Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-06-29 / 49. szám
ttuszonhetediK évfolyam 49. szám. Vác, 1913. junius 29. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 50 fillér. Telefon-szám 17. Vác két vasútja. (Két cikk.) Vác, junius 28. A duna — ipolyvölgyi vasuf igazgatósága sokital beszédesebb, őszintébb, mint a villamosé, midőn vasutjának egy éves forgalmáról és bevételeiről számot ad. Valamikor az volt az ábránd a duna—ipolyvölgyiről, hogy elsőrangusitsák, gyorsvonatokat járatnak rajta, mert ez a vonal lesz a legrövidebb egyenes Budapest és Ruttka között, tehát Magyarország és Németország között. A szép ábránd azonban majd nem teljesen szétfoszlott s maradt a megdöbbentő, puszta valóság : nem hogy az elsőrangúsitási törekvések a közel jövőben biztatnának, de igy mint vicinális is a duna-ipolyvölgyi vasút visszaesett a forgalmában. Ezt a híradást bizonyára a Léva vidéki vicinálisok veszik örömmel tudomásul, mert a mi va- sutunk annak forgalmát nyirbálta meg erősen megnyitása óta. De nézzük az 1912. üzleti év forgalmát. A vasúton utazott 267,982 utas, mig 1911- ben 269,753 volt az utasok száma. A személyforgalom tehát visszaesett, a mit annak tulajdonítanak, hogy a fővárosban kevés volt a munka, a vasút mentén lakó munkások kevesebbszer fordultak meg Budapesten a múlt évben. De még sem oly kétségbeejtő a vasút jövője, ha a forgalmat a teherszállítás szempontjából nézzük : 1912-ben 37,071 tonnát, 1911-ben pedig 29,895 tonnát szállítottak, a forgalom tehát növekvőben van. A személyforgalom után 255,394 koronát (1911-ben 281,089 K-t) az áruforgalom után 196, 913 koronái (1911-ben 161,410 K-t) vettek be. Statisztika szolgál azzal is, hogy egyes áruk forgalma az előző évivel szemben hogyan alakult: A A cukorrépatermesztés fellendült a vonal mentén, mert 1911-ben csak 2551 tonna, 1912- ben már 6320 tonna cukorrépát szállítottak, ugyancsak a többi mezőgazdasági termények forgalma is nőtt 7874 tonnára az előző év 2904 tonnájával szemben. Esett a íűzifaszállitás forgalma : 4638 tonna, mig az előző esztendőben 7103 tonnát szállítottak. Lássuk most a vasút számadásait. A duna—ipolyvölgyi 7,704,600 koronába került és megépítésére nem vet fényt az a körülmény, hogy 93,768 K értékű befejezett, vagy folyamatban levő munkát kell a mérlegben elszámolni. A máv. 221,451 koronát kapott a vasút kezeléséért (4,026 K ebből a postáé) ezzel szemben a személyek, podgyász, árúk szállításáért 452,307 K volt a nyers bevétel, mely a felére szgll, ha az üzleti kiadásokat levonjuk s az igy maradó 224,366 K lesz a felosztásra váró üzleti felesleg. (Ebből a 26,336 drb. elsőbbségi részvény egyenkint 775 K osztalékot kap, a mi 4-875°/'-os kamatozásnak felel meg.) Igen érdekes kép az, melyet az állomáson- kint való forgalom alakulásáról ad számot a statisztika: Legnagyobb forgalmú hely Vác a vonalon, a hol 708 első, 8,280 második és 55,445 harmadik osztályú és 1820 katonajegyes utas, összesen 66,253 utas váltott jegyet. Vác után Drégelypalánk következik 44,433 utassal, majd Nagyoroszi 32,728, Diósjenő 29946, Réíság 16,049, Nóg- rán 13286, Romhány 11,986 utassal. A többi állomások 3—5 ezer utasforgalmat csináltak, a legkisebb állomás Borsosberény, a hol 3334 utas fordult meg. A teher és gyorsárú forgalomban Romhány vezet (7739 tonna,) utána Nagyoroszi következik 6267, Diósjenő 5048, Rétság 4670, Vác 3013 tonna szállítmányával. Legkisebb forgalmat adja Szokolya, hol 212 tonna árut, Berkenye, hol 464 tonna árut, Romhány, a mely 432 tonnát adott fel. Részleges kimutatás is van a beszámolóban a fehérárukról osztályok és árúcikkek szerint. Ebből a kimutatásokból azt látjuk, hogy a dunaipolyvölgyi vasút sok oly jövedelmező termelési ágra biztatta vidékét, melyet eddig nem űzött s ezért a vasút az Ipoly völgyének, két nagy vármegyének igazi áldása. Forgalma nőni is fog, mint az idei statisztika mutatja, de személy- forgalma csak akkor, ha helyesebb lesz a menetrendbeosztás és megerősített pályán nagyobb lesz a menetsebesség. Hírek. UGORKA. (CSONGOR VERSE.) Nem tudom én, melyik dicsőbb, Nem tudom én, melyik nagyobb ! Ki a váci korzón nyargal, Ki az uszodában nyaral, Ki a parton gőzöl, gázol, Ki felfordú! a buz-gáztól, Avagy Nagymaroson keres kertet, Kit legelsőbben képen vertek. Nem tudom én, melyik dicsőbb, Nem tudom én, melyik nagyobb ? A gól, mit a Kecskemét kap, A taps, mit jó Esztergom csap, A bor, a mit a csörögi csap, Vagy pedig a Hídassy ad. Nem tudom én, melyik dicsőbb, Nem tudom én, melyik nagyobb: A tréning, mit a csapat tart, Melyet bámulva néz a Dunapart, Vagy tán, ki a bálra készül, Mert sok lánv egvte szépül. Nem tudom én . . Nem tudom, liogy melyik dicsőbb, Azt sem már, hogy melyik nagyobb ? A Balaton tán csak nagyobb? ,,Marhafüred“ zíkker dicsőbb ! Mert ez itt van, a túlparton, . . . Én pedig; az öklöm tartom, Hogy a ,,Fürge“ ott huzatja, Nótázgatík a ,,Pokolba“. (Nem mehetek által rajta, csuhája 1) Napsugár süt, napfény ragyog, Én meg a végénél tartók. Nézem a strand naplementet, Vágok egy szép komplímentet, Nagyobbat, mint mikor jöttem, Sírok, ha majd Vác mögöttem. Érdekes, hogy napsugár süt . . . — BolítoráavatásoK. A budapesti tudományegyetem aulájában tegnap, szombaton avatták doktorrá a bölcsészeti tudományokból Szarka Gyula pozsonyszentgyörgyi tanárt, Szarka József váci főtanitó fiát. Ugyanekkor hittudományi karon doktorrá avatták Sebes (Streiter) Ferenc váci származású, jelenleg Kisszebenben működő kegyesrendi tanárt, ki összes vizsgáit és szigorlatait jeles eredménnyel tette le. A legfiatalabb doktoroknak gratulálunk! — Csorba ezredes halála. Szerdán délben megdöbbentő tartalmú sürgönyt kapott a váci huszártisztikar: Csorba József ezredes, a zalaegerszegi 6. honvédhuszár ezredparancsnoka rövid szenvedés után meghalt. A hir gyorsan terjedt a városban és általános részvétet keltett. A daliás ezredes emléke még élénken él a városban. Mint őrnagy került Kassáról Vácra alig öt év eiőtt, itt lett alezredes és ezredes, a váci hatos huszárok parancsnoka. Ez idő alatt mindig figyelmes, ezredparancsnokot a polgárság megkedvelte, a minek az lett a következménye hogy a tisztikar és a város intelligenciája közt soha nagyobb egyetértés nem volt, mint Csorba ezredes alatt. Ez év elején oszlatták fel a váci ezredet s megalkották a zalaegerszegit, a melynek élére állították. Úgy búcsúzott váci ismerőseitől, hogy nem sokáig lesz már katona, vágyik a nyugalom után. És hamarább tért meg az örök nyugalomra, mint bárki sejthette volna. Körülbelül egy hónap előtt jött a hir, hogy Csorba ezredes ágybanfekvő, súlyos beteg. Most pedig a sürgöny jelentette a rokonszenves ezredparancsnok halálát. Temetésére, mely pénteken délelőtt volt, a váci tisztikar koszorúját küldöttség vitte le Zalaegerszegre. — KezdödiK a beiratás. A főgimnázium igazgatósága a következő figyelmeztetést teszi közzé lapunk utján a szülőkhöz: A tanulók fölvétele az 1913 —14-ik iskolai évre juliüs 1. 2. és 3-án történik 8—11 óráig. A felvételkor minden tanuló szülőjének, vagy ezek külön megbízottja kíséretében tartozik megjelenni az előző osztályról nyert bizonyitvánnyal és ha először jön az intézetbe, keresztlevéllel, születési bizonyitvánnyal és himlőoltási igazolvánnyal. Felvételkor minden tanuló fizet 6 K felvételi dijat, 2 K-t az évvégi értesítőre, 2 K-í az énekiskolára, 1 K-t az ifjúsági könyvtárra, 1 K-t a kirándulási alapra és 40 fillért krétá-íinfadij címen. A tandíj egész évre az eddigi 48 K helyeit az 1913—14
