatni az út szélességében, egy és fél métert a város csináltat meg mindkét oldalon. A kocsijáró ut pedig tiz méter széles lesz. Csak ez után lehet a csatornát elkészíteni. Králik József hevesen kikel a javaslat ellen és ennek dacára nagy figyelemmel hallgatják. Kisvác legtöbb utcája — mondja — a város legpiszkosabb része. A takariis mennyire kellemesen érintik; hogy továbbá a meleg nyáron mennyivel kellemesebb a fák árnyékában tartózkodni mint a kopár helyeken: ügy azt hisszük, hogy a fatenyésztés sokoldalúan kiváló fontosságát bebizonyítanunk eléggé sikerült és ez irányban még további részletesebb fejtegetésekbe bocsátkoznunk felesleges. Gyümölcsfákat ültessünk. Ha már egyáltalában maga a fatenyésztés ennyire és ily sokféle szempontból fontos: menynyivel fontosabb még a fák leghasznosabbjaí- nak : a gyümölcsfáknak tenyésztése. A gyümölcsfák a már ismert előnyökön kívül még gyümölcsöt is hoznak, mely nyersen mint asztali gyümölcs, vagy feldolgozva, aszalva, valamint borrá vagy szesszé erjesztve igen jól értékesíthető és a termelőnek igen szép jövedelmet biztosít. Még a kisebb ház- és kerttulajdonosnál is igen fontos az udvar és házíkertnek gyümölcsfákkal való beültetése, mert a gyümölcs egészséges, vértísztító és üdítő táplálékul szolgál a nyáron és őszön át s így mint pótló élelmiszer a gyümölcs, főleg a gabona- és bortermelésre alkalmatlan vidéken kettős fontossággal is bír. Ha pedig valamely község avagy vidék valamely nemesebb fájta gyümölcsből nagy mennyiséget, tehát annyit termel, a mennyit elfogyasztani nem képes: ügy a felesleg kereskedelmi, kiviteli cikké válik és részint a közelebbi nagyobb városokba és a fővárosba megy, részint pedig a külföldre. (Folytatjuk.) Faültetés és tenyésztés a mi vidékünkön, irta : Horváth Sándor Vác város kertésze. A faültetés haszna. A fatenyésztés mint közgazdasági, mint közegészségügyi szempontból egyike a mezőgazdaság fontosabb ágainak. Fontos közgazdaságilag, mert a fatenyésztés által a talajnak a mélyebb rétege használtatík ki, mely egyébként mezőgazdasági termelés által nem szokott igénybe vétetni; továbbá, mert a termelt fa úgy bútorzatra, valamint gazdasági épületekhez és szerszámokhoz szükséges fát, legrosszabb esetben pedig tűzifát szolgáltat, mely utóbbi nemcsak a fákban szü. kölködö Aífőldőn, de nagyobb felföldi városainkban is napról-napra drágább lesz. A fatenyésztés fontos továbbá közgazdasági szempontból véve, mert némely egyoldalú pl. köves, sziklás, avagy sivár futóhomok és mérsékelt szikes talajok — a melyek semmi más mezőgazdasági termelési célra sem használtatnak — egyes e célra kiválasztott fanemek tenyésztése által hasznosíthatók; továbbá némely vizenyős területek szintén hasznossá tehetők nyár-, éger- és fűzfatenyésztésével; • sőt a füz- termelés által, az egyébként semmi hasznot nem adó nedves területek gyakran igen szép jövedelmet képesek nyújtani. A fatenyésztés fontossága közegészségügyi szempontból ma már el nem vitatható. Hiszen ismeretes, hogy a fák és cserjék leveleik alsó lapján a levegő széndíoxydját veszik fel, az* fölbontják s abból a szenet testük gyarapítására visszatartván, a minket éltető és lélegzésre szükséges élenyt (oxygént) kilehelik, Visszaadják. Minél több fa és cserje van tehát házunk és lakóhelyünk környékén, annál több tiszta levegőre lehet számítanunk. Főleg nedves, mocsáros vidékeken igen nagy szerepe van a fáknak a levegő tísztítában és részben a talaj kiszárításában is. A fatenyésztés felkarolása némileg javíthat még a vidéknek égaljí viszonyain is. Oly vidék ugyanis, mely be van fásítva, éjjelenként igen sok harmatot sűrít le a levegőből, a mi elpárolgásáig a naphőségét egyídeíg leköti, az ily vidéken a forróság nyáron későbben veszi kezdetét, mint oly vidéken, hol fák nincsenek. Mindenki tudja, hogy nagy szárazságok alkalmával fás, erdős vidéken a mezei vetemé- nyek tovább állanak ellen a szárazságnak s attól kevesebbet is szenvednek, mint fátlan, kopár vidéken. A hol tehát a nap sugarai már korán reggel kezdik a pörzsölést és kiszárítják úgy a vete- ményeket, mint magát a talaj felületét is, ott befásítások által ezen bajon módunkban áll egy keveset segíteni. Ha még hozzávesszük, hogy házaink környéke, utcáink, utaínk, köztereink befásítása a vidéknek szép kínézést, megnyugtató jelleget, képet ad s az ily befásítások az emberi lelket
