Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-03-17 / 22. szám

VÁ C I HÍRLAP 3 s ezeket a város csak igy segítheti hozzá. Do- novitz Vilmos azt kívánta, hogy az elővételi jogokat a város fizettesse meg azokkal, a kik részvényt akarnak. Úgy határoztak, hogy a részvényeket átveszik. VizvezetéK dicsérete. Mély csendben’, általános figyelem között kezdte ismertetni Hiibschl Kálmán Zarka Ele­mér műszaki tanácsos munkáját : Vác város vízvezetékének tervezését. A műszaki leírást követte nyomon s világos előadásban, nagy kontúrokkal megrajzolta, milyen lesz Vác víz­vezetéke. Előadása közben elismeréssel szólt Zarka minden praktikus tapasztalatot felölelő tervezéséről s a közgyűlés nagy nyugalommai fogadta, hogy az előmunkálatokat tökéletes­nek találta a pénzügyi bizottság s nincs ab­ban kivetni való. Novák Antal folytatta a dicséretet. Első sor­ban nagyon megnyugtatónak mondta, hogy Zarka Elemér oly előrelátó volt, hogy ha Vácnak 40 ezer lakosa is lesz, még mindig nem lép fel a vízhiány. Szólt a Duna alatt praktikusan lefektetendő csőrendszerről, a viz vastalanitásáról, arról, hogy helyes voit viz- toronyépitésrő! lemondani és a vízgyűjtőt a kosdi partra helyezni. Figyelmeztette a várost, hogy nagy óvatossággal járjon el a vízveze­ték építésére kiirt pályázatnál s mindent pon­tosan írjon körül, mert szomorú tapasztalat, hogy legtöbb város, mely vízmüvet építtetett, pörben áll a vállalkozójával. A vízvezeték mel­lett — folytatta érdekes fejtegetéseit Novák képviselő — megoldandó a város csatorná­zása és a város általános kövezése. Erről programot kell alkotni s azután vegyenek fel kölcsönt, melyből a munkálatokat elvégezhetik. Jusson a mai kor emberének is a haladásból, viszunt a jövő generáció is viseljen oly ter­heket, melyekért viszonzásul egy modern vá­rost kap otthonául. A polgármester az egész közgyűlés nevében köszönetét mondott Nováknak, ki talán egyet­len szakember — úgymond — a képviselő- testületben s kinek jóakaró érdeklődését kéri továbbra is. A kölcsön ügyében érdekes ki­jelentéseket tett a polgármester: — A vízmű költségeire csak a jövő évben lesz szükségünk. De a csatornázás is 7—800,000 koronát fog felemészteni. Ki kell a vízmű miatt bővíttetnünk a villamos telepet. Továbbmegyek s azt mondom, hogy meg kell építtetnünk a vágóhidunkat is, mert a tiz év, melyet a földmivelé>ügyi miniszter engedélyezett, lejárt. Ezekre kell sürgősen a kölcsön s előre is jelezhetem, hogy bizony horribilis nagy összeg­ről lesz szó. — Ha város akarunk maradni, befektetnünk kell — mondja Novák Antal. — Pénz nélkül nem haladhatunk — toldotta meg Donovitz Vilmos. Meglebbent a nagy kölcsön szele a kép­viselőtestület fölött, de hamarosan túlestek a lidércnyomáson: még nem tudják, hány millió­ról van szó és még alszunk néhányszor, hogy a róla való beszélgetés ideje eljő . . . A tanács és a p. ü. bizottság. Ezt a kis apró ágot csak azért jegyezzük fel a közgyűlésből, mert tudvalevő, hogy a tanács és a nagy pénzügyi bizottság soha sem ellenkezik egymással. Úgy megértik egy­mást, mint a legjobb barátok. És ime, most mégis volt egy kis különbözet köztük. Nem nagy, dehát mégis . . . Neuwirth Simon a Zöldfáért, az előtte való térért 1900 K bért fizet. Azt kérte, hogy a két bérleti összeget válasszák ketté. A tanács azt mondja, hogy 1200 korona jár a Zöldfáért, 700 korona a térért, a pénzügyibizottság 1600 at az épületért, 300-at a területért kér. Hát elfogadták a tanács javaslatát. Täuber Ferenc fogalma ó munkásságát már régebben elismerték és személyes pótlékot szavaztak meg neki. A fogalmazó most ezután is lakbért kér. A közgyűlés 480 korona helyett 540 koronás lakbért állapított meg Täubernek. Uj utca-név született a közgyűlésben: A Bisitz-féle fatelep mellett uj utca épült, a kis névtelen, az ott lakók kívánságára, hársfa-utca nevet kapott. (Vájjon akácfát ültetnek-e a legfiatalabb utcára ?) KioszK a Kossuth-téren. Hornung Béla, a Műcsarnok kávéház ambi­ciózus, fiatal gazdája, elgondolta, hogy nyári időben kellemes lenne a Kossuth-téren egy kedves, otthonos kioszk. Befolyamodott a városhoz, nem ellenezte egy bizottság sem, most a területet hat évre évi ötven korona bélért odaadta a közg>űlés is. Motoron a PoKolba. Miután egy csomó telekügyet el nem intéz­tek, Miklósovits Sándorné kérvényéről esett szó. Miklósovitsné férje után 500 korona kegy­dijat kap, ezt az összeget felemeltetni kérte. A pénzügyi bizottság nem javasolta, de mégis gyakorolt jótékonyságot, mert kimondották, hogy tekintettel néhai Miklósovits Sándor érdemeire, a kegydijon felül ezentúl az özvegy heti segélyt is kap. Utolsó tárgynak Péteri Jánosnak, a Pokol bérlőjének kérése maradt. A Fürge délben és este kilenc óra után nem jár a két part között. Péteri hajlandó egy motoros csónakot venni és a csavargőzös szünete alatt a forgalmat ezzel tartaná fenn. Természetesen a szállítási dijak a városé lennének. A közgyűlés bele­egyezett a tervbe, de kikötötte, hogyha a motoros közlekedés mellett visszaélés történik egyszer is, az engedélyt azonnal visszavonják. HireK. — Ismét egy uj járás. Alig alkotta meg a vármegye az aszódi járást, már is moz­golódnak Monor vidékén, hogy uj főszolga­bírói járást létesítsenek. Pestmegye egyik leg­nagyobb közigazgatási járása a monorkerületi főszolgabírói járása megosztása ügyében száz­ötven tagú küldöttség járt Pest vármegye fő­tisztviselőinél. A járást Meskó Rudolf tb. fő­szolgabíró tervezete szerint nyolc község: Ecser, Maglód, Mende, Tápiósüly, Úri, Péteri bevonással, Gyömrő székhellyel alakítanák meg. A küldöttség Förster Aurél, gróf Teleki Tibor, Kóczán László és Haader György ve­zetésével gróf Ráday Gedeon főispán, Fazekas Ágoston alispán és Agorasztó Tivadar fő­jegyzőnél járt azzal a kérelemmel, hogy a több mint 80.000 lakosú monori járásból uj járást szakítsanak ki, mert az egyre jobban fejlődő községek közigazgatását egy központ­ból alig lehet ellátni. A főispán és alispán is megígérték támogatásukat a kérelem jóindu­latú elintézéséhez, a mit a küldöttség örömmel vett tudomásul. — Csongor Gergely dr. lemondása. A váci kér. munkásbiztositó pénztárnak az a legnevezetesebb újságja, hogy Csongor Gergely dr. igazgató állásáról, melyre egy éve válasz­tották meg, a pénztár kedvezőtlen viszonyai folytán lemondott. A lemondott igazgató hivatal szabályszerű átadása után az országos pénztár jogügyi osztályában fogja folytatni pályáját és valószínűleg váci lakos marad. — Halálozás. Csermák Márton, volt vendéglős, a város régi köztiszteletben álló polgára élete 71-ik, házassága 44-ik évében elhunyt. Temetése március 15-én ment végbe nagy részvét mellett. Ny. b.! — Ingyen mozit! A magyar védőegye­sület csütörtökön előadta Dobieczky Sándor „Nem adózunk“ című három felvonásos darabját. Délután a tanulóifjúság zsúfolásig megtöltötte a Kúria nagytermét s megtudta élvezni a sok szép képet, a magyar ipar érde­kében irt nagy munkát. Este megdöbbentően kevesen voltak az előadáson. Alig jutott egy- egy széksorra egy érdeklődő. Záborszky Árpád, Gergely Mihály, Szép József csaknem üres teremnek olvasták a felvonások szövegrészét. Úgylátszik, a mi közönségünknek nem kell a komoly igazmondás. A védőegyesület nagy utánjárással és pénzbeli áldozatokkal megsze­rezte a művet, mely minden városban legjobb agitáló eszköznek bizonyult a magyar ipar mellett. A mi közönségünknél nem keltett érdeklődést. Talán ha ingyen mozi lett volna, megtelik a nagyterem. így egy szomorú tapasz­talattal lettek gazdagabbak az ábrándozók. De azt láthatták, hogy nem a mai nemzedéknél van munkájuk, mert hiábavaló a fáradtság. A jövő generáció, az ifjúság lelke az a nemes talaj, a hol munkálni kell s a munkának gyümölcse is lesz. — Kegyelet és reKlám. A következő sorok közlésére kérték fel lapunkat: Elmentem én is a szabadságharc hőseinek emlékéhez, leróni a kegyelet adóját. Elmentem én is arra a szentelt földre és kitárt lélekkel hallgattam az ünnepély szónokainak, dalosainak lelkesítő, gyújtó szavait. Hallgattam és kigyúlt az arcom, ereimben lázasan lüktetett a vér és egy ideig egy egészen uj, gyönyörű jövő perspektívája nyílt meg előttem. De csak rövid ideig tartott ez, mert aztán történt valami. Valami csúnya inzultus, amit semmiképen sem tudok, nem lehet szépíteni. Egy piszkos, züllött gyerekhad rohanta meg az ünneplő közönséget és bántó erőszakkal nyomtak a kezükbe egy papírlapot. Egy hely­beli kereskedő reklám cédulája volt, melyben olcsó harisnyát kínál megvételre. Nem célom, hogy az illető kereskedőt meggyőzem az ilyetén való reklámozás haszontalanságáról, azt azon­ban meg kell mondanom, hogy egy nemzeti ünnepen résztvevő, tehát bizonyos mértékig, ideálisan megihletett közönséget reklám cédulák­kal molesztálni, — szerintem a legnagyobb durvaság és Ízléstelenség. Raucsik. — CsaK Mautner=féle magvakat vásárol­nak helyesen gondolkodó, számitó gazdák és kertészek még akkor is, ha mások olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására és a vevők kárára lehetséges. — Csecsemőhulla a pályatesten. Szob község határában a vasúti pályatesten e hó 6-án egy körülbelül hat hónapos magzatot találtak. A legnagyobb valószínűség szerint a vonatból lett kidobva. A nyomozás folyik. — A váci hengermalom részvény» társaság lisztárai 50 KgrmoKént. Buza- őrlemény: Asztali dara AB szám 16 K 80 fill. — Asztali dara C szám 16 K 60 fill. — Király liszt 0 sz. 16 K 60 fill. — Lángliszl 1. sz. 16 K 40 fill. —- Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 16 K 20 fill. — Zsemlyeliszt 3. sz. 16 K 00 fill. — Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 15 K 80 fill. — Középkenyérliszt 5. sz. 15 K 50 fill. — Kenyérliszt 6. sz. 15 K 20 fill. — Barna kenyérliszt 7. sz. 14 K 40 fill. — 7 V2 S2. 12 K 80 fill. - 7 3/*. sz. 11 K 80 fill. — Takarmányliszt 8. sz. 09 K 60 fill. — Korpa finom F. sz. 8 K 40 fill.

Next

/
Oldalképek
Tartalom