Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-09-03 / 68. szám

Huszonhetedül évfolyam 68. szám. Vác, 1913. szeptember 3. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám árat 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora öO fillér. Telefon-szám 17. Megkezdődött! Mozgalom a betegsegélyző-pénz- tárí törvény ellen. Régi és elkeseredett a panasz a mun­káltatók között, hogy őket a betegsegélyző- pénztári törvény igazságtalanul sújtja, a mennyiben munkásaik után felerészben kötelezi a biztosítási összeg fizetésére min­den ellenérték nélkül. Most megmozdult a nagyváradi ipartes­tület, hogy az egész országban dúló elke­seredett, azonban eddig még nyomatékos hangot nem adó kedélyeket felkorbácsolja, mert ugyanis azzal a kérelemmel fordult Nagyvárad város törvényhatóságához, hogy intézzen feliratot a kereskedelemügyi mi­niszterhez és hasonló felirat küldésére kérje fel a többi törvényhatóságokat is a munkaadókat igazságtalanul terhelő mun­káspénztár reformja végett. A beadványban a nagyváradi ipartesíüleí többek között ezeket mondja : „A betegsegélyzőpénztári törvény ellen tűrhetetlen volta miatt kezdettől fogva til­takoztunk. Harminc millió az a teher, a mit ez a törvény az iparos, kereskedő, vállalkozó, de minden kisebb munkaadó vállára rakott minden ellenérték nélkül. Ezek mellett tömérdek rendkívüli körülmé­nyes — tehát felesleges — Írásbeli munka, a ki- és bejelentések sokfélesége és ne­hézsége is elviselhetetlen teherként nehe­zedik a munkaadókra, kikre nézve ez még sok időveszteséggel is jár. Kérjük tehát a tekintetes törvényhatóságot, Írjon fel érde­künkben a nagyméltóságú kereskedelem­ügyi minisztériumhoz, hogy a munkásbiz- íositási intézmény állami kezelésbe vételé­vel, a járulékoknak felében való hozzájá­rulásával, általánosan kötelezővé és állan­dóvá tételével, a be- és kijelentések meg­szüntetésével helyzetünkön javítson annál is inkább, mert ezek által a bevételek 28 százalékát felemésztő kezelési költség apadna, de a munkás sem lenne saját sor­sára bízva, ha a munkából kilép s a pénz­táraknál sem lenne szükség a helytelen gazdálkodás folytán előálló pótkivetésekre mely kivetések egész rendszerét zúdítják’ a munkaadók nyakába; e mellett meg” szűnne a mai áldatlan helyzet és nem pa­zarolnák el a segélyezés céljai helyett meddő bürokratikus munkára a munka­adók és munkások keserves verejtékkel megszerzett filléreit.“ A kezdet tehát Nagyvárad iparosai, ke­reskedő és vállalkozói részéről megvolna s mi a magunk részéről mozgalmukat csak helyeselni tudjuk. Most tehát a törvény- hatóságoké a feladat, hogy Nagyvárad tör­vényhatóságának átiratát magukévá tegyék és a kereskedelemügyi miniszterhez ha- soncélú feliratokat terjesszenek. Most az ideje annak, hogy iparosaink, kereskedőink és vállalkozóink, egyszóval munkáltatóink talpon legyenek s követeljék városunkban is minden egyes törvényhatósági tagtól hogy ez ügyben a betegsegélyzőpénztár ál­lamosítása mellett foglaljanak állást. Ütni kell a vasat a mig meleg. A mun­káltatók legyenek résen s kisérjék figye­lemmel Nagyvárad törvényhatóságának át­iratát, hogy az törvényhatóságuknál milyen sorsra jut. Egyet akarva még csak a lehetősége is ki van zárva annak, hogy ez a munkálta­tókra nézve oly igazságtalan és tarthatatlan törvény ne reformáltassék. Iparunk, kereskedelmünk, vállalataink ma már apnyira ienyomottak a különféle meg- terheltetésektől, hogy azok alatt roskadoz­nak, a kellő anyagi erővel nem rendelke­zőket pedig, a kik azonban rátermettsé­gükkel kereskedelmünket és iparunkat fel­lendíteni hivatottak lettek volna, nagy rész­ben már el is veszítettük, mert a vállaikra rakott különféle nagy megterheltetések alatt összeroppantak. Előre tehát munkáltatók! Ha most nem nézzük összetett kezekkel a fejleményeket, úgy nagyon valószínű annak lehetősége, hogy 30 millió korona évi megterhelteíés- től szabadítjuk fel a megkezdett mozga­lommal agyonnyomoritotí iparunkat és ke­reskedelmünket. Tehát csak előre! Hireli. — Elmennek a váci szolgabiráK. A váci járás megnyilatkozott hangulata az, hogy rég volt oly harmonikus'együttműkö­dés a szolgabirák és a járás között, mint mostanság. Es ezt a békességes, megértő munkát most alaposan felforgatják: A fő­szolgabírói hivatalból rövid egymásután­ban elmegy mind a két szolgabiró. Holló Béla szolgabiró áthelyezése már megtör­tént, őt a főispán a kunszentmiklósi járásba osztotta be s aj helyét már a jövő hét ele­jén elfoglalja. Eltávozik Romeiser Vilmos íb. főszolgabíró is, a ki szűkebb pátriájába, Gödöllőre megy, de egyúttal meg is válik a közigazgatási pályától, mert a gödöllői takarékpénztár vezérigazgatójává válasz­totta meg. — Az árvízkárosultaknak. Az országos árvíz- károsultak részére adakoztak: N. N. (H. E. útján) 6 K, özv. Zalánffy Károlyné 1 K. dr. G. j. 4 K, B. J. 2 K, Felsővárosi református földmivelő gazdakör 10 K, Hen­germalom 10 K, Hengermalom tisztviselői 10 K 70 f, Szövő-kötőgyár 20 K, Szövő-kötőgyár alkalmazottai 23 K 60 f, Alsóvárosi. 48-as gazdakör gyűjtése 29 K 60 f, Saxlehner András 25 K, Saxlehner-gyár alkalma­zottjai 12 K 60 f, Izraelita ieányegylet 20 K, Izraelita leányegylet gyűjtése 31 K 40 fillér. — MegtelteK az osztályoK ! Ma van a beiratkozás harmadik napja, de már az első reggelen nem volt hely a főgimnázium harmadik osztályában. A múlt tanév végén hatvan gimnazista jelentkezett a harmadik osztályra s szeptember elsején a jelentke­zőket nem vehette fel Schandl Miklós igaz­gató, legfeljebb a kérvényüket vette át, melyben a minisztert kérik, hogy a létszám fölött engedje meg nekik az iskolábajárást. Hasonlóan a második és negyedik osztá­lyok közel vannak, hogy már újabb tanu­lókat nem vehetnek fel. Egészben 3—4 hSely van még ezekben az osztályokban s a mai napon is lesz még beiratkozó. Általában már most meg lehet állapítani, hogy a má­sodik osztálytól fel a hatodik osztályig igen népes lesz a főgimnázium. A nyolcadikban az idén feltűnően kevesen lesznek, úgy­szintén az első parallel két osztályában. Ez utóbbinak az az ismert oka, hogy a Szent József fiúnevelő az első osztá­lyokra nem szívesen vesz fel idegenből növendékeket, a szülők pedig nem hozzák fiaikat, mert jól tudják, hogy a következő esztendőben más tanintézetbe kell men- niök. A mi főgimnáziumunkban ugyanis csak az első osztályra állítottak parallel két osztályt, a másodikban már csak egy osztály van, a melyet megtöltenek a váci szülők gyermekei és igy az idegenek ré­szére nincs hely. Ezért az idén már az első osztályokban húsz növendékkel keve­sebb lesz, mint más években. Az alsó négy osztály parallel osztályait tehát mielőbb fel kellene állítani a váci főgimnáziumban, ámde az építkezések dolga húzódik évről-évre, mert az iskolafentaríó kérdésében, a jó Isten tudja miért, de még mindig nincs megegyezés! — Diszérem egy útJiaparónaií. Vác és Göd között teljes negyven esztendeig volt az állam úíkaparója Rusovszki Ferenc, a ki most a megérdemelt nyugalomba ment. A kereskedelmi miniszter ebből az alkalomból Rusovszki állami útkaparóí a negyven évi hű szolgálatokért járó disz- éremmel tüntette ki. — Halálozásoli. Cserny Józsefné sz. Kubecz Cecilia hosszas szenvedés után élete 58-ik, házassága 27-ik évében meg­halt. Temetése tegnap délután ment végbe nagy részét mellett. — Schreiner Ede volt malomigazgató élete 53-ik évében elhunyt. Hűlt tetemeit ma helyezik örök nyugalomra az alsóvárosi temetőben levő Virter-ká- polnában. — Ny. b! — Kabaré a KeresKedoifjaKnál. A váci kereskedöifjak körében, vasárnap, e hó 7-én házi kabaré-délutánt rendeznek. A ke­délyes mulatságon bizonyára sokan vesz­nek részt, mert a kereskedöifjak kabaré­előadásainak régen jó hírük van. — A polgári dalKőr hangverse° nyén. Jól eső érzéssel jegyezzük fel, hogy a váci polgári dalkör hatalmas lépé­sekkel közeledik s tökéletes felé. Egy esztendő még csak az élete s oly szép, művészies hangversenyt kaptunk tőle, hogy azt irigyelhetik tőle a régi dalosok is.|Vasár- nap este nem épen nagy közönség előtt rendezték művészestéjüket a lövőházban s jól esett látni, hogy a figyelmes hallga* tóság gyönyörködött, tapsolt és lelkesedett, az ambiciózus dalosok pedig boldogan élvezték szép sikerüket. Preszly Elemér dr. elnöki megnyitót mondott, utána jött a

Next

/
Oldalképek
Tartalom