Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-01-26 / 7. szám
VÁCI HÍRLAP 3 mon kívül számadással nem tartozom, de azt hiszem, hogy mindenki előtt tisztán áll, ha már a vizsgálóbíró is megszűntette a vádat, hogy nem követtem el hűtlenséget. És ha ez nem lenne elég, kérdem mindenkitől, feltehető-e rólam, kalocsai magyar fiúról, hogy a szerbekkel paktálok ? A fővárosi lapok is belátták és a tendenciózus szabadkai híradásaikat készségesen meg is cáfolták. ízig, vérig magyar vagyok, magyar érzéseimért képes vagyok gyilkolni, ugyan, kérem, lehet-e egy gondolaton a szerb és magyar, mikor érzéseik közt oly nagy ür van ? Hírek. NAGY ÜTKÖZET a Kobrák körül. A Kobrak-cipőgyár, mely nemcsak itthon, de a külföld előtt megalapozta a magyar vállalatok között is első helyen álló jóhir- nevéí, Neugebauer Sándor igazgatójának nagy arányú és jóhiszemű vállalkozása miatt válságba került, mely, miként ismeretes, óriási szenzációja volt a kereskedelmi és pénzvilágnak a múlt év őszén. A hitelezők (bankok és árúhitelezők) hét tagú bizottságot választottak, mely február elejéig moratóriumot adott az önhibáján válságba került részvénytársaságnak, a bankok pedig egy évre kamatmentesen adtak haladékot. A bizottságönállóan több tanácskozást tartott, azután megbízottját a gyárba küldötte, ki ma már cégvezetői jogosultsággal részt vesz annak vezetésében és irányításában. Most azután elérkezett az idő, a mikor a Kobrak-gyár sorsának jobbra, vagy balra való eldőléséről fognak határozni. A hetes bizottság ma, vasárnap a bankokat és az áruhitelezőket gyűlésre hívta össze és élet-halálurakéntma fognak dönteni a Kobrak-gyár sorsa fölött. A helyzet az, hogy Kobrák Mór két és fél milliót követel saját személyében részvényein kivüí a részvénytársaságon. Az árúhiíelezők közel nyolcszázezer koronával vannak érdekelve. A budapesti bankok pedig kerek három millió korona hitelt nyújtottak. Ezzel szemben áll a gyár reális jövedelmezősége, nagy raktára és harmincöt fiókjában levő áruja, melyeknek nagy arányairól csak akkor tudunk képet alkotni, ha azt mondjuk, hogy nem egy, de tiz nagyobb fiókjában 200—400 ezer korona értékű árú van felhalmozva. A mai nap a kritikus nap a mi nagyhírű Kobrak-gyárunkra. A hitelezők türelmétől, vagy türelmetlenségétől függ, hogy mi lesz jövendőben sorsa ennek a sok száz családnak, kenyeret adó vállalkozásnak? Érthető szorongással lesik tehát ezt a gyűlést, mely kilenc órakor reggel kezdődik budapesti Kontinental külön termében az ország közgazdasága, a milliókat érő, önálló fiókok, az ezektől élő száz és száz érdekelt család. Kinevezéseit. Belügyminiszter a székesfővárosi államrendőrség létszámában Orosz (Löwenhein) Samu fogalmazót, a kispesti rendőrkapitányság helyettes főnökét rendőrkapitánnyá nevezte ki. Orosz váci fiú s itt végezte középiskoláit. Az igazságiigyminiszíer dr. Petneházy Zsigmond nyíregyházai kir. albirót járásbiróvá nevezte ki. Petneházy pár évvel ezelőtt Vácon volt joggyakornok — Az izr. nöegyiet egy éve A váci izr. Montefiore Judit nőegylet január 29-én tartja éves közgyűlését Révész Béláné elnök vezet.se alatt. A jótékony egyesület egy évi működéséről ről nyomtatásban is beszámol, melyből közöljük a következőket : Három évtizedes, eredményes munkálkodás után Natonek Dezső titkár lemondott tisztéről, helyét dr. Oberländer Józseffel töltötték be, ki működését 300 koronás alapítvány letételével kezdette meg. Az egyesületnek nagyobb adományokat juttattak: Reiszman Gyula 240 K-t, gr. Csáky Károlg püspök, dr. Oberländer József 100 —100 k-t, a város, Forró Lipóí, takarékpénztár, iparbank 50—50 K-t. Bevétele voít 3404 K, a mely összeget teljesen a szegényekfelsegiíésére fordították. — Vigyázó gróf főKertésze. Band Henrik, Vigyázó Sándor gr. főkeríésze hosz- szas szenvedés után Vácráíóton 73 éves korában meghalt. A vácráíóti Vigyázó-kas- tély parkja és növényháza messze földön hires : aligha van a világon oly növény és fa, a mit ott meg nem lehetne találni poe- tikus környezetben. Bőkezű főura segítségével Band Henrik tette nevessé ezt a helyet, mely a virágok és fák gondos, művészlelkű ápolóját vesztették el most benne. Band különben vác.i háziúr is volt, a posta mai otthona az ő tulajdonát képezte. — öán Márton és Palló Imre voltak a legutóbbi líceumi est szereplői. Előbbi ismert név városunkban, utóbbinak is szétment a hire. Bán tanár az égési tüneményekről tartott érdekes szabad előadást, Palló zeneakadémiai növendék szépen iskolázott hangjával gyönyörködtette a nagyszámú hallgatóságot. A tudomány és művészet ölelkezett össze ez estén. Mindkettőnek nagy sikere volt, mindkettőt szívesen hallgatta és bő tapssal honorálta az érdeklődő közönség. Az előadás folytatására kérte Bánt — a mikor már bevégezni akarta előadását, — megujrázták — nem egyszer! — a ritka szép előadásu bariton éneket. Bán tanár megmutatta, hogy lehet a száraznak mondott természettudományt népszerűsíteni, az énekes szereplő bebizonyította, mivel lehet legkönnyebben hozzá férkőzni a magyar közönség szivéhez, leikéhez. A magyar muzsikával a magyar nótával. Bán tanárnak előadása mindvégig nemcsak könnyen megérthető, hanem ötletes is volt] s ezért is élvezetes is volt a tárgy is. Jóízű humorával bearanyozta azokat a helyeket, a hol nem állott rendelkezésére kísérleti eszköz. Mert azok is voltak bővek s ezért volt valóban érdekes és értékes az előadás. Palló Imrének hatalmas hangja általános hatást váltott ki, bámulatra ragadott, hogy hangjának ura. — Kisparti és egy csodagyermeK. A liceum-egyesület a heti felolvasását nem szerdán, hanem kedden rendezi. Az est sablontól eltérően igen érdekesnek Ígérkezik. Kisparti János kegyesrendi tanár a művész leikéről fog szabad előadást tartani es előadását valószínűleg vetített képekkel is illusztrálja. Kisparti előtt és után egy tiz éves csodagyermek mutatkozik be a váci publikumnak: Kiirthy Sándor fog hegedűn több műdarabot bemutatni. — Nincs pénz, de megnyit! a sze- gényKonyha. A váci Vöröskereszt-egyesület vasárnap tartotta választmányi gyűlését a nőegyleti ovoda helyiségében, meglehetősen kevés számú érdeklődő jelenlétében. Kimondta a választmány, hogy a szegénykonyhát — miként az elmúlt években — úgy az idén megnyitja. Sajnálattal vette tudomásul a választmány azt az elnöki bejelentést, hogy az idei megnyílást dec. 25 helyett január 21 re kellett halasztani. Nincs elég pénzünk, nincs elég zsírunk, nincs lisztünk, nem adhattunk ebédet! Szerencsére legalább az időjárás nem éreztette a szegényekkel annyira mostohaságát! Az egyesület nemes törekvéseit mutatja az a 100 — 109 koronás segély megszavazása is, melyek egyikével a Balkánon járt vörös- kereszt misszió, a másikával pedig a Vácon felállítandó tüdőbeteg gondozó céljaira áldozott. — A Kis tótok szinjátéKa. Mindig nagy csodálója voltam Reinhardtnak, de soha se hittem volna, hogy csodálója leszek egy színi előadást rendező falusi tantestületnek is. Ott csodáltam és csodálom a színpadi leleményességet, a páratlan hatást vadászó tömegjeleneteket, a kápráztató dekorációkat síb. itt meg bámultam az egyszerű, szívhez szóló, nemes közvetlenséget. Nem tudom, most már igazán melyik nagyobb ? Az, mindenesetre furfangos trükkökkel s a mi a fő:pénzzel dolgozik, ezek meg, kérem szeretettel, a színpadhoz való utolsó szeget is kölcsön kunyorálták. Mégis jobban élveztem a püspökhatvani iskolaíeremben az Ur Jézus születésének csodálatos történetét, mint a budapesti Beketowban a világhírű Oedipust. Ám meg van ennek is az érthető magyarázata. De ha az Oedipusnál kevéssé jövedelmezőbb is, de mindenesetre szebb, sőt nemesebb színjáték volt az, mikor 20—25 iskolás gyermek Józsefet, Máriát, Gábrielt és angyalokat alakit. Ha hiányozott is bennük a színészi tehetség, pótolta ezt az az áhiíatos áíérzés, a mi csak a gyermekben él. És még egyet nem tud és nem fog produkálni Reinhardt: a hazafiságot, a magyarosítást. Soha se fog ő egy eltóíosodott falut visszamagyarosiíani! Kérem, ha hallották volna, milyen szépen, milyen csengőn, milyen tisztán pergett a rimes magyar szó a sok kis tót ajkáról, talán büszkébbek lennének, hogy magyarok! — Talán törődnének valamit ezzel a kis tót faluval, a hol magyarul tanulnak és a hol magyarul is szeretnének imádkozni. Talán felismernék mily káros és veszélyes, hogy ennek a tót községnek kicsi és szűk a temploma. Talán belátnák, hogy magyarosítani a tanítón kívül csak a pap tud, de hát ha nincsen hol! Talán, segítenének azokon a magyarrá lenni óhajtó, jámbor tótokon. Nyissuk meg hát az erszényünket és juttassunk egy pár fillért azokhoz a kövekhez, a melyekből egy falunak temploma, a magyarságnak pedig egy bevehetetlen szildavára lesz. Tantestület jóvoltából 295 korona és 77 fillér gyűlt eddig össze. Itt említem meg, hogy a darabot dr, Paull Ernő plébános irta, Mindák Béla főtanitó rendezte és Mu- íuska Sz. József tanító, mit karmester tanította be. FeJülfizeltek a püspökhaívani róm kath. tantestület által rendezett jótékonycélú „Pásztorjáték“ alkalmával a következő nemesszivű adakozók: Trupp Antal 14 K, Kresák József 6 K, Ivánka Pál 5 K,
