Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-03-23 / 23. szám

4 VÁCI HÍRLAP nek, hogy a megalkotóit szabályrendelet egy fillér pótadóemelkedést sem von maga után, igy a szabályrendelet megalkotói és a január 13-iki képviselőtestületi közgyű­lés mivel sem terhelték meg az adózó pol­gártársakat. Vácon, 1913 március 22. Tisz­telettel dr. Göndör Sándor vár. főjegyző. — Egy iró név magyar ősit ása.Rau esik Nándor lapunknak is kedves munkatársa, ki színdarabjaival, apró írásaival jelentős si­kereket ért el, belügyminiszteri engedél­lyel Raj-ra magyarosította a nevét. — 21,294 Korona hiány a munKás- biztosiíónáí! A váci kerületi munkásbiz- íositó pénztár most kerül nagy átalakulás alá: letelt az igazgatóság három éves man­dátuma, uj közgyűlési kiküldötteket vá­lasztanak a munkások és munkaadók, a kik viszont uj igazgatóságot a szociális in­tézmény tovább vezetésére. Ez a választói gyűlés április közepén lesz, április végén az uj igazgatóságot alakítják meg, május közepén pedig az alakuló közgyűlést tart­ják meg. Rövid idő alatt tehát három köz­gyűlése lesz a munkásbizíosiíónak. Az igazgatóság távozása alkalmából terjedel­mes jelentésben számol be a pénztár köz­állapotairól s ez a jelentés szomoai .vád­irat több irányban. A váci pénztár — mondja a jelentés — az ■ elmúlt években súlyos megpróbáltatásoknak volt kitéve. Lemon­dott Gindrich József elnöke, Zádor János dr. alelnöke, három igazgatót választott rövid időközökben, orvosai állandóan moz­golódtak. Múlt évben 6651 K hiánnyal, az idén már 21,294 K hiánnyal zárják az évet, a minek oka a gyógyászati ellátás és se­gélyezése-: mértéktelen megnövekedése. Vácon egészségtelenek a lakások, a gyá­rak nem törődnek az egészségügyi óvó- intézkedésekkel : azok bőven szolgáltatják a beteg emberanyagot. E mellett nem szo­ciális intézménynek nézik még ma sem a munkásbiztositót, hanem fejős tehénnek. A visszaélések, jogosulatlan táppénzek fel­vételének egész sorozatát derítették ki ép­pen a munkások részéről. A tagdijak nem folynak be, sőt a háírálékegyre növekszik: az idén már 50,000 koronánál többel tar­toznak a munkaadók! A.vidéki megbízot­tak a leglustábban teljesítik a tagdíjbehaj­tást, a községek egy része pedig 1910-ben kimutatott tagdíjhátrálékot most mutatták vissza, mikor három év múltával azok már mind elveszlek ! A törvény öt éve áll fenn s még ma sem ment át a köztudatba, hogy a pénztárak szociális célt szolgálnak és ma is oly indolenciával viselteinek munka­adók, munkások és hatóságok az intéz­mény iránt, hogy emez ellenszenv a pénz­tár működését megnehezíti. Ezzel végzi je­lentését a pénztár igazgatósága, mely kü­lönben közgyűlés előtt is beszámol majd működéséről. ~ Jönnek a tej vizsgálaton ! A lej- hamisitóknak, akár városi, akár falusi la­kosok, szeretnék ezen pár sor írásunkat megszivlelésül ajánlani. A rendőrkapitány a mull héten elrendelte a váci piac erélyes vizsgálatát s mindjárt első napon tizenhét tejmintát, több vajmintát és három paprika csomót vettek vizsgálat alá. Megállapittatott, hogy a tejek közül tizennégy volt vízzel hamisítva, lefölözve, a paprika és vaj mind rossz volt. Ezért azután a rendőrkapitány 50—60 koronás pénzbírságokat rótt ki az élelmiszerham isi tokra. Úgy értesülünk, hogy a piaci vizsgálatot ezentúl minden héten megejtik s hasonló szigorral fogják üldözni minden egyes esetben a hamisítókat. A város közönsége ezt köszönettel is veszi, csak afvizsgálatokról meg ne feledkezzenek! Come from Budapest to Paint Scenery Around New Orleans. A mult napokban érdekes küldeményt kaptunk Amerikából: Egy óriási újságot, a The New Orleans Item című, melynek má­sodik hatalmas lepedőjén festőecsettel ke­zében olt áll egy váci fiú : Szaák Ödön és felesége szül. Benkö Ilona. Szaák János művész fia tudvalevőleg kiment Amerikába, ahol Linek Lajos az uj világban is nagy nevű magyar festő vette a fiatal tehetséget pártfogása alá. A szemfüles újságírók rög­tön felkeresték Szaákoí s meginterjúvolták. Nem érdektelen a cikk, melyet eredeti for­májában bemutatunk s mely Révész Sán­dor dr. fordításában igy szól: Badapestrő! jön, hogy lefesse New Orleans összes tájképeit. Egy gyönyörű es­küvő után távol Bu­dapesttől, sok mű­vész barát köréből jött New Orleansba Szák Ödön és neje, hogy tanulmányutat tegyenek s lefessék köröskörül New Or­leans remek tájké­peit, a város csodá­latraméltó régi épü­leteit. Kellemes otthonuk­ban, a legnagyobb szállodák egyikében találta tudósítónk Szaák urat, amidőn az árnyékos látha­tárból kibontakozó fán dolgozott s nejét aki arcképfestő és — aki legutóbb New- York legelőkelőbb társaságbeli asszo­nyainak arcképeit festette — amint egy álmodozó nő sötéten vázolt szemén fog­lalatoskodott. „Elég regényes tör­ténet az, ahogyan én New Orleansba ju­tottam“ — kezdé Szaák ur német nyel­ven; először New Yorkban szálltunk partra. Feleségem­nek s nekem mindig az volt a vágyam, hogy saját kis mű­vészházunk legyen. Fogalmunk sem volt arról, hogy hol lenne a legjobb. Eljöttünk Amerikába, majd le­lünk itt.“ Szereti a légkört. „Ezt a légkört sze­retem, oly álmodozó, ködös, megnyugtató, amit olyan ritkán lehet találni. Amint a tekintetem a mo­csarakra esik, magas fű, csendes fák, mo­csárvirágok, melye­kei pillangók rep- clesnek körül, boga­rak zümmögésétől kisérve. Mi ezt nem talál­tuk meg New York­ban, felkerekedtünk és tovább vándorol­tunk. Egyik helyről a másikra mentünk» néha találtunk is bi­zonytalan benyomást olyant, mint mi óhaj­tottunk, de eleget sohasem. Bár mindig rajta voltunk, mégse tudtuk megtalálni „az álmodott helyet.“ „Végre New Orie- ansba jöttünk. Még mielőtt ideértünk, éreztük, hogy ez lesz a mi rendeltetésünk és az állandó he­lyünk, egész Louisi­ana gyönyörű s re­méljük. hogy sok szép munkát fogunk itt készíteni.“. Szaák ur és neje fáradhatatlan munka­erők, igen sok szép művet, arc és táj­képeket, alakok és jeleneteket egyesítve, alkotnak. Szaák ur különlegessége a nagyméretű festmé­nyek, ő az „ó világ­ból“ egy nagyszámú falfestményt készí­tett, neje különleges­ségei a szemek. „Várjon, amig a mi kis fészkünket be­rendeztük“ — fejezte be a művész tudó­sitónkra tekintve, a mint a festmény fá­ján tovább dolgozott, „majd meghívjuk Önt egy igazi bohém estére.“ „Okvetlenül elvár­juk“, mondá a fele­sége ecsetjét a le­vegőben himbálva, „meglátja, hogyan mulat a művész Bu­dapesten.“ — Háziipari tanfolyam Őrszent- mihióson. Az őrszenímiklósi gazdakör által — a földmivelésíigyi miniszter és a vármegyei gazdasági egyesület támogatá­sával — rendezett háziipari kosárfonó tan­folyam, melyen 26 növendéket tanítottak, 60 napi szorgalmas munka után befejezést nyert. A növendékek fontak 508 zöld és 195 drb fehér, összesen 703 drb külön­böző fajta kosarat. — öt mérKőzés három nap alatt. A labdarugó-sport íérfoglalásáí mi sem mu­tatja jobban, mint az, hogy a három ün­nepnap alatt öt footballmérkőzésí fognak lejátszani a Vásártéri labdarúgó pályán s minden valószínűség szerint mind az ötnek lesz lelkes nézőközönsége. Husvéívasár- napjána budapesti cégcsapatok válogatottja jön ki Vácra és mérkőzik a váciakkal. Előtte a főgimnázium most alakult első és második footballcsapata mérkőzik. Hétfőn a siketnémák sportklubjának footballistái jönnek és reváns-mérkőzést rendeznek a V. S. E. footbail-csapaíával. Kedden az ujpest-rákospalotai U. R. A. K. labdarúgói mérik össze erejüket a váci labdarúgókkal. Ugyancsak ezen a napon lesz a Barcsay- utcai főgimnázium footballisfáinak mérkő­zése a váci főgimnázium labdarúgó csa­patával. — Budapest, Wien, Schönbrunn. Ez a három uj személyszállító gőzös kezdi meg útját a budapest-wieni útvonalon. Az első hajó, a Budapest, csütörtökön este már érintette is a váci állomást s Bécsből nagy­szombaton jött le. A teljesen uj három testvérgőzös a budai hajógyárban készült. Mindegyik 50 méter hosszú és 1500 utas befogadására alkalmas. Menetsebességük valamivel jobb, mint a régi személyszállító hajóké, ezért pontosan két óra alatt jönnek fel Vácra. A hajóavatás kedden volt Buda­pesten nagy és előkelő közönség jelenlé­tében. Ebből a nagy dáridóból minket az érdekel, hogy Neugebauer Viktor, a duna- gőzhajózási társaság budapesti igazgatója hivatalosan is bejelentette, hogy a tavaszon megindítják reggeli budapesí—vác—eszter­gomi személyhajó járatokat. — Üzelmek a gazdáR rovására. Gazdáink nem képzelhetik, hogy a tavalyi esős ősz következtében mily nagy tömeg­ben hoznak az idén forgalomba részint jóhiszeműleg, részint tudva csekélyebb értékű, sőt egészen értéktelen magfélé­ket. Minél alacsonyabb árakon kínálják, annál biztosabb, hogy például a répamag, melyből a hírhedt bizenci hibás, selejtes áru több ezer zsákkal van a vidéken elhe­lyezve, legtöbb esetben dohos és általában igen rosszul csírázik, sőt az északnémet­országi között is van ilyen elég az idén Ami pedig a lóherét illeti, köztudomású, hogy a múlt napokban érkezeit Fiúmén át Magyarországba mintegy 20 waggon olasz rostaalja, melynek az a hivatása, hogy honi lóhere közé kevertessék. Nem is szólva a lucernáról, melyre nézve az „Erdélyi Gazda“ szaklap március lő-iki számában is megírta, hogy a teljesen érték­telen turkesztáni lucerna nagy tömegben került Bécsből magyar vidéki kereskedők­höz. Jó lesz tehát nagyon vigyázni, marad­junk meg a régi megbízható cégeknél és ne üljön fel se kereskedő, se gazda az említett igen alacsony ajánlatoknak, me­lyeknek célja nem egyéb, mint a haszna­vehetetlen portékán akármilyen áron túl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom