Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-07-06 / 51. szám
Huszonhetedül évfolyam 51. szám. Vác, 1913. julius 6. Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. KAROLINA. Ötszázezer koronánál is nagyobb összegen épült meg Vác legújabb látványossága, mellyel a vallásnak és a kultúrának hódolt a fejedelmi kezű főpásztor. Vác, julius 5. Ma reggel a zugó harangok szavába belevegyül egy kápolna-harang ezüstös csengése: a Karolináé és áhitatos tömeg ünnepi érzéssel vonul a székesegyház szomszédságában levő kis templomhoz, melyet Jung püspök avat fel az Úr hajlékává. A magyar mágnás püspök fejedelmi ajándéka és alapítványa a Karolina-iskola, zárda, templom és szegényház, mely évszázadokra fogja hirdetni a nagy püspök önzetlenségét a tanügy, a vallásos étet fejlesztése iránt. Az ő lelkének nagyságát fogja sok szív ma áldani, az ő dicséretével haladnak az uj alkotásokhoz, mig ő csendben, elvonulva bizonyára azt kéri, hogy az egek ura adjon neki erőt, hogy minél több jót tehessen székvárosának. AAeghaíoíían állja körül az ünneplő tömeg a klasszikusan szép templomot s lelkének óhajtása ma eljut az Úr elé. Az imádság, a mi elhangzik ma az ajkakon, a nagy püspökért száll az égbe és meghallgatást kíván. Az az impozáns épületcsoport, mely fehér frisseségével hat a székesegyháztér és a Gasparik-utca sarkán, a Karolina. Az érdeklődés középpontjában áll ma az isten dicsőségének és a magyar kultúrának szentelt hely, melyet a felszentelés előtt a város közönségének tájékoztatására megtekintett a Váci Hírlap tudósítója Kesíler István di”, pápai kamarás előzékeny, szives kalauzolása mellett. A Karolina története. Mindenki tudja, hogy gr. Csáky Károly megyés püspökünk 1903-ban kétszázezer koronát adott a róm. kát. iskolaszéknek, hogy abból modern iskolát építsen. Legfőbb ideje volt uj iskoláról gondoskodni. Az azóta üres fiúiskola állandó kifogás alá esett a tanfelügyelőség részéről, a tanulók száma egyre nőtt a leány és fiúiskolákban, a grófpüspök szerencsés kézzel éppen akkor nyúlt oktatásügyünk hóna alá, a mikor a legnagyobb szükség parancsolta s mely időtől kezdve számíthatjuk városunkban annak renaissanceát. A Mikiós-téri épületből a leányiskolák és a polgári leányiskola költöztek át a modern helyiségekbe. Ez időtől kezdve mind inkább felhangzott a szent Vince apácák óhajtása, kérelme, hogy rendi szabályaikat megtarthassák. A szent Vince nővéreket jó emlékű Fehler püspök telepítette meg Vácon. Három apácát hozott Vácra, hogy a szegényház csendes lakóit ápolják. Tudjuk, hol volt a házuk. Würth kanonok engedte át alapitványkép a főutcái kanonoki házal e célra és hosszú ideig más teendőjük nem volt a szent Vincéknek, mint a szegények otthonának ellátása. Csávolszky József kanonok, kinek egész életét a tanügy iránt való gondoskodás foglalta le, hívta meg a Miklós-téri iskola felépítése után a szent Vince-apácákat tanításra is. így lett Vácon három apáca helyett tizennégy apáca otthona a régi Würth-féle kanonoki ház, a mely évről évre szőkébbnek, kényelmetlenebbnek bizonyult. Főleg pedig mikor a rendháztól távol fekvő Karolina iskola megépült, a szent Vincék rendkormánya hangoztatta a rendi szigorú szabályokat, mely meghagyja, hogy az apácák rendházukat nem hagyhatják el s a tanítást csak az esetben végezhetik, ha zárdájukkal kapcsolatos az iskola, melynek falait felkeresik A megyés püspök, kinek minden jótékonykodása között gyönyörűen magaslik ki a tanügy iránt való szereíete és áldozat- készsége, megfontolás tárgyává tette: el- bocsássa-e Vácról az apácákat, kiknek munkássága nyomot hagyott közoktatásunk terén. Nemcsak a katolikus, de a más vallású váci családok vallási meggyőződésük veszedelme nélkül bízhatták és bízták is az apácákra fejlődő leánygyermekük oktatását s mi sem mutatja jobban az elismerést a csendes és türelmes apácák iránt, mint az a legújabb értesülésünk, hogy a polgári leányiskola első osztályában ez idén a meglehetősen drága tandíj mellett közei nyolcvan növendék lesz, Ezt a mesésen szép haladást a megyés íőpásztor fejedelmi bőkezűséggel honorálta: ma már áll az apácák zárdája, a mellyel összekapcsolta a grófpüspök székvárosa iránt való szereíetéből fakadt tervét : megépíttette az örökimádás templomát, mely alatt román stílusban alkotott kriptájában óhajtja — az Ég adja, hogy minél későbben! — csendes nyugovó helyét is megtalálni . .. E kettős cél mellett pedig a harmadikról is gondoskodott: áttelepítette a szegényházat az apácákhoz mindaddig, mig Schuszter Konstantin püspök alapítványából megépülhet az aggok háza. Az építő IK. A Karolina terveit Salkovics Károly székesfővárosi műszaki tanácsos, építész készítette, az építést Szuchy János vállalkozó vállalta, a részletmunkák váci iparosoknak: Kovács József építőmesternek, Scheffer András asztalosnak, Schmidt Ferenc festőnek, Cserny István bádogosnak, Szalay Géza lakatosnak, Gábriel János ácsnak jutottak s hogy mily tökéletes munkát végeztek a váci iparosok, arról meg fognak győződni mindazok, a kik felkeresik majd az áhitatos, Isten dicsőségét hirdető gyönyörű kápolnát. És most induljunk el megtekinteni a Karolinát. Jelentősen sok ezerrel több háromszázezer koronánál az az összeg, melyet a legújabb építkezésekre költött a grófpüspök. Ebbe az összegbe bele van foglalva a telek értéke is. De még nagyobb áldozatkészségéről beszélhetünk, ha tudjuk, hogy még sok kisebb-nagyobb munka hátra van, melyek közül elég legyen megemlíteni két év múlva, a falak teljes kiszáradása után a templom művészi freskókkal való kifestéséi. Az apácák zárdája. A szent-Vince apácáknak Magyarországon ma kényelmesebb, szebb otthonunk nincs a vácinál. Sokkal kevesebbel is Leérték volna, mégis a grófpüspök igazi magyar főúri áldozatkészséggel gondolt reájuk. Az épület emelete és földszintje teljesen az ő céljaikra szolgál. A Gasparik-utcai frontot az emeleten nappali szobáik foglalják el, az udvari részen vannak a háló, fürdő és betegszobáik. Ugyanitt áll az oratórium, melynek ablaka a kápolnára szolgál. A tartományi főnöknő szobája, az idegenből érkező apácák szobája egészíti ki a harmonikusan szép, tiszta fehérre meszelt világos épületrészt. A földszinten találjuk a konyhát, a hatalmas majolikás takaréktűzhellyel, a vasalószobát (az egyházi ruhák tisztítását a katedrális részére is az apácák végzik) a kapusapáca és a vendégszobát, melyen túl minden idegen részére klauzura kezdődik. Az utcáról látható az üveges födött átjáró a kápolnába, mely előtt festőién szép kis parkban már virít a muskátli s hideg némaságban áll a törpe pálma. Tágas, világos minden helyiség, ma (alig költöztek ki az építők) már ragyog minden a tisztaságtól. Vízvezeték az egész épületben (a legmodernebb légszivattyú hajtja fel a vizet) és beköltözött a csendes otthonba a modern villanyfény, mellyel mindegyik lokaiitás bőséggel van ellátva. A3 öröRimádás Kápolnája A földszint folyosóján át, a hol Gossman Ferenc f. pöspök hívei ' részére készült gyóntató szék tűnik fel a nézőnek, jutunk a sekrestyébe s ezen át az örökimádás szentélyébe. Ha szabad ma még a profán szóval élni: ez a hely az épülettömb clouja. Késői román stílusban tervezte az egész épületet, valamint a kápolnát Salkovics. Boltivei alatt első pillanatra a fejedelmi pompa ragadja meg a szemlélőt. Úgy van megépítve a gyönyörű kápolna, mint egy nagy templom : van szentélye román ap- sziszszal, hajója, melyet az előtértől művészi román stilíi, beüvegezeíí vasrácsos kapuk választanak el. A kápolna zárva lesz ugyan, de emez üveg kapuk előtt imazsámolyokat helyeznek el s az áhitatos lélek, ha csak pillanatnyi megnyugvást is keres, oda fog borulni imáját elrebegni. Erről a a területről vezet fel egy ajtó a kórusra is, a melyen ma egy harmonium
