Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-04-13 / 28. szám

Huszonhetedül évfolyam 28. szám. Vác, 1913. április 13. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és iaptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 30 fillér. Telefon-szám 17. Szennyesmosás. A hatalmával visszaélő rendőr és a Kórházi botrány ügye a Képviselőtestület előtt. Vác, április 12. Már újabban úgy van, hogy a városatyák előtt — mozinyelven szólva — a műsoron kivüli szám az érdekes. Mint a hogy csütörtökön az egész közgyűlés a maga íiz tárgyával nem foglalt le annyi érdeklődést, mint az a két interpelláció, melyet szives invitálásra Donoviíz Vilmos jóindulattal terjesztett elő. — Megnyitom a közgyűlést — mondotta a polgármester, a ki szabadságidejét meg­szakítva, hazajött — és nag.on kérem a képviselő urakat, hogyha van valakinek in­terpellációja, most a közgyűlés elején ter­jessze eiő. Persze, hogy volt, minthogy Donoviíz Vilmos megjelent a közgyűlési teremben, (a mit többi képviselőtársáról nem lehet elmondani, mert alig húszán voltak együtt — ennyien érdeklődvén a közügyek és nem közügyek iránt.) A rendőrség botránya. Hát felállt Donovitz Vilmos és az egyéni szabadságról mondott dithirambust. És mert olyan drága kincs a szabadsáv, azt kér­dezte a polgármestertől, hogy tud-e arról, hogy Kakucska rendőr, „tisztán hatalmi kér­kedésének engedve“ mim en előzetes ok nélkül letartóztatott egy úri embert és szán­dékozik-e erélyes vizsgálatot indítani s ha a vadak valók, az egyéni szabadságot meg­sértő, hivatalos hatalmával visszaélő rend­őrt uniformisától megfosztani ? A polgármester: Nikiíits Sándor, a kin a sérelem, esett, ma reggel jelent meg ná­lam s kérte az intézkedésemet. Kijelentet­tem előtte is, de Ígérhetem a képviselő­testületnek is, hogy a vizsgálatot megindí­tom. (Általános helyeslés.) A panasz ma a rendőrkapitány előtt fekszik s kettős el­bírálás alá tartozik: ha visszaélt hivatalos hatalmával a rendőr, büntetőjogilag is, de fegyelmi úton is bűnhődni fog. Végtelenül sajnálatos az eset, ha a tény az, mit a lapok Írnak. Ma többet pártatlan állásából kifolyólag, mikor a vizsgálatot a bírói íté­letnek kell megelőznie, nem mondhat. Kalló Antal rendőrkapitánynak is volt nyilatkozni valója. Kijelentette, a miben senki sem kételkedett, hogy lelkiisme- íesen, pártatlanul járt el a Nikitits-ügy meg­vizsgálásában. De úgy látszik — folytatta — a tanúvallomásokból Ítélve a rendőrök­nek lesz igazuk . . . — Ohó! Ne tessék a bírói ítélet előtt állási foglalni! Ez nem járja! Nem mi Ítél­kezünk! hangzott különféle sponl n fel­kiáltás a városatyák ajkáról, a kiket na­gyon izgatott, hogy egy rendőr páratlan brutalitással visszaélt hatalmával. — Bocsánatot! nem pártolom a rendőri. A vizsgálatot lefolytattam, az iratok az ügyészség előtt fekszenek. A törvényszék Ítélni fog és tessék nyugodt lenni, ha bű­nösnek találíatik a rendőr, itt a városházán is elnyeri büntetését. A viíázás vége az iett, hogy Donoviíz tudomásul vette a polgármester válaszát, de a rendőrkapitányét nem. Miért foglalt a bírói ítélet előtt állást a botrányban. És a vágóhíd ? Változatosságból, hogy megint ne Dono­vitz következzék, nagy szerényen Lamperí Soma állott fel és azt kérdezte, hogy mi lesz a vágóhíd építésével. A polgármester ezt felelte: a miniszter minden városnál elrendelte, hogy az év végéig vágóhidat épiísen. Ez nálunk is kö­telező, bizottság is van kiküldve, a váci vágóhíd terveit szakértő készíti is, de a rossz pénzügyi viszonyok miatt erre az évre vágóhidépitést nem várhatunk. Drága pénzen nem építünk, mert annak a fo­gyasztó közönség vallaná kárát, így is elég drága a piacunk: legalább egy évig kell várniok a mészárosoknak, hogy sor ke­rüljön a" vágóhíd építésére. Már mentek volna a tárgysorozatra, csak Kalló Antal dohogott fenn az emelvényen, hogy mit tartozik a rendőri ügy a közgyűlés elé. — Hát mi légyen, a mivel a városatyák érdeklődését felkelthetik? — kérdem tőle, mire őszintén megmondja: hát a Gerber-ügy! Miért halt meg Gerber Imre ? No ha csak ez kell, már áll is Donoviíz Vilmos, hogy újabb interpellációba kezdjen. A városi kórházról — úgymond — éles kritikák jelentek meg a lapokban, ha igaz valóság, úgy szomorú fényt vet arra a humánus intézményre, melyért oly szívesen áldozott a város polgársága. A váci városi kórházban Gerber Imre állítólag a gondat­lanság áldozata, ha igaz a vád, bűnösnek is kell lenni, a vádat városunkon ne hagyjuk száradni. — Igaz szóval jellemezve — mondotta a polgármester — a mint a képviselő urak felkiáltásaiból is hallom, gyalázkodások jelentek meg a lapokban. Két vád van: egyik a város főorvosa, másik a város vezetői ellen. Hörí dr. ellen nem indiíhatta meg a fegyelmi vizsgálatot, mert az orvos­rendőri boncolás azt konstatálta, hogy sziv- szélhűdés okozta Gerber Imre halálát. Ha ezt szakértők mondják, úgy ezt el kell fo­gadnia hivatalosan. A másik vád, hogy miért nem épül az új kórház, ez a város vezetőinek szól. Erre ki kell jelentenie, hogy a városi alap és Schuszter Konstantin nagylelkű alapítványa kevés a kórház meg­építésére. A néhai püspök pénze alapít­vány, az állam nem ad kölcsönt, pedig még legkevesebb százezer korona kellene a városi új kórház felépítéséhez. Kölcsönt az ismert, páratlanul rossz pénzügyi vi­szonyok miatt nem vehetnek fel. Hogy a kórház mielőbb létesüljön, maga gróf Csáky Károly jelenlegi megyés főpásztorunk vette kezébe a kezdeményezést és a tárgyalások során neki is fájdalommal bár, be kellett látnia, hogy az ma még nem építhető meg ! Addig is, mig az új kórházba kezdhetnek, elkészültek a tervek a mai kórház kibőví­tésére. E tervek már a közgyűlés elé ke­rültek volna, de ő (a polgármester) nem volt itthon és így nem vették fel a mai közgyűlés tárgysorozatába. Kálló rendőrkapitány is felszólalt és le­írta a sokat szellőztetett botrányos esetet. Mikor Gerber Imre meghalt és a rendőr­kapitány hallotta a híresztelést, hogy bű­nös könnyelműség okozta halálát, bírói boncolást kért. de nem teljesítették. Erre óvatosságból orvosrendőri boncolást ren­delt el, mely a halál okát megállapította. Az összes iratokat az ügyészséghez ter­jesztette fel. Mitől halt meg Gerber Imre ? Most aztán Hör! Péter dr. városi főorvos szólalt fel. Máskor a polgármester nem engedi meg az érdekeltek megszólalását a képviselőtestületben, de most úgy vélte, hogy vádaskodásról van szó, tehát tisztáz­hatja magát, ha tudja, a főorvos. Hát ez a beszéd igazán a szakember beszéde volt, a mely azt igazolta, hogy nem ciankáli okozta Gerber halálát, hanem higanyciansó. Mintha ez érdekelte volna a képviselőket. Nem ez, hanem a vádak. Beszéde folya­mán beismerte, hogy a váci kórházban a női osztályon férfi ápoló van, hogy Peták Honát nem engedte a család nőtagjai által állandóan ápoltatni és hogy a kórház gond­noknak megengedte, hogy a méregtől be­teg embernek a rendes napi kosztol adja, de nem tudta, hogy pénteken bablevest főztek. Hát ennyi elég őszinte, igaz beval­lásnak. A maga védekezésére, el kell is­merni, mindent megtett a vád ellen. Kérte Gerber Imre hozzátartozóit, hogy a felbon- colásí kérelmezzék, de ezt a kérést meg­tagadták, sőt az ügyészséget a szülők kér­ték, hogy a boncolást ne rendelje el. A vizsgálóbíró sem rendelte el. az ügyész­ség kétszer visszauíasiíotta a kérelmet, ő neki nem volt más menedéke, mint a rend­őrkapitányhoz fordulni, ő rendelje el az orvosrendőri boncolást, mely azután a gyo­mor- és béilobot is konstatálta, valamint azt is, hogy a belekben nem volt bab, a halál oka szivszélhűdés volt. Miután igy a város főorvosa szakszerű magyarázatot adott, hogy mindenkit terhelhet mulasztás, de őt nem, megpróbált véleményt mondani a sajtó munkájáról is. Elég sajnos, — foly­tatta — hogy a budapesti lapok mellett a Váci Hírlap is segítségére siet a vádasko- dóknak . . . 1 i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom