Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-04-20 / 30. szám
VÁCI HÍRLAP 3 — Az uj Közjegyző Vácon. Dr. Farnek László Mátészalkáról áthelyezett váci közjegyző tegnap járt először Vácon. Informálódott irodája forgalmáról s kijelentette, hogy állását junius elején foglalla el. Az öt órai vonaton feleségével visszautazott Budapestre. — Justh Ferenc birtoka. Justh Ferenc közalapítványi igazgató a napokban eladta túrócmegyei birtokát 234 ezer koronáért. — Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Perémy Miklós tiszaroffi kir. adóhivatali ellenőrt a IX, rangosztályban való meghagyása mellett az esztergomi kir. adóhivatalhoz főtiszti minőségben áthelyezte. Perémyt Vácon még sokan ismerhetik, az itteni adóhivatalnál hosszabb ideig működött. — Érdekes fotball-mérkőzés lesz ma délután félnégy órakor a vásártéri bekerített pályán, amikor a V. S. E. I. csapata folytatja bajnoki küzdelmét a Soroksári Atlétikai Klub szépen játszó csapatával. A soroksáriak már az őszi fordulón is teljesen méltó ellenfélnek mutatkoztak, amikor is a saját pályájukon a mi virágjában lévő csapatunkkal szemben 4:4 eredményt értek el (igaz ugyan, hogy vesztünkre egy öngól is jutott), de ha most tekintetbe vesszük azt, hogy a mi csapatunk a ma játszó Némethtel erősbödött csupán, mig Rosenfeld hiányát, erősen érezzük, addig a soroksáriak egy B. T. C., egy N. S. C. és két F. T. C. játékossal még jobban megerősödtek, igen élvezetes, de a váciakra nagyon könnyen veszedelmes bajnoki mérkőzésnek nézünk elébe. A soroksáriak az idei tavaszi fordulón még éppen úgy, mint a mieink, veretlenek s igy annál érdekesebb lesz a mai játék, melynek bírója a közkedvelt és szimpatikus Schreiner Károly szövetségi biró lesz. — Aváci kertváros telekkönyvi ügye teljesen rendeztetett, ennélfogva a település megkezdése kedvéért kivételesen, mintegy 25—30 telek a legszebb részen, teljesen kedvezményes feltételek melett, 50o/0 árengedménnyel eladó. Akár közvetve, vagy közvetlen, az előleget felvételével és szerződéskötéssel dr. Morlin Zsiga ügyvéd úr bízatott meg. Az eladó. — A miniszteri tanácsos földgázforrása. Sokszor irtunk már arról, hogy itt a szomszédságunkban, a vác—gödöllői vasút mentén, Viczián Antal miniszteri tanácsos őrszentmiklósi birtokán földgázforrásra akadtak. A tulajdonos a monopólium-törvény rendelkezéseinek megfelelően bejelentette az esetet a pénzügyminisztériumnak és kérte, engedjék át neki a földgázt. A fúrás ugyan óránkint csak negyven köbméter földgázt szolgáltat, de ez éppen elegendő volna ahhoz, hogy egyrész a téglagyár nyolcvan lóerős motorját hajtsa, más részt pedig, hogy a telepet földgázzal lehessen világítani, A pénzügyminisztériumban — mint a „Világ“ Írja — nagy zavart okozott a kérés. A monopólium-törvény szerint csak két megoldás közül lehetett választani. Az első megoldás az, hogy a kincstár nem reflektál a gázra és ebben az esetben be kell tömetni a fúrólyukat. Ezt azonban nem lehetett megtenni. A második eset az lett volna, hogy a kincstár ráteszi a kezét a gázra és átadja a gázhasználati jogot Vicziánnak. Csakhogy ebben az esetben a szerződést a parlament elé kellett volna terjeszteni és a pénzügy- miniszter erre nem volt hajlandó már csak azért sem, mert ezzel együtt a régibb földgázszerződéseket is nyilvánosságra kellett volna hozni és a körülmények ugyancsak nem voltak alkalmasak arra, hogy Sándor Jánosék és Mayer Ödönék szerződéseit a parlament elé terjesszék. Ezért egy harma- megoldási módhoz folyamodtak. Szóbelileg intézték el az ügyet. Azt mondták Vicziánnak: csak használja a földgázt, a kincstár nem fog a dologról tudomást venni. Viczián meg is fogadta a tanácsot és igy történhetett meg az a furcsa eset, hogy a kincstár nem tud az őrszentmiklósi gáz- kutról, bár azt egy kincstári bizottság már megvizsgálta. És igy történt meg az, hogy a földgázmonopóliumra vonatkozó 1911. évi VI. t.-c.-eí már az első esetben sem lehetett végrehajtani. — Ismét váci rendőrök a törvény= szék előtt. A pestvidéki kir. törvényszéknek ismét alkalma volt, hogy a váci rendőrök brutalitása fölött Ítéletet mondjon. Múlt évben történt, hogy a főúton egy idegen részeg emberre találtak a rendőrök. Bevitték a városházára. Mikor kialudta magát Zachar János és Ottó István rendőrök kitaszigálták az ajtón s mikor nem akart menni, a maguk módja szerint le- kisérték az alsóvárosi vámhoz és ott szélnek eresztették. A Duna nagy volt, kiöntött a lőház környékén, ebben az iszapban másnap megfulladva találták a szerencsétlen embert. A vizsgálóbíró felboncoltatta a hullát s akkor az orvosok megállapították, hogy azon külső sérülések vannak, vagyis a rendőrök a részeg embert jól elverték. Kálló rendőrkapitány előterjesztésére a polgármester a hős rendőröket felfüggesztette állásuktól, ügyük pedig most került a törvényszék elé, mely igen sok tanút hallgatott meg, a kik majd mindnyájan tanúskodtak a rendőrök brutális viselkedéséről. A törvényszék Ottót felmentette, de Zachar Jánost hivatalos hatalommal való visszaélés és silyos testi sértés miatt két hónapi elzárásra Ítélte. A vádlottak megnyugodtak volna az Ítéletben, de a kir. ügyész a felmentés és az Ítélet súlyosbítása miatt felebbezésí jelentett be. — A váci hengermalom részvénytársaság lisztárai 50 KgKént. Buzaőr- lemény: Asztali dara AB szám 16 K 80 fill. — Asztali dara C szám 16 K 50 fill. — Király liszt 0 sz. 16 K 60 fill. — Lángliszt 1. sz. 16 K 30 fill. — Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 16 K 00 fill. — Zsemlyeliszt 3. sz. 15 K 70 fill. — Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 15 K 40fill. — Középkenyérliszt 5. sz. 15 K 10 fill. — Kenyér liszt 6. sz. 14 K 80 fill. — Barnakenyérliszt 7. sz. 13 K 80 fill. — 772 sz. 12 K 40 fill. - 73/4 11 K 40 fill. — Takarmányliszt 8. sz. 8 K 40 fill. — F. sz. 6 K 70 fill. — Ocsú 8 K 00 fill. 50 kilo- gramként. Nyilt=tér. Köszönetnyilvánitás. Kik felejthetetlen jó férjem elhunyta alkalmából mérhetetlen fájdalmunkat részvétükkel enyhítették, ez utón fogadják köszönetünket. Vácon, 1913. ápr. 17-én. özv. Margetsch Károlyné. FÉSZEKDALOK. Szepessy László költeményei. Édes gondok. El-elnézem, mit babrálgat Az én kicsi feleségem : Icí-pící pötty ruhákat Varrogat, köt nagyserényen. Akárhogyan rejtegeti, Dugdosgatja . . . kitalálom : Tied lesz ez, álombéli, Rügyezgetö kis virágom ! Csupa csipke, csupa selyem, Csupa, csupa finom holmi . . . Milyen édes, én Istenem; Ezen el is gondolkodni I . . . Valamikor bizony engem Nem várt talán fehér gyolcs se : Csipke, selyem mégis lelkem . . . Hát az övé ilyen lesz-e ? Lány-e, fiú? — Ej, mit bánom, Csak a szívem örökölje I Ugy-e, úgy lesz, kis virágom? Azért várunk gyönyörködve! Itt a baba. Itt a baba, kicsi baba, Be boldog a mama, papa ! Elhinni is alig merem, Hogy papa lesz már a nevem. Bohémvílág, Isten veled ! Tőled végleg búcsút veszek. Példás élet krístálytükre Mosolyogjon kicsinyünkre I Míg nem volt, csak feleségem, Kísérthettél néha éngem,* De most már a kisleányom Az egyetlen ideálom. Engem is hát — ez az álmom, Olyan élet koronázzon : Ideálja hadd lehessek Egy tündöklő lányéletnek! Mert te baba, kicsi baba, Borús éltem napsugara: Elég árnyék küzdött érted, Hogy csupa fény legyen élted ! Fölpatakzó versem ajka Bőlcsődalod, te kis baba ! Ha a világ, mint én, szeret; Egy bölcsödal lesz életed 1 Jéltés. Nem féltettem magam addig Se télben, se nyárban: Egész télen puszta nyakkal, Kendötlenül jártam. Pedig a kis feleségem Mamáskodó gondja Vadonatúj, két, szép kendőt Rejtett kabátomba. Vírághímes kikeletnek Szeszélyes hó-arca Kendőmet a kabátzsebből Előcsalogatja. Ugyan, ugyan, mi van velem ? Magam úgy mért féltem ? Mért ? . . . No mert egy kis madártól Hangosúlt a fészkem ! Nem lehetek én már beteg, Két hü szív vár éngem : Egy kis asszony, egy kis csöppség, Két kis míndenségem ! Jészek. Fészek lett a tűzhelyünkből, Kis családi fészek, Csupa pihe : pólya, dunna, — Akárhová nézek. Gyereksírás — mitől féltem, Madár csipogása, Apafülnek kerek világ Legszebb muzsikája ! Régi, merész legényálmok Be szelídre váltak : Elszegődtek a kislányom Babusgatójának. Híres bohém cimboráim Nevethettek engem : Nem hallom e muzsikáló Drága, kis fészkemben !
