Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-08-03 / 59. szám
ttuszonhetedih évfolyam 59. szám. Vác, 1913. augusztus 3. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 30 fillér. Telefon-szám 17. Mit üzen JABLONOWSKI JÓZSEF Vác és vidéke szőlősgazdáinak? Vác, aug. 2. Csak egyetlen egy kis tudósítás és mennyi öröm a szőlősgazdák nagy birodalmában! Egy pici féregről szól, a mely megkeseríti a szőlőtulajdonos életét s kipusztulással fenyegeti az egész ország szőlőkulíuráját. Ismerik a rómaiak korától s ha csak rejtelmes utón el nem tűnt, soha védekezni nem tudtak ellene. Milliós a kára mar Magyarországnak, miiliárdokat pusztított el Német- és Franciaországokban s tehetetlenül állt meg az elpusztított tőke mellett a tudomány és szőlőjét szerető gazda. Magyar tudósnak, JablonowMu Józsefnek kellett jönnie, hogy megszabaduljanak országok a nagy csapástól: a szőlőmolyíól. A világhírű tudóst, kinek sáskairtási módját az öt világrész mindazon nagy területein ismerik, a hol a földet művelik, keresem mióta a hir kipattant. Nem lehet reá találni, mert munkálkodása bámulatos, nem ül itthon, hogy dicsőséges találmánya mellett ünnepeltesse magát, hanem lenn jár a Bánátban, hogy ezer és ezer holdakon segítsen védekezni a szőlő nem kisebb ellensége: az ilonca ellen. Kétheti munka után vasárnapra jön haza „pihenni“ s bár egész éjszaka utazott, kora reggel laboratóriumában ül, rendez, intézkedik s kiadja a jelszót munkatársainak, hogy a vasárnap dacára nincs pihenő — a terméstirtó férgek nem pihennek, a károsult gazdák várják a különféle védekezési módok ismertetését. Azzal kezdem, hogy nagy az öröm a szőlősgazdák között és biztosra vesszük, hogy a szőlőmoly ellen való védekezést feltalálta, mert Jablonowski komoly tudós hírnevét nem kockáztatja meg és nem engedi, hogy a kísérletek befejezése előtt hamis hirt világgá röpítsenek a szőlősgazdák megtévesztésére. Hát egy kicsit korán került a hir a nyilvánosság elé —ijeszt meg Jablonowski. — Tetszik udni, mi nekünk is van gazdánk, a földművelésügyi miniszter, a kit illik talán előbb informálnunk. De azóta a részletes jelentés elment s most már egész komolysággal mondhatom : a szőlősgazdáknak nincs már okuk félni a szőlőmolytól! Kísérleteinket siker koronázta és már a minisztérium szőlészei is felülvizsgálták (nehogy azt mondják, hogy „ezek a bogarászok“ megint kitaláltak valamit és felizgatják hiába a szőlősgazdákat) és konstatálták, hogy a szőlőmoly ellen kilencvenkilenc percentve képesek vagyunk védekezni. Megvallom, ez az egy percent a százból még bosszant és izgat, de azt hiszem, ezt az egy percentet is kiirtjuk és akkor száz százalékra tudunk majd védekezni! Mindezt póz nélkül, természetesen mondotta el a nagy tudós, a kit ma az egész világ a szőlősgazdák megmentője gyanánt üdvözölhet. Nem tart pihenőt, hanem ismert, kedves és vonzó előadásában folytatja: — Ha a télen kimegyek ismét Vácra, elmondhatom végre, hogy most már nem beszélünk, hanem teszünk. Két esztendőnek a munkája meghozta a várva-várt védekezés módját s állíthatom, hogy a ki lelkiismeretesen fogja követni tanácsunkat, annak szőlője tiszta lesz a molytól! A kecskeméti és jászberényi szőlőkben folytak a kísérletek s ma már azt mondhatom, hogy a második rajzással is végeztünk egészen könnyen. Ha először kilencvenkilenc százalékra tudtunk védekezni május végén, most már alig akadt valami a molyból. Négy előfeltételét állítom fel a sikeres védekezésnek: 1. Május 25-ike és június 7-ike között a védekezést egész vonalon keresztül kell vinni. 2. A permetezőnek két ágúnak kell lenni. 3. A permetező a molyt pusztító anyagot legalább négy atmoszféra nyomással adja ki. 4. Tapadó anyag: szappan legyen a permetező anyagban feloldva. Az idő, hogy mikor védekezzünk, nagyon fontos. Azt hiszem, nagy munkát veszünk magunkra, de még kell tenni, mint megtesszük a perenoszporánál. Meg fogjuk állapítani az ország minden vidékére, mikor lépett fel a moly s akkor belefujunk a vészkürtbe: gazdák csülökre! itt az idő, védekezzetek a moly ellen! A permetezőnek azért kell kétágúnak lenni, hogy a fürtöt átölelje és az erős nyomás alatt (négy atmoszféra!) a kiáramló molyirtó anyag a moly fészkét két oldalról is át- szakitsa és a kis fiiríöt formálisan meg- fürössze. Most már az is érdekelni fogja a szőlősgazdákat, hogy mily anyaggal védekezzenek. Háromféle anyag vált be kísérleteinknél : A nikotinból készült kivonat, a melyet a mezőgazdák szövetkezete árul. Ez teljesen készen kapható s rögtön használható. Egy doboz egy hektó vízre kell. Második anyag a thanaton, de itt már ki kell számítani, hogy mily keverést alkalmazzanak s ez főleg az egyszerű gazdaembernek nehézségeket fog okozni. Harmadik a közönséges rovarpor (természetesen oldott állapotban). Mind jó és bevált. A rovarport a szőlősgazdák a visák szélén termeszthetik majd, erre nem lesz költségük. Most pedig még elmondom, hogy a védekezés mily költségeket okoz a gazdának. A kísérletek alatt természetesen nagy volt az anyagpazarlás, a permetező gépek sem fungáltak s mégis három koronás napszám mellett nem volt 42—45 koronánál több kiadás holdankint. Meg vagyok győződve, hogy ez az összeg jelentősen kisebb lesz, ha a munkások megtanulják azt a védekezésmódot, tudni fognak takarékoskodni az anyaggal s a gépeket nem rontják úgy, mint most a kísérletek első fázisában. Az érdekes előadás közben jött a rézműves s a tudós igazgató rögtön bemutatta tudósítónknak az általa komponált kettős csöveket, a permetező működését. Formális tanítást tartott, hogyan megy a szőlőmoly ellen a védekezés praxisban. Örömmel hallgattam vonzó előadását, a melyet igy fejezett be: — Szőlőmoly már nincs — mondja meg kedves váci szőlősgazdáimnak, csak védekezni kell ellene s az a kicsi kiadás holdankint a megmentett termésben bőven meg fogja hozni nemcsak a kamatot, de a kiadott koronákat is! Vác és vidéke szőlősgazdáinak mondotta e jelentős szavakat Jablonowski, de úgy sejtem, hogy az örömhír át rajtukon kijut az országba, egész világba és a magyar tudományos világ kiválósága, Jablonowski József felé minden szőlősgazda hálával fordul, ki pedig tudós szerénységgel bújik el laboratóriumába, hogy újabb felfedezésekkel lepje meg a termelőket. Mozi látogatók. Két hónapja, hogy az „Állandó Mozi“ be volt csukva, mert megalapítója és jelenleg is tulajdonosa, Markovits S ndor, a modern kor igényeinek megfelelően átalakította azt s ez időbe került. Tegnap aztán ismét megnyílt a mozi. Nem akarok reklámot csinálni az Állandó Mozinak, mert hiszen erre szüksége sincs, de határozottan állítom, hogy az új mozi csinos, Ízléses és kényelmes. A ki nem hiszi, győződjék meg róla, nézze meg! De most hagyjuk magát a mozit, mert még csakugyan a reklám- csinálás hibájába esünk s még valaki majd panamával fog megvádolni. Beszéljünk inkább publikumunkról, mint mozi látogatókról. Érdekes, hogy közönségünk mennyire hozzászokott a mozihoz. A két hónapi szünet a rendes látogatók egy jó részének bizony rosszul esett, mert a szokott időben nem tudtak hová menni. Ezek naponkint megjelentek mostan az épülő moziban s mintha csak nekik is részük volna benne, érdeklődtek az építkezés iránt. A szünet kihatott az egyes kis társaságokra is, a hol nem volt néha miről beszélni. Hogy tetszett Ásta Nielsen? Pali ma megint kitűnő volt! Psilander az este gyengébb volt a szokottnál! Ismét szerepelt a nagy bajuszé rendőr! Az effélékkel szoktuk megkezdeni a társalgást, a téma aztán jött magától, szolgáltatta azt a mozi. Ezt bizony megéreztük két hónapon keresztül. A mikor először megnyílt nálunk a moz alig járt oda egy-két komolyabb úri ember. A nagy többség kinevette ezeket. Hogy lehet egy felnőtt embernek moziba járni?
