Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-01-07 / 2. szám
HuszonhatodiK évfolyam 2, szám. Vác, 1912 január 7 Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonus: Bercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Magyarok külföldön. Vác, jan. 5. Hurrá Ferencvárosiak! Ti szereztétek meg Magyarországnak legszebb karácsonyi és nj esztendei ajándékát. Szivből köszöntünk Titeket derék fiuk, szivből köszöntjük a Ferencvárosi Torna Club győzelmes labdarugó csapatát. Annyi bizonyos, hogy ez a 11 ferencvárosi fiatalember két hét alatt Magyarország külföldi jó hírnevének megszerzése érdekében többet csinált, mint cs. és kir. közös diplomácia 10 év leforgása alatt. Magyarország hírnevét eddig külföldön a bankcsalók, borhamisítók és a leánykereskedők terjesztették. Persze az ilyen hírnév terjesztésből nem igen kérünk. Évszázadok óta legnagyobb bajunk az, hogy külföldön, ahol ismernek bennünket, azt hiszik rólunk, hogy itt minden egészségtelen, bog.) itt minden romlott. A ferencvárosiak labdarúgó győzelme nyomán sokaknak a nézete meg fog változni. Sportgyőzelem egészséges testről tesz tanú- bizonyságot, azt a régi ió közmondást pedig, hogy egészséges testben lakik egészséges lélek, eddigelé nem igen cáfolták meg. A ferencvárosiak győzelme a külföld szemében tehát annyit jelent, hogy Magyarországon nemcsak Engelek, nemcsak Kecskeméthyek vannak, hanem ép testű és ép lelkű emberek is. Szó sincs róla, hogy a Ferencvárosiakon kívül még egész sereg intézményünk és emberünk van, a ki iparkodik a külföldet jó véleményre hangolni irányukba. Ámde sajnos, igen sokan vannak olyanok is, a kik unos-untalan befeketítenek bennünket a nyugati országok lakói előtt. Sőt talán többen vannak az utóbbiak, éppen ezért becses és fölöttébb értékes előttünk a Ferencvárosi Torna Club külföldi szereplése. Az a 10—20 gól, a mit a ferencvárosi fiuk rúgtak, egyenesen a szivekbe irányzott lövés volt. Lehet, hogy a németek pirultak a veszteségen és boszankod- íak is nagy mértékben, de mikor az első keserűség eloszlik s a mikor a lelkeken győzedelmeskedik az igazságérzet, a németek is úgy fognak gondolkozni: mégis csak derék fiuk ezek a magyarok ! így gondolkodott az egész ország, mely a napokban reménykedő szívvel várta a magyar fiuk szerepléséről beszámoló táviratokat. A ki ismeri a labdarúgó sporl technikáját, az tudja jól, hogy a győzelmet nem kizárólag csak a testi ügyesség, az erős láb, a biztos szem és jó tüdő biztosítja, ezekhez okvetlenül kell még egy igen fontos kellék: az összjáték. L nélkül nincs győzelem. A labdarúgóknak ismerniök kell egymás gondolatát, ki kell találniok egymás akaratát, vagyis magyarán mondva össze kell íarlaniok, egy szívvel, egy lélekkel kell játszaniok. Szükségük van nagy mértékben fegyelmezettségre. A külföldi fényes győzelmek tehát azt bizonyítják, hogy akad ebben az országban is még elegendő ember, a ki megtudja tanulni az összetartást, a fegyelmezettséget. Vajha a Ferencvárosi club, az F. T. C. labdarugó csapata fényes szereplése után, végig menne az országban és apostoli lélekkel hirdetné az összetartás szükségességét, az összetartásban rejlő óriási nagy anyagi és erkölcsi erőt. De nem. Azt hisszük erre sincs szükség, hiszen a jobbak lelkében maga a győzelem hire is felébreszti a szunnyadó jó érzéseket. Maga a győzelem hire is eléggé nevelő hatású lesz. Lesz ezenkívül még egy igen jó hatása a külföldi labdarúgó győzelmeknek. Ismét lendíteni fog egyet a magyar testnevelés ügyén. Nem panaszkodunk, az utóbbi években a magyar testnevelés ügye gyönyörűen fejlődött, de azért még mindig van sok kívánni való. AAég mindig több az olyan jogász, a ki billiárd-golyókkal játszik, nem pedig marhabőrrel bevont footballai. Az ifjúság többet emelgeti a boros és sörös- kancsót, mint a súlyzót.- Ennek az állapotnak meg kell szűnnie. Egy nemzet fejlődését, gazdasági haladását első sorban is az egészséges emberanyag biztosítja. Törekedjék tehát minden tényező arra, hogy az ifjúsággal a sport minden válfaját meg- kedveltessük. A ki nem akar labdát rúgni, az szokjék hozzá a nyújtóhoz és a korláthoz, vagy forgassa a kardot, evezzen, korcsolyázzon. Ott, a hol az emberek ép tes- tűek, edzettek, egészségesek, egészségesek lesznek a gazdasági és társadalmi viszonyok is. Ezért tartjuk mi is a sportegy- letek s mert legközelebb fekszik hozzánk: a váci sportegyesület minden téren való fejlesztését, segítését, melyre semmi áldozat sem sok legfőbb fontosságúnak. Szűrjük le a tanúlságot és segítsük a sportért áldozó egyesületeket! Magyar tehetség. (Beszéd, mellyel a Magyar Védőegyesület váci kép- kiállitását megnyitotta dr. Preszly Elemér.) Népek nagy gondolkodói az emberiség fejlődésének történelmét kihatva és vizsgálva egy érdekes jelenségre bukkantak. Látták és tapasztalták azt, hogy mig ipar, kereskedelem, kultúra, természettudományok és technika terén az emberiség az évezredek munkája alatt óriási haladást tett meg s. a mai modern élet füstölgő gyárkéményeivel, vasútjaival, melyek mint az emberi szervezel idegrendszere kötik össze a művelt világot, nem hasonlítható össze az ókori népek primitiv életviszonyaival: addig az emberi ész, áz emberi elme nem mutatja ezl a nagy fejlődési és az ókor is produkált olyan lángelméket, melyeknek fénye nem halványul el legke- vésbbé sem a modern kor legnagyobb lángelméi mellett. Csak Homéroszt emelem ki, kinek szülelése, éiele misztikus ködbe foszlik, költeményeinek szépsége azonban ma is a halhatatlan lángelme frisseségével hatja meg az olvasót. Horatiusi, Tacitust, Cicerót ma is mint klasszikusokat tanitták a művelt világ iskoláiban. Mutatja ez a jelenség azt, hogy mig ipar, kereskedelem, természettudomány, technika az emberi fejlődés eredményekép emelkedett mai magas fokára, addig a lángész nem a fejlődés eredménye, hanem Isten adománya, fénye olyan, mint az álló csillagé, mely az égboltozaton egy helyen megállva évezredeken keresztül egyenlő fénnyel világit be a nagy mindenségbe. A modern gyermeket könnyebb az irás- olvasásra megtanítani, mint az ókor lurkóját, mert a képzetek nagy részét átöröklis melyre könnyű tovább építeni, de nincs a világnak olyan tanítómestere, a ki az emberi észt lángésszé tudná fejleszteni. Ezt az általános jelenséget megállapítva rátérhetünk egy másik tény megállapítására. Ma a létért való küzdelem világát éljük. Örökös harcban állanak egymással emberek és nemzetek és ennek a néha véríe- len, néha véres küzdelemnek eredménye az emberi fejlődés. Harcban állanak egymással nagy népek nagy nemzetek ipar, kereskedelem, kultúra terén. Kis népek, kultúrában elmaradott nemzetek ezen a téren a világot uraló nagy nemzetekkel nem versenyezhetnek. AM magyarok is nem ezen a téren mutathatjuk meg kiválóságunkat, életrevalóságunkat. Ezen a téren a nagy nemzeteket csak utánozhatjuk, kultúrájukat átvehetjük. Hanem a mit az emberi elme, az emberi lángész alkot, az nincs nemzetek korlátái közé szorítva, mert egyetemes és általános. A magyar faj kiválóságát mutatja, hogy elmaradt kultúrája dacára voltak lángelméi, kiknek nagysága a viíágmértékeí megüti. Petőfinek lírája a világirodalomnak kincse és semmivel sem marad a legnagyobb lírikusok mögött. Jókai csodás regényei a világirodalomnak gyöngyei, le vannak fordítva minden művelt nyelvre. Munkácsy képei a legnagyobb mesterek alkotásaival -egyenértékűek. És mi szerez a magyar névnek ma elismerést és becsülést a külföldön : a magyar irodalom, a magyar képzőművészet, a magyar színművészet. Az elbeszélő irodalom terén határozottan vezetünk: Mikszáth, Rákosi, Herczeg, Ambrus, Bródy műveit mindenütt olvassák. Magyar színműírók termékei a világ összes színpadait bejárják. Portraitfestészet terén a kontinensen első helyen állunk. A képfestés egyéb
