Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-02-18 / 14. szám
14. szám. Vác, 1912. február 18 Huszonhatodik évtől yarn VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjeleni!! szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő es laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fill"*' Tai„^.,_c7Óm 17 yác vízvezetéke. Vác, febr. 17. Vác város korszakos alkotásához érkezünk : Zarka Elemér műszaki tanácsos a város vízellátását célzó vízvezeték előterveit alapos kidolgozásban a héten nyújtotta be a város tanácsához. A város képviselőtestülete még nem foglalkozhat a nagy munkával, mert a törvény előírása szerint előbb felülvizsgálás céljából a belügyminisztérium vízvezetéket tervező osztályához kell küldeni. De ha a város vezetői a belügyminisztériumban a jóindulatú, gyors elintézést sürgetik, néhány hónap múlva részletes tervek fognak állami a városi képviselőtestület előtt. Módunkban van, hogy a Váci Hírlap utján már most részletesen megismertessük a tervező mérnök munkáját. Előre bocsátjuk, hosfv Za>-i<m Elemér 1.060.000 koronás befektetést óhajt Vác vízvezetékébe, mely 26 ezer lakos mellett is teljesítő képességű lesz és hosszú ideig nem kell a drága vízmű kibővítésére gondolni. A városnak egy hektoliter viz önköltségi árban közel két fillérbe kerül, körülbelül ugyanaz az ár, mely más hasonló városi vízvezetéknél, tehát vízmüvünk nem lesz drága. A tervező hosszú műszaki leírást mellékelt beadványához, ezt híven követve írjuk le a mai és következő cikkeinkben, mikép épül meg Vác város vízvezetéke. Mennyi víz kell Vácnak ? A városban szükséges vízmennyiség megállapítása úgy történik, hogy a lakosok számát és a lakosság fejlettségi viszonyait mérlegelik. Vác lakossága 1890-ben 14450 volt, 1900-ban 16808, 1911-ben már 19504 lélekre emelkedett. A természetes szaporulat tehát körülbelül 1-60 %-ra tehető s igy kiszámíthatjuk, hogy 1920- ban 22620, 1930-ban 26240 lakosa lesz városunknak. Minthogy gyorsabb fejlődés esetén a lakosság száma is erősebben nő, Zarka műszaki tanácsos már most 26 ezer lélekszámra tervezi a vízvezetéket. Magyarországon épített vízvezetékeknél egy- egy lakosra 100 liter vizet vesznek naponta számításba, de a tervező 140 litert vett Vác minden lakója után, mert a csatornaöblitést és az utcák locsolását is számítja. E szerint 26 ezer lakos mellett naponta 3640 köbméter vizre van szükség, vagyis másodpercenkint 42 liter fogy el. A vizkutatás és a víz jósága. Vác városában már régebben folyik a vizkutatás, hogy a vízvezetéknek kellő mennyiségű, egészséges vizet szolgáltassanak. E munkában megállapítást nyert, hogy Vác környékén forrásvizek nincsenek, a Duna mentén pedig teljesen hiányzik a vizhordó kavicsréteg, a miből következtetni lehet, hogy a partmentén vizszegénység van. A város vasút felé eső részén lehetne ugyan vizet gyűjteni, de ez a viz kemény s minthogy gazdaságilag müveit területen fekszik, beszennyeződéstikíől nehezen lehetne védekezni. Ez vezette rá a vízkutatókat, hogy a Büki mellett fekvő u. n. Kőhidi szigeten fúrjanak. Összesen 15 rendszeres kút vize állt a vizsgálatra. A székesfőváros tápszervizsgáló intézete szerint a kutak vizei megfelelők, bár a 11!., VIII. és XI. számú kutakban vasat és mangánt találtak, de ez nem okoz ma már gondot, mert a modern teknika vívmányainak egyike, hogy a viz vastalanitása a legegyszerűbb módon megy végbe s igy a váci vízvezeték vize a legkényesebb igényeket is ki fogja elégíteni. Végül arra a konklúzióra jut Zarka műszaki tanácsos, hogy Vác vízvezetéke érdekében végzett vizkutatások kedvező eredménnyel jártak és a város vízellátása emberi számítás szerint előre láthatólag sikeres egészségügyi alkotás lesz. Hogyan gyűjtik a vizet? Másodpercenkint — mint íennebb megírtuk — 42 liter vizre van szüksége Vácnak, a mit Duna alacsony vízállása mellett nem kapnak meg. Ezért közelfekvő kútsorozatot kell létesítem, mert ez olcsóbb is a vízgyűjtő galériánál. A kutakat fúrás utján nyerik, a furócső átmérője 350 mm. A fúrás után 300 mm. átmérőjű kovácsolt vaslemezcsőveket bocsátanak le, melynek alsó részén 5 mm-es lyukasztás lesz, hogy a viz a kutakba juthasson. Egy-egy kutban 35 méter hosszú lyukasztás lesz, vagyis 6500 lyukon, 1276 négyzet deciméteren áradhat be a viz. Nagyobb biztonság kedvéért még három egymás melletti végleges kutat is fúrnak. Hogy a kutak élettartamát növeljék, külön vörösfenyő csövekkel bélelik ki. A kútsorozat egyenes vonalban fog állani. Egy-egy kutból másodpercenkint két liter vizet számítanak, igy 21 kútra van szükség. A fúrt kutakból a viz szivornyával emeltetik át a szivattyútelepen épülő gytijtőkutakba. Minden kút kikapcsolható. Ezek a szivornyák másodpercenkint 60 liter vizet képesek szállítani, a szükséglet azonban csak 42 liter s igy a telep bővítésekor erre nem kell gondolni. A kútsorozat mentén 120/180 cm. belméretű beton- csatorna épül, hogy abban közlekedni lehessen a kutakhoz és a szivornyacsövekhez s igy a javítás, vagy tisztítás végezhető legyen bármily vízállás mellett. Összekötő csatorna két oldalán 4—4 méteres gyűjtő aknák épülnek kettős választófallal, hogy zavar nélkül tisztogathatok legyenek. A szivornyák alkalmazásával megóvják a kutakat a homokszemek besodrásától és a viz tisztasága rendes lesz. ü kisváros. .4 mulatságok, vagy ha fehér, mért nem fekete? Váci életkép négy felvonásban. Személyek: 1. A szőke asszony. 2. A barna asszony. 1- sö felvonás. Novemberben. (Egy sötét utca sarok, a távolban egy sárguló apró villanyláng szégyenli magát s kezével eltakarja -az arcát, valami keveset azért látni. A földön nagy viztócsák és sár, az égen rongyos, piszkos felhők. Köröskörül sötétség.) A szőke asszony : (Alulról jön.) A barna asszony : (Felülről jön.) — Szervusz drágám, hová ? — Csak sétálok, hisz az ember mégsem ülhet hónapszámra a kuckóban odahaza. Borzasztó, Vácon akár meg is lehetne halni az unalomtól. Soha ilyen utálatos fészket még nem láttam . . . — Bizony az borzasztó,' én sem tudok hova menni. Semmi szórakozás, semmi változás, alig várja az ember a telet, hogy egy kicsit mulathasson, de hiába, mert nincs soha semmi, legalább egy rongyos tea-estéi rendeznének, ha mást nem ; hát ilyesmire nem is merek gondolni, ilyen helyen ennyit nem várhatunk. — Bizony igaz, legalább egy jótékonycélú mulaság lenne, de még az se, hát élet ez, borzasztó. — Borzasztó, node megyek. Pá, drágám ! (Elbúcsúznak, a lámpa még mindig szégyenli magát s szomorú esőcseppek potyognak a földre.) 2- ik felvonás. Decemberben. (Egy jól világított szoba, egy négyszögletes asztalnál négyen kártyáznak — mind a négyen asszonyok és lórumoznak — aztán fizetnek, kettőnek borús az arca, a harmadiknak mosolygó, a negyediké se ilyen, se olyan. Közben osztanak.) A barna asszony : Hallottátok, valami járási est készül, node ilyet. A szőke asszony : No, de ilyet, minek az ? — Bizony minek, én is azt mondom, minek az a sok mulatság, örül az ember, ha csendben lehet. Nem azért lakik kis városban, hogy itt is mindig mulasson. — Pláne farsang elején, amikor az ember örül, ha otthon lehet, élvezheti a családját. Nem is tudnék házon kivtil lenni. — Én el sem megyek. — Hát azt hiszed, én el, minek ilyenkor mulatság, egyáltalán minek, szeretném tudni, kinek kell? (Újra elkezdőddé a lórum, mindenki a kártyáját nézi. A fali óra panaszosan ketyeg.) 3- ik felvonás. Januárban,. (Egy kedélyes családi zsúr, teás asztalnál sötét ruhás férfiak s világos ruhás nők beszélgetnek.)
