Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-10-26 / 82. szám
Huszonhetedül évfolyam 82. szám. Vác 1913. ohlóber 26. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (lparudvar.) Nyilttér sora 50 fillér. Telefon-szám 17. Ami legdrágább kincsünk. (Adatok a váci sarlach-járványról.) Vác, október 25. A budapesti Uránia most mutat be egy bájos darabot „A mi legdrágább kincsünk“ címmel az otthon boldogságáról: a gyermekről. A „Népszava“ pedig e héten közölt két undorító cikket Vác közegészség- ügyéről. A „Váci Hírlapinak kötelessége rámutatni azokra e rettenetes állapotokra, melyben élünk s ha „a mi legdrágább kincsünk“ veszélyben forog, nem csodáljuk, hogy a szocialisták lapja rikító színekkel festi meg városunk közegészségügyi viszonyait. Vác városnak utcái ki nem fogynak a vörös cédulákból. Nincs esztendő, hogy iskolát be ne zárnának. Járvány és járvány mindig. Nincs okulás, nincs tett, mert hiányzik az akarás, a tetterő. Most folyik a rettenetes küzdelem a sar- lachhal. Utcasorokon látunk vörös figyelmeztetést, két iskola már be van zárva. Hat hónap óta rettegés a városban és nem szűnik a gyermek-veszedelem. Dehogy okolunk érte valakit! Főleg nem a város vezető főorvosát, kiről mindenki tudja, hogy kitűnő ezredorvos és nagyszerű sebész. Legfeljebb nekünk, alázatosan, csak az a kifogásunk, hogy a törvény miért merészeli előírni, hogy a hatósági orvosnak minden egyes esetben kötelessége meggyőződni arról, miként van elhelyezve a beteg, nincs-e fertőzésnek kitéve az egészséges ? Hát ilyen kutya ez a törvény és ha már igy szekirozza a sebészeket, jól esik konstatálnunk, hogy egy-két helyre el is megy a város vezető orvosa. Nem egy-kettőre, háromra. Sőt egész határozottan tudjuk: ennél több helyre is el akart menni. Mert hiába, a kötelesség a fő. Azonban . . . Azonban hány esetben jelentette, hogy itt és itt közegészségügyi kihágás történt, hány esetben rótta ki a város első fokú hatósága a ropogós pénzbírságokat ? Mert ilyen jár- j ványos időben nem kell ám sem jobbra, sem balra nézni, sőt nehezen bár, de le kell küzdenie ismert kollegialitását is : a büntetésekkel példát kell statuálni. Lebüntetni minden mulasztót, hanyagot és gondatlant, legyen az egyszerű, vagy gazdag polgára a városnak, vagy éppen orvos-kolléga. Mert közérdekről, a város közegészségügyéről, a járvány elfojtásáról van szó! És mert mindeddig nem történt, szomorú, hogy nem a közegészségügy első őrének, hanem nekünk a nyilvánosság egyszerű krónikásának kell beszámolnunk arról, hogy hogyan terjed Vácon a járvány. Lássunk csak néhány esetet: Az első vörheny eset június elején volt az alsóvároson Hillemann mészárosnál. A vörös cédula beérkezett, szépen elkönyvelte a város főorvosa. Pont. Nem állítjuk, hogy Hillemanntól kezdődött a baj. Dehogy! Anti. Irta : CastigSione Henrik. I. Anti mozigépész volt. Minden este öttől féltizenegyig a Fortuna „mozgó“-ban dolgozott: ő vethette a képeket. Nem volt valami fényes mesterség, mert egy nyolc köbméteres lyukban kellett állnia ezen a hat órán át, a hol a vetítőlámpa oly forró- ságot, az átmelegedeti gép pedig oly bűzt terjesztett, hogy ha nem friss ievegöben kezdte volna meg oííartózkodását, hát valószínű, hogy úgy íiz óra tájt ájultan vitték volna ózondusabb légkörbe. És Anti mégis boldog volt, mert havonta 80 forintot kapott a moziban s minthogy pedig nappal szerelő volt egy kisebb villanyszerelési boltban s innen is kapott 60 forintot, havi jövedelme 140 forintot tett ki, a mi ebben a szűk világban rengeteg pénz. Egyszer a mozi tulajdonosa, egy „monopol sláger-dráma-előadás“ kedvező anyagi sikerének hatása alatt, az esti pénztárátvételnél Antit keblére ölelte s kijelentette, hogy ezentúl a nyári szünet alatt is megkapja a fizetését. Anti efölötti örömében másnap reggel — szerencsére vasárnap volt — megkérte szobaasszonya, egy özvegy lámpagyujtogalóné leányának, a szép Annuskának a kezét. A további események moziszerű [gyorsasággal kergették egymást. Egy hétre rá meg volt az eljegyí zés, két héttel később a lakodalom. Ünnepi j fényben tartották meg az esküvőt, mert a mozitulajdonos vállalta az egyik tanúi tisztet; a leány részéről pedig egy aktiv lámpagyújtogató jött el, az elhunyt apának egyik kebelbaráíja. Az esküvői ebéd egyenesen lukullusi volt s az asztal díszét a mozicukrászné álíai splendirozoít „néger“- torta képezte. A legvidámabb hangulat ölelte ál a kis társaságot, annyira, hogy a mozitulajdonos fizetésemelést ígért az újdonsült férjnek. Biztosra volt vehető, hogy e nagylelkű ígéret csak Ígéret marad, de a levegő már „geisl“-tal volt tele s vájjon ki gondolkozik ilyenkor skrupulózusan! De haj, — minden jónak vége van. Az óra veszedelmesen közeledett a négyes számhoz : fél ötkor pénztárnyitás, a mozi pedig elég messzire feküdt a lakodalmas háztól. — No még egy negyedórácskát, — kérte az örömanya a nobilis mozitulajdonost — legfeljebb fiakkerrel tetszik menni; a stand itt van a szomszédságban. Ily szívélyes marasztalásnak engedni kellett, de negyed ötkor muszáj volt indulni Nagyon természetes, hogy a fiatal asszony is készülődött a moziba. — Kérem, — mondá a mozitulajdonos — legalább azt tetszik mondani, hogy nász- úton is volt. Ma ugyanis a Gaumonték Utazás a földközi tenger körül című filmje Azonban azóta iskolákat zártak be, mer mert tele van a város sarlachhal! Nemde az ideális elkülönítéssel megkezdődhetett volna a védekezés az első esetnél és talán akkor nem beszélhetnénk ma járványról ? * A fegyintézet őrségében két őr családjánál ütött ki a sarlach. A két őr továbbra is szolgálatot teljesített és nemcsak az intézetbe jártak be, de az egész utcával érintkeztek. Lejntették-e őket, hogy tilos a betegség megszűntéig a fegyházba menni? Tegyük ehhez a tényvalóságot, Kisvác jobban van fertőzve, mint bármelyik városrész. * Az adóhivatalban egyik adótiszt családjában vörhenymegbeíegedés történt. A tisztviselő tovább is végezte hivatalában munkáját. Nem betegedett meg más, mint egyik hivatalnoktársának a gyermeke, (a többinek t. i. nincs gyermeke.) De szörnyű elgondolni, hogy ez a hivatal érintkezik a legtöbb emberrel, sőt nemcsak Váccai, hanem az egész vidékkel! Mit tett itt a város egészségének őre, hogy ha kell, szigorú pénzbírsággal is visszatartsa a tisztviselőket a hivatalbajárásíól ?! * A fertőtlenítő bejön a városházára és jelenti, hogy a vörhenybeteg gyermeket nem vihette a kórházba, mert a szülők nem engedik. (A kórházba szállítást ugyanis elrendelték, mert az udvarban és a környékerül bemutatóra, hát tessék úgy venni, mintha bent ülne a Gaumoníék jachtjában. Hangos kacaj honorálta a szellemes viccet s vig terefere közben kapaszkodott fel a társaság a jobb sorsra érdemes gebe által vontatott fiakkerbe. így indult meg Anti házaséleíe, melynek kimagaslóbb eseményei egyelőre csak reggelente voltak, A villanyszerelő üzlet tulajdonosa ugyanis két hélen át minden nap kénytelen volt figyelmeztetni Antit, hogy korábban jöjjön, ne késsen néha negyedórákat is. Anti ilyenkor zavartan motyogott valamit, no de bejött ebbe a kerékvágásba is s ment minden a maga csendes útján. Az asszony nappal főzött, este pedig elment az urával moziba, hol neki külön törzshelye volt: az első hely utolsó sorának legszélső székén. 11. A mozi maga új találmány. Huszonötharminc évvel ezelőtt még csak nem is álmodtak róla az emberek, ma másról sem diskurálnak. Ez az ördöngős masina egész beleelíe magát a társadalmi életbe. Ily körülmények között nem is hangzik oly hihetetlenül, hogy Anti bizonyos fokú fölénnyel nézte embertársait. A tudatlanokról nem is tartolla érdemesnek nyilatkozni, a tanult emberekre kicsinyiően mosolygott, a könyveket pedig kinevette : — Mit is tudnak azok a holt betűk ,az
