Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-03-06 / 19. szám

2 VÁCI HÍRLAP oldalú a szoknya redőzése és féloldali tűzik fel egy-, két-, sőt háromsorosán is a rézsut pántokat. Nagyon csinos néhány uj model hosszabb, vagy rövidebb csipőpánttal, melyhez az oldalrészek nehezebb szövetnél simán, könnyebbnél szegélyezve vannak hozzá tűzve. Az oldalt hasított nagyon szűk szoknyához, a hasadékba legyezőszerű csipkepliszé van bele illesztve, a mi tetszetős megoldása a köny- nyebb mozgás nehéz kérdésének. A külön szabott ujj is látható néhány mo~ délén, de hosszú ujja inkább csak a deréknak van a blúz ujja továbbra is bővebb, félhosszú, vagy egészen rövid. A varrást itt is valamilyen disz fedi olyan formában, hogy mégis csak a kimonó ujj hatását teszi. Egyetlen előnyét tudjuk az úgynevezett sző­kébb divatnak, hogy ugyanis a kevesebb szö­vetszükséglet folytán olcsóbb. így aztán, a mit a mennyiségben megtakarítunk, azt a mi­nőségre fordíthatjuk, A disz nem drága, mert hiszen csak a saját anyagából vett fodor, du­dor és bodor adja a legtöbb díszt; emellé egy kis hímzés, a mely házilag is elkészülhet. A kalapdivatról most rövidesen csak annyit, hogy a nagy kalap továbbra is divatos ma­rad. Változás rajta, hogy mig a kis kalapnak magas a teteje, ezé minél alacsonyabb lesz és mélyebben az arcba téve viselik, mint eddig. Újdonság a kiviil selyem, belől szalmaforma, ez utóbbi csak a karimán ; ebből néhány pél­dányt már a télen is láttunk olyan hölgyeken, a kik csak a legujabbat kedvelik, de tavasz- szal már általánosabb lesz. Ilyen kalapra leg­szívesebben kócsagforgót tűznek, minden egyéb disz felesleges. Miéri van áltayasz? Massányi Ernő ismert meteorológus érdekes nyilatkozatokat tett egy hírlapíró előtt arról, hogy az idén miért tavaszodik oly hirtelen. Ez a kérdés mindenkit, de főleg a gazdákat érdekli erősen, ezért a szakvéleménynek egy részét a következőkben közöljük: Logikus az a kérdés, vájjon minek köszön­hetjük ezt a ránk zudult meleg-felesleget. Előre kijelentem, hogy ennek végokait a még csak negyven-ötven éves múltai renelkező meteoro­lógiai tudomány semmiféle lelkes művelője ma még meg nem mondhatja. Közvetlen okai ellen­ben, mint minden esztendő tavaszi beköszön- tőjé, nagyon világosak. Ebben az évszakban a nap tartama, ugy-e bár, már meglehetősen megnövekedik, következésképpen a szárazföld (Európa) — a melynek taiaja hamarább halmozza fel a kapott meleget, mint a víztömegek — gyorsan átmelegszik (legalább is legfelső rétegei­ben), tehát felmelegszik a talaj feletti levegő­réteg is, a mely ennek következtében könnyebbé válik, felemelkedik s a magasban másfelé áram­lik. Az igy eltávozott légtömegek helyébe most azután az Atlanti-oczeán felől, tehát viszonylag melegebb tájakról, uj légtömegek tódulnak, s igy a két együttes sok közreműködése ered­ményezi a szökkenésszerifhőemelkedést. Ha ezek a ható okok intenzivebbek, akkor fokozottabb a hatás is, tehát a hőmérséklet a normálisnál magasabb lesz. Tényleg az elmúlt hónapban az időjárási helyzet roppant kedvező is volt s állandóan nyugatról vagy délnyugatról, szóval az oczeán felőli meleg tájakról jöttek az idő­előtti tavaszt létesítő légáramlások. Azt, hogy miként, nem merem részletesen tárgyalni, mert nagyközönségünk a légörvénylések fogalmával és mibenlétével még nem barákozott meg, a depresziók, ciklónok és anticiklónok mint kabalisztikus kifejezések reá roppant idegen- szerűen, sőt rejtelmesen hatnak, a melyeknek olvasásakor, rendszerint leteszik a lapot s inkább néhány perccel megnövelik délutáni rendes sziesztájukat. A mig azonban a szépnem elragadó bájjal sütkérezik az arczokra rózsás pirt varázsoló napfényen, addig már a város határain túl is félelemmel szemlélik agráriusaink az ősziek rohamos fejlődését, riigyfakadást, ibolyák pom- pázását s mi egyebet, a mi bennünk szűk falak között mozgó őslényekben vidám és rejtelmes hangulatokat teremt. Nem csoda, hiszen a tél, ha nagyjából el is múlt, uralmáról egy könnyen le nem mond s még néhány kísérletével nemcsak kellemetlenségeket, de módfelett érzékeny károkat okozhat. A szokott­nál előre haladottabb vegetáció pedig egy-két dermesztő hideg éjszakát és napot sem tűr el könnyen s ha ma egy esetleges erős fagy miatt pusztulás támadna, azért a természet bennünket aligha kárpótolhatna. Igaz, hogy március elején a hőemelkedés kissé mérséklődik és csak a hó vége felé ölt újból erősebb méreteket, de a mint voltak a múltban rendellenességek, úgy a jövőben is lehetnek, ezek azután helyrehozhatatlan kárt okozhatnak olyan országban, a mely másfelől, ipar és kereskedelem hiányában, magát nem kárpótolhatja. — Rónay Kamill Kitüntetése. A király Rónay Kamill kúriai bírónak, a pestvidéki tör­vényszék most nyugalomba vonult elnökének sok évi eredményes munkássága elismeréséül a Lipót-rend lovagkeresztjét adományozta. — Borbély Sándor a Kaszinó igaz= gatója. Vasárnap délután tartotta meg az egyesült kaszinókor éves közgyűlését, melynek legérdekesebb jelenete az volt, hogy Borbély Sándor siketnémaintézeti igazgatót a kaszinó­kor igazgatójává választották. A szavazás titkos volt, mégis egyhangúlag nyilatkozott meg a bizalom Borbély irányában, a ki meg­lepetve fogadta a megtiszteltetést s bár eleinte ki akart térni előle, később nagy éljenzés között elfogadta az igazgatói tisztet. A köz­gyűlésen mintegy ötven tag jelent meg. Dr. Lencsó Ferenc elnök nyitotta meg s dr. Preszly Elemér igazgató adta a múlt év beszámolóját. Az uj helyiségbe való költözésről, a kuglizó megnyitásáról, a múlt évi bevételről és kia­dásról részletes jelentést tett és örvendetesen állapította meg, hogy a kaszinó mérlege aktiv, a tagok száma a halálozások és kilépések dacára huszonnyolccal növekedett. Ugyancsak kedvező előterjesztést tett a jövő évi mérleg­ről s annak a véleményének adott kifejezést, hogy az uj vezetőség alatt nagyobb látogatott­ságnak fog örvendeni kaszinónk. A jelentések után dr. Lencsó Ferenc maga, az igazgató és aligazgató nevében lemondott s a közgyűlés Kacskovics Jenő vezetésével Tragor Jánost és Borbély Sándort választást vezető bizottságnak küldötte ki. Ekkor még az volt a hangulat, hogy a régi vezetőséget válasszák meg s Jeszenszky Imre ez irányban szólalt isfel, sőt a kapacitálások is jó sokáig tartottak. Lencsó Ferenc, Preszly Elemér és Balás Gyula meg­ismételték lemondásukat és kijelentették, hogy semmi körülmények közt nem vállalnak tiszt­séget. Kacskovics Jenő elnök erre az egész közgyűlés köszönetét tolmácsolta a volt veze­tőknek s miután megállapodtak abban, hogy ezen a közgyűlésen csak az igazgatói tisztséget töltik be, elrendelte a szavazást, melynek az lett a vége, hogy Borbély Sándort egyhangúlag választották meg a kaszinó igazgatójának. Borbély kijelentette, hogy nem érez magában elég erőt a tisztség ellátására, ezért lemond, ámde a közgyűlés tiltakozott ellene és dr. Preszly Elemér felszólalása után végre is kijelentette Borbély Sándor, hogy egy évre vállalja az igazgatást, a mi azután általános örömet keltett. Végül megválasztották a kilépő régi választmányi tagokat újra s a két meg­üresedett tagságra dr. Lencsó Ferencet és dr. Preszly Elemért választották meg. A női munKásoK védelme. Január 1-én lépett életbe az iparüzemekben alkalmazott nők éjjeli munkájának eltiltásáról szóló törvény. Eszerint a gyárakban és min­dennemű építési vállalatnál a nőalkalmazottak- nak 24 óra alatt legalább 11 órai megszakítás nélkül tartó éjjeli munkaszünetet kell engedni. Este 10 órától reggel 5 óráig nőalkalmazot­takat foglalkoztatni tilos. Egyes kivételes esetekben az iparhatóság engedélyt adhat rövid ideig tartó éjjeli munkára is, de akkor is 14 éven aluli leányok egyáltalán nem alkal­mazhatók ; 14—16 éves leányok huszonnégy óra alatt csak 8 óra hosszáig, 15 éven felüli nők pedig csak 11 óra hosszáig dolgozhatnak, a munkaközi szünetek be nem számításával. A gyárak kötelesek mindenütt hatóságilag láttamozotí munkaidőrendtartást kifüggeszteni, a mi ha nincs meg, súlyos pénzbüntetéssel járó kihágást képez. — A hiteLszövetKezet Közgyűlés előtt. Az Országos Központi Hitelszövetke­zet kötelékébe tartozó Váci Ipari és Gazda­sági Hitelszövetkezet, március 17-én d. e. 10 órakor tartja a hitelszövetkezet helyiségében rendes közgyűlését. Napirend ez lesz: 1. Múlt évi üzleteredményről szóló jelentések tárgya­lása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és a felmentvény megadása. 3. Mérleg megállapí­tása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. Az igazgatóság 1 tagjának választása. 6. A felügyelő-bizottság 1 tagjának választása. 7. Netáni indítványok. 1911. év január hó 1-én a tagok száma 717, üzletrészeinek száma pedig 1059 volt, az év folyamán belépett 116 tag 143 üzletrésszel, kilépett 38 tag 54 üzletrész­szel, tehát marad az 1911. év végén 795 tag 1148 üzletrésszel. — NapfogyatKozás és holdfogyat» Kozás lesz. Április elsején részleges hold- fogyatkozás lesz, a melyet április 17-én napfogyatkozás követ. A csillagászok feszült várakozással néznek ez elé a napfogyatkozás elé, a melynek az lesz a főérdekessége, hogy gyűrűs lesz. Európában a megfigyelési viszo­nyok rend ki vili kedvezők lesznek. A közép­vonal például csaknem pontosan áthalad a párisi csillagászati intézeten, továbbá Hamburg, Kiel és Pétervár városokon. A középvonal mentén a hold a napnak több mint kilenc- tizedrészét elfödi. Magyarországon délelőtt 11 és 12 óra között következik be a nap- fogyatkozás. — Villamosság a mezőgazdaság» ban, A kisváci ref. gazdakörben vasárnap délután igen nagy közönség érdeklődése mel­lett tartotta meg felolvasását Radich-Ollé Ká­roly, a város villamos müvének uj műszaki vezetője. Arról szólt előadásában, hogy a vil­lamos üzemet még a kis gazdák is nagy ha­szonnal alkalmazhatják a mezőgazdaságban. A felolvasás oly nagy tetszést aratott, hogy a helyszínén mindjárt bővebb felvilágosítást kér­tek s nem lehetetlen, hogy a villamos motor Vácon is több gazda házába be fog vonulni, ha sikerül a Ganzzal kedvező megállapodásra jutni az érdeklődőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom