Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-08-27 / 66. szám
HuszonhetediK évfolyam 66. szám. Vác. 1913. augusztus 27. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora öü fillér. Telefon-szám 17. A gazda gondjai. (A miniszter uj rendelete a sertésvészről.) (Gazdának, húsiparosnak, városnak és községeknek nagy anyagi károkat okozott ama miniszteri rendelet, mely a sertésvészes területek szigorú eljárásáról intézkedett. A földmivelésügyi miniszter belátta, hogy ennek a rendeletnek fentartásával a tenyésztés roppant károkat szenved, ezért uj szabályzatot adott ki, mely már az ősszel életbe lép. Szolgálatot véltünk teljesíteni, midőn ezt a nagyfontosságú rendelkezést — megelőzve az összes fővárosi lapokat és szaksajtót -- ismertetjük alábbi cikkünkben.) A földmivelésügyi miniszter a sertésvész ellen való védekezést szabályozó, eddig érvényben volt s az állatorvosi tudomány jelenlegi álláspontjával,amegváltozotíviszonyok, a gyakorlati élet következményeivel össze nem egyeztethető rendeletét hatályon kívül helyezve 60000/913. sz. a. ez év október 1-vel kezdődő érvénnyel új rendelkezéseket léptetett életbe. A rendelkezés szerint csak az az udvar (puszta, major, tanya stb.) és annak szomszédja veendő zár alá, melyben a betegséget vagy annak gyanúját megállapították. Az ilyen udvar feltűnő helyen és módon „sertésvész“ felírással jelölendő meg s ilyen udvarba sertést bevinni, hentesnek belépni csak az elöljáróság engedélyével szabad; sertést ez udvarokból az erre illetékes hatóság engedélye nélkül kivinni, heréiének, miskárolónak oda belépni tilos. Trágya külön rakva gyűjtendő és lehetőleg olyan területre szállítandó, hol sertések nem járnak s ott mielőbb alászántandó, vagy elásandó. Amennyiben a sertésvész nagyobb elterjedést nyer, vagyis oly községben, városban, a melyben a sertésttartó udvarok száma a 100-at meg nem haladja, már legalább is 10 udvarban; a melyben a sertésttartó udvarok száma 100-nál több, de 200-nál kevesebb, már legalább is 15 udvarban; s végűi ha a sertésttartó udvarok száma a 200-at meghaladja, már legalább is 20 udvarban lépett fel: járványosnak tekintendő és ekkor az egész község, vagy város sertésállományát zár alá helyezni. Ebben az esetben is vannak azonban kivételek, mert nem esik zár alá a kerületekre felosztott városnak, vagy községnek vészmentes területe; a belterület fertőzött- sége esetén a vészmentes külterület és viszont; egymástól folyó, patak, vasút által elválasztott, beépített vészmentes városrészek. Ily esetekben a zárlat alól való kivonást a határok pontos megjelölésével az első fokú hatóság (főszolgabíró, polgármester, rendőrkapitány) állapítja meg. Járvány esetén a fertőzött és zár alá helyezett községből, vagy községrészböl sertést közös legelőre hajtani, más községbe hatósági engedély nélkül elszállítani, sertést az jly területen fekvő heti és országos állatvásárra hajtani tilos. Az ilyen községekhez, lezárt területekhez vezető utakhoz tilalmi táblák álliíandók s az ily területen át sertést csak az ezen fertőzött területen levő sertésekkel való érintkezés elkerülésével szabad hajtani. Sertésvésszel szórványosan fertőzött község, vagy járványosán fertőzött község kirekesztett (tehát vészmentes) területen fekvő és országos állatvásárokra a sertésfelhajtás szabad, amennyiben az fertőzött területek érintése nélkül jutott oda. Ugyancsak szabad a fertőzött község le nem zárt udvarából s városból, vagy községrészből sertéseknek felhajtása az ily területeken fekvő heti és országos állatvásárra. Sertésvész miatt lezárt, fertőzött területeken, területekről a sertésforgalom, adásvétel, szállítás csak hatósági engedély mellett szabad. És pedig az elöljáróság (városi hatóság) ad engedélyt: 1. a) legelőhiány miatt, rossz időjárási viszonyok, vagy a legelő tulajdonában beállott változás miatt, ha a szállítás ily fertőzött területről ugyanazon község másik részére terveztetik; b) lezárt udvarból ugyanazon község területén ^lakhelyváltoztatás miatt beteg, beteg-gyanús és fertőzés-gyanús sertésekre továbbfartás céljából; 2. a) lezárt udvarból szórványos beteg, beteg-gyanús sertéseknek ugyanazon községben leendő levágás; b) lezárt udvarból származó fertőzés- gyanús sertéseknek ugyanazon községben, avagy más község, város területén fekvő közvágóhidra és a budapesti zárt vásárra; c) járvány miatt lezárt terület vészmeníes udvarából származó sertésekre ugyanazon község területére, vagy más község, város területén fekvő közvágóhidra és budapesti zárt vásárrá; és végül 3. a járvány miatt lezárt terület vészmeníes udvarából származó sertésekre ugyanazon község le nem zárt területére továbbtartás céljából. Minden más esetben az engedély kiadására az elsőfokú hatóság illetékes. Lezárt (fertőzött) udvarból beteg, beteg- gyanús sertéseket akár levágás, akár továbbtartás végett; fertőzés-gyanús sertéseket továbbtartás végett más községbe elszállítani tilos. Az ilyen szállítási engedély iránti kérvény bélyegmentes, az engedély díjmentes. A továbbtartás végett idegen községbe elszállítani kívánt sertések az. elszállítást és a marhalevél váltását megelőzőleg az illetékes hatósági állatorvos (községi, kör, városi) által megvizsgáltalandók. Az ily feltételek mellett elszállított sertések a rendeltetési helyen 21 napig elkülönítve zár és megfigyelés alatt tartandók. A hullák hatósági felügyelet mellettipari célokra (szappanfőzés stb.) felhasználhatók. Az udvarzár feloldaodó, ha abban egy sertés si. es, vagy a visszamaradt sertések közt 30 napig beteg sertés nem akadt és a kitisztítást és fertőtlenítést elvégezték. A sertésekkel való házalás, sertéseket vásáron kívül községről-községre járva eladni tilos. Az ilyen sertések felíartózía- tandók és 21 napig a tulajdonos költségére megfigyelés alá helyezendők. Végül felhívja a miniszter az egyes hatóságokat, hogy addig is, mig megfelelő törvényes felhatalmazás alapján a sertéseknek ingyen kiszolgáltatandó ojtóanyaggal való beojtása, illetve állami kártalanítás mellett való kisajátítása lehetségessé válik, gondoskodjék valamely rendelkezéseire álló alapból a még, vagy csak mar nehány udvarra szorítkozó betegségnek ily utón való elfojtásával a községi zárlatot megrövidíteni. Az itt röviden felsorolt s egyéb ezen rendeletben mindenkor a közérdek figyelemmel tartásával, egyeseknek és az összeségnek nyújtott kedvezmények és biztosítékok figyelembevételével már csak a lakosságon és az egyes állattulajdonosokon a sor, hogy az első és legfőbb kötelességüknek: a bejelentési kötelezettségnek tegyenek eleget. S hisszük, hogy a lakosság a földmive- lési miniszternek ez az újabb s fontos közgazdasági érdekeket szolgálni kívánt rendelkezését örömmel fogadja, az azt végrehajtani hivatott hatóságokat megfelelően támogatni fogja. Skála Ferenc. HireK. Az adófizetői* Keservei. Negyed lévén, a hét minden napján megtelt a városi pénztár helyisége szomorú arcú adófizetőkkel. Máskor is igy szokott ez lenni, de azelőtt szépen belenyugodtak a megmásithaíatlanba a megkönnyebbült polgárok, mert mindegyik magával hozta az előre kiszámított bankókat s legfeljebb a szokásos, állandó panaszhangokat hallatták, a mikhez már úgy is hozzászoktak a pénztár hivatalnokai. A héten azonban nem igy ment a dolog. Ahány ember csak megjelent a pénztárban, mind zúgva, méltatlankodva, sőt káromkodva hagyta el a szép, új helyiséget. Nem akadt egyetlen egy adófizető polgár sem. a ki szó nélkül hagyta volna az adójának nagyságát. — Mit fizetek kérem ? — kérdi az egyik. — Százötven koronát — feleli szinte félve az adótiszt. — Mennyit? Ugyan ne vicceljen az úr, hisz az lehetetlen ! Tavaly ilyenkor csak hatvanat fizettem. — Hja az tavaly volt, tessék csak kifizetni! Vagy egy másik; — Háromszáz koronát küldött az úr adóba a fürdőről, tessék beírni! — Írjon csak vissza — de kíméletesen — az úrnak, hogy küldjön még négyszázat! Egy harmadik : — Sándor kérlek légy szives az adómat kiszámítani — Szívesen, de előbb fogódzkodjál meg jól a korlátba ! — Minek ? — Hányát fogsz esni, ha meghallod az összeget! Egy mindig siró úri asszony viszi be az adóját: — Elhoztam a bőrömet, tessék megint lenyúzni! — Hányat hozott, nagyságos asszonyom ? — Mind a hetet, hozzá vagyok már szokva! — Miért nem lehetett elhozni a kedves férjéét is, mert az idén kevés lesz a hét
