Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-05-21 / 38. szám
Huszonhetedül évfolyam 38. szám. Vác. 1913. május 21. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A munkásbiztositó pénztár újjászervezése. Vác, május 20. Vasárnap tartotta meg a városháza nagy tanácstermében a váci kerületi munkásbiztositó pénztár közgyűlését. A gyűlés az előző évekhez képest eléggé látogatott volt, amennyiben évek hosszú sora óta először fordult elő, hogy a közgyűlési küldöttek már első összehívásra határozat- képes számban jöttek össze. Ez alkalommal összesen 92 küldött jelent meg, kiknek soraiban a vidék is szép számmal volt képviselve. Matisz Mihály alelnök a közgyűlést tiz órakor megnyitván, üdvözölte a megjelenteket és megállapította a határozatképességet, majd Klein Károly, a pénztár igazgatója bemutatva a múlt évi zárszámadásokat és a jövő évi költségvetést, megtette figyelemre méltó jelentését a pénztár működéséről és jövőbeni irányításáról. Mintegy másfél órán át tartott magvas beszédében reámutatott arra körülményekre, melyek úgy itt, mint az egész országban a pénztárak üdvös működését erősen megnehezítették — a kedvezőtlen konjukturákra és — miről már mi is megemlékeztünk — a közönség nemtörődömségére. Kifejtette a pénztár jövendő programját is és annak megvalósításához kérte úgy a munkaadó, mint a munkásérdekeltség egészét képviselő küldöttek támogatását. Az igazgató jelentése után a választó sok ejtettek meg. A két szavazatszedő bizottság előtt leadott szavazatok eredmé- j nyekéní megválasztattak: a pénztár igazgatóságába rendes tagokul: Dercsényi Dezső nyomdatulajdonos, Fazekas Károly kőművesmester, Hübschl Kálmán ép. mérnök, Szalay Géza lakatos- mester, Quell Rudolf harisnyás, Hirrnann István szerszámgyáros, HenCsey József horganylemezgyári tiszt, és ifj. Ottó József kereskedő Vác a munkaadók és Verner Béla asztalos, Fischer Ferenc cipész, Paczolt Ferenc kőműves, Székely Fajos betűszedő, Csizmarik József, asztalos, AAatisz Mihály és Petrasovics József cipőgyári munkások, Fukács József sportegyleti alkalmazott Vác, a biztosítottak részéről. Póttagokul a munkaadók részéről: Kri- zsek György ácsmester, Schmidt Ferenc szobafestő, Mischler Kornél kályhás, Hel- mieh Ferenc cipészmester, Való Ignác szabómester, Starnberger Rezső szövőgyári főnök, Geiger Miksa vegyészeti gyáros, Reiszman Gyula kereskedő Vác. A biztosítottak részéről Balkovics Sándor asztalos, Kozma Gyula betűszedő, Rálik György kádár, Szokol János asztalos, Trenka József festő Vác, Salamon Dezső fegyházüzemi munkás, Ladányi Imre cipőgyári munkás Vác, Szűcs Károly kereskedő Pestújhely. A felügyelő-bizottságba: Munkaadók részéről Schworlz Pál kőművesmester, Bernát András szabómester Vác, Gáncs Lajos asztalosmester Alag, -Jäger Gyula szalma- hüvelygyári tisztviselő, Löwinger Mór bu- torgyáros Vác, Verkner Lajos kereskedő Pestújhely. A biztosítottak részéről: Szabó Antal sütő, Jäger Lipót malomhivatalnok Vác, Czittlik József pincér Pestújhely, Iván- kovics Gyula kocsigyári munkás, Ballabás István szövőgyári munkás, Csányi István városi tisztviselő Vác. Póttagok: Ivanovics János kőműves- mester, Schäffer András asztalos, Borbély József csizmadiamester, Holczer Dezső cipőgyáros Vác, Viczián Antal téglagyáros Veresegyház, Boros Sándor kereskedő Aszód. Az országos pénztár közgyűlési küldötteiül: Dercsényi Dezső, Fazekas Károly, Alaíisz Mthály és Werner Béla. Ezeken kívül megválasztatoít még mindkét érdekeltségből 30 választottbirósági ülnök és 20 pótülnök. A megválasztott igazgatóság a pénztár hivatalos helyiségében tegnap este gyűlt egybe megalakulásra. Elnökké Matisz Mihály Kobrak-gyári munkást, alelnökké Fazekas Károly építőmestert és Verner Béla asztalossegédet választotta. Ezek kezébe lesz tehát letéve három évre a munkásbiztositó pénztár sorsa. Hisszük, hogy a megválasztottak fontos pozíciójuk tudatában fogják hivatásukat betölteni és e közhasznú intézményt arra a polcra helyezni, ahol a humanitás és a közérdek szempontjából állania kell. Kazár Árpádról. — Levél a szerkesztőhöz. — Kettős ok késztet arra, hogy a boldogult rektorról. a Váci Hírlapban megemlékezzem. Egyik, hogy halála utáni napon egyik tiszteletreméltó kartársa azt a kijelentést tette, mintha a boldogulta! — mint ő hallotta, — a hamis eskü miatti lelkifurdalás vitte volna a sírba. A másik, egy, a Pesti Hírlapban megjelent hir, a mely nem az igazságnak megfelelően lett meg írva. Kazár Árpád a város társadalmában is, de különösen a kisváci reformátusok közt ha nem is vezető, de állandó alkotásokra törekvő ember volt. így bírálatnak igen sokszor ki lett s ki kellett téve lennie. De ez a bírálat az életben sokszor szükséges és jogos, a halál után azonban igazságosnak kell lenni, mert alkotásai megérdemlik, hogy legalább rágalom ne környékezze frissen hántolt sírját. Álljon itt rövid öt évi működésének még rövidebb története és bírálja meg a nyilvánosság, vájjon az, a ki önzetlenül és igy munkálkodik polgártársai javáért, képes-e a hamis esküre. Kazár Árpád öt év előtt, választás utján került Vácra ref. rektornak Gömörmegyéből. AAűködése kezdetén látta, hogy itt a társadalmi, szövetkezeti élet teljesen pang. Ezért mindjárt azzal kezdte, hogy a feloszlott református olvasó kört, mint Felsővárosi református Gazdakört újjászervezte és megalakította. A megalakult gazdakörnek 50 tagja volt, rövid egy éves fennállása után 79, ma százon felül van. Van 1000 koronánál több készpénze a takarékban, 800 kötetes könyvtára. Olvasó és játszó terme, teljes felszereléssel, villanyvilágítással. Van egy Columbia kapáló gép, 1 szénkénegezője, 2 permetező gépje, 2 porozó gépje. Tart állandóan a tagok részére raktáron kékkövet és szén- kénport. Mindezeket azért, hogy a szegényebb gazda is jó és tökéletes gépekkel és szerekkel dolgozhassa földjét, szőlőjét. Rendezett a boldogult rektor a téli estéken a gazdák részére ismeretterjesztő, szórakoztató felolvasásokat, melyeket legtöbbször ő maga, többször nevesebb gazdasági egyesületi tagok, vendégek tartottak. Rendezett díjazással egybe kötött állaí- kiálliíást a Fehér ló udvarán, a Gazdasági Egyesület anyagi támogatásával. Tanulmányi utakat tett a gazdakör tagjaival. Résztveí- tek az országos Gazdagyűléseken, melyeken rendesen több taggal képviselték Vác gazdaíársadalmát. Keresztül vitte, hogy a múlt nyáron már villanyerővel csépeltek a kisváci gazdák, a melyet a grófpüspök is érdeklődéssel tekintett meg. Tervezte és megindította érdeklődést keltve mint gazdakör elnöke a mozgalmat a városban több társával együtt eg.y váci Kölcsönös Állatbiztosító megalapítására,a melyet egészen készen hagyott hátra. Fáradozott munkás házaknak építésén is. A polgári társadalomban az eltáníorilha- tatlan és megvesztegethetetlen, elvhű polgároknak csoportjához tartozott. Tervezője volt egy létesítendő „Városi pártnak.“ Egyike volt azoknak, kik a városi képviselőválasztásnál divó ósdi rendszert újjászervezni kívánta s azért lett és fáradt és áldozott is. A sors azonban mindenkinek ad valamit, a mi nem engedi, hogy az életet nyugodtan élvezze. Az egyház belső éleiében vita merült fel, hogy a másod tanítót megilleti-e a természetben való lakás is és a pénzbelileg kiutalt lakbér is. Két pártra szakadt a presbitérium. A pap azon a párton volt, hogy igen, a rektor hogy nem. Az ebből keletkező végtelen ügyek voltak a boldogult rektor életének megkeseritői. Öt év alatt nem kevesebb mint 70 fegyelmit jelentetlek be ellene, a melyeknek nagy része olyan, hogy rendes viszonyok között szót sem érdemelt volna; most valóságos kálváriajárás volt rá nézve. Egyházi hatósága elé folytonos való idézés alapjában megtörte s testileg, lelkileg kimerítette. Családjában egyszerre három gyermekén fellépett