Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-12-22 / 99. szám
4 VÁCI HÍRLAP az ember kétféle hatásukhoz mérten csak örü\ és haragszik, azaz ez utóbbi helyett jobban mondva idegeskedik. Idegeskedik! Álljunk meg s elmélkedjünk egy kissé e kifejezésnél í Vizsgáljuk meg az ezzel a lelkiállapottal járó mellékkörülményeket, az ezt előidéző okokat s nem lesz oly szomorú a jövő, nem oly sötét mint a fenti perspektíva. Nem igen szoktunk idegeskedni feljebbvalónkkal, nem a hatalmasabbakkal. Többnyire a tőlünk függők, az alantosak, a nyomorultabbak érezik idegességünk következményeit. A hivatalban az elüljáró, a társaságban a tekintélyes független, a családban a fő türelmetlenkedik, mindenért izgul, ha úgy tetszik : idegeskedik. Hogy még jobban szemléltessük a dolgot: a hivatalszolga nem idegeskedik a főnökével, a napidijas a földbirtokossal, vagy ügyvéddel, a cseléd a gazdájával szemben. Kivétel csak akkor lehetséges, ha valami okból kifolyólag az előbbiek ez utóbbiak felett állanak. Az elkényeztetett rosszul nevelt gyermek idegeskedhetik, de idegeskednek azzal a főnökkel szemben is, a kinek valami tekintetben nincs rendben a szénája. A családban akkor idegeskedik az anya, ha a férjuram papucsban jár s az előbbi a család feje, az akarat reprezentálja. Tehát, hogy még világosabban fejezzem ki magamat, szerintem a mai ideges világ idegessége 80°/9-ban a bármi tekintetben felsőbbek zsarnoksága alárendeltjeikkel szemben. A szabadságvágy, a szabadságszeretet, a szabadságért való küzdés mindnyájunknak veleszületett sajátossága. Ez azonban sohasem áll meg. Folyton többre vágyik, nagyobb térre törekszik, s lassan lassan átalakul. így lesz azután szerencsés körülmények között a szabadság után való vágyából szabadság, ebből uralomra törő, majd független egyén. Nem áll meg itt sem. Hisz evés közben jön meg az étvágy. Beteljesült vágyak után, újabb remények. Az úr minél szélesebb körre terjedő uralomra vágyik. Lesz aztán belőle — bármi kis körre szorítkozik is — uralkodó. Itt aztán vannak, a kik megelégszenek az alkotmányos uralommal, de vannak, a kikből abszolút uralkodó lesz, majd még egy lépcső, egyetlen-egy fokozat s előttünk áll a deszpota, a zsarnoki uralom megtestesítője. Ne tessék e másutt használatban lévő kifejezések miatt a tárgyunktól eltérni. Én most sem gondoltam tovább, messzebb az ideges embernél. Csakhogy most már máskép áll előttünk. Pőrére van vetköz- tetve. Már nem is ideges ember, hanem csak ember. Emberek ezek a leggyarlóbb fajtából, a kik folyton uralomra vágynak s ha vannak, a kik előttük rabszolgaként megadják magukat, eljátszák akár egész életen át uralmi játékukat. Ezek azok, a kik képesek igen mosolygósak, alázatosak, udvariasak lenni, a másik percben pedig — lehet semmiségért! —türelmetlenkednek, izgulnak, talán nagy hangon káromkodnak, egyszóval idegeskednek. Hogy aztán e két különféle állapotból melyiket gyakorolják, azt nem ők állapítják meg, hanem az Egek Ura, aszerint, a mint az illetők elé, vagy közé a pillanatok során alá — vagy fölé rendelt embert állít. Embertársat-e, vagy csak emberi anyagot, mely utóbbin végezhetik kisded játékunkat. Hagyjuk-e kisded játékot! Ne éljünk vissza a helyzettel! Ne veszélyeskedjünk s ne „idegeskedjünk“ ! Az emberi idegrendszer ma sem rosszabb. Sőt az azoké, a kik idegeseknek mondják magukat, azzal is jobb, mert igen jól tudnak ideges embert „szimulálni“. Engedjék meg hogy a végén konkrét tanácscsal szolgáljak. Az idegbetegek forduljanak orvoshoz, az úgynevezett idegesek pedig orvosolják önönmagukat. A recept tartalma „önfegyelmezés“, anyagát nem gyógytárban, hanem saját lelkűk tárházában keressék! —oyi. — A HÍRLAP mai száma 8 oldalon jeleni meg. Legközelebbi számunk megjelenési ideje: jövő vasárnap; december 29-ént — SzegényKonyhánaK gr. Csáky Károly megyés püspök a karácsonyi ünnepek alkalmából száz koronát, Br. A. I.-né tiz koronát ajándékozott, miért ez úttá! is hálás köszönetét mond a vörös keresztegylet elnöksége. — Pest vármegye széKházánaK újjáépítése. Pest varmegye közönsége már régebb idő óta foglalkozik azzal a tervvel, hogy a mostani régi székház helyébe uj, modern közigazgatási palotát építtessen. A már megállapított terv szerint a pesívidéki törvényszék, mely a megyeházával egy épületben van elhelyezve, kiköltözködne és a régi megyeház telkén építenék fel az uj vármegyeházának négy utcára nyíló hatalmas épületét. Ebben az épületben nyernének elhelyezést az összes megyei hivatalok, úgy a közigazgatásiak, mint azok, melyek most széjjelszórva a főváros különböző részein vannak, köztük a tanfelügyelőség, az államépitészeti hivatal, a pénz- ügyigazgatóság, az erdészeti hivatal, az árvaszék és általában a vármegyének minden adminisztratív hivatala. Az építési költséghez arányosan hozzájárulnak a vármegyén kiviil az egyes érdekelt minisztériumok is. Minthogy a pestvidéki törvényszék számára Budán, a Főúton az igazságügyi kormány már telket vásárolt a megye megsürgette a minisztériumnál a törvényszék és a börtönök kitelepítését. Az igazságtigyminiszteriurntól legutóbb leirat érkezett, a mely kiállításba helyezi az uj törvény- széki palota mielőbbi megépítését. Megyei körökben különben egy másik terv is felmerült, még pedig az, hogy a megye székházát a városnak egy más részén kellene felépíteni, a jelenlegi telkei pedig parcellázva értékesíteni. A telek eladásból oly nagy összeg jönne be, hogy egy hatalmas telektömböt lehetne vásárolni a Lónyay-utcában, hol az uj megyei székház költségén kiviil kikerülne az uj megyei kórház építésének költsége is. E kérdések felett legközelebb döntenek az illetékes körök. Károlyi dr. SztraKoniczKy dr. A liceum-egyesület második estéjén klasszikusan szép gyönyörűséget szerzett két előadó a nagy számban összegyűlt hallgatóságnak. Károlyi János dr. kegyesrendi tanár a Rákóczikor két nagy asszonyáról lebilincselő figyelemmel hallgatott felolvasást tartott. Öröm voit Hallgatni Károlyi drt, a ki a történetiró igazságaival, a poéta meleg érzésével font glóriát a két Rákóczi asszony el nem múló alakja köré. Sztrakoniczky Károly dr. a festőművészet modern törekvéseit magyarázta. Úgy véltük, hogy egy kicsit magas, tehát unalmas lesz és csodák csodája, közönségünk elfojtott lé- lekzettel hallgatta. A siker titka Sztrakoniczky páratlanul érdekes előadó talentuma, mely ezt a témát mesés szépen vázolta. Mintha szavai festettek volna, úgy hatott. Kevés ily szép estélye volt még a líceumnak. Hálás is volt közönsége: a két előadót lelkes tapsokban ünnepelte. — Halálozás. Balatonfüredi Varga Károly nyug. m. kir. honvédszázados és Somogyvár- megye közkórházának ellenőre, életének 43-ik és házasságának 9-ik évében dec. 16-án elhunyt Kaposvárott. Az elhunyt pár évvel ezelőtt Vácon lakott a Deákvárban máv. ellenőr bátyjánál s itt is kötött házasságot. — Váci járási Közművelődési egylet Közgyűlése. Csendben de annál nagyobb eredménnyel dolgozó egyesületeink egyike, a V. J. K. E. e hó 16-án tartotta ez- idei közgyűlését a váci járás hivatalos helyiségében. Az egyesület számos tagja volt jelen. Képviseltette magát az országos közművelődési tanács Árkay Kálmán alelnök által, valamint a Főiskolai Sociális- Telep dr. Erődi Béla igazgató által s a Váci Magyar Egyesület Borbély Sándor elnökigazgaíó által. — Jelen volt még számos vidéki és helybeli vendég s kerületünk országgyűlési képviselője, dr. Preszly Elemér. A közgyűlés Ivánka Pál elnöki megnyitójával kezdődött. A jelenlevők egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy a tartalmas s tanulságos beszédet kinyomatják s a tagok közt szétosztják. Majd az egyesület titkára Arcfalvi Anna felolvasta a múlt évi működésről a jelentést és sajnálattal vették tudomásul a titkár távozását. A Vácról távozó titkárnak jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak az egyesület fejlesztése érdekében tett munkálkodásáért. A pénztáros s a népdalárdák szakfelügyelőjének jelentése után az egyesület elhatározta, hogy a népdalárdák ügyében feliratod intéz a vallás- és közokt. minisztériumhoz. A dévaiak mintájára a V. J. K. E. is állást foglalt a költséges mulatságok ellen s elhatározta, hogy ily értelemben megkeresést intéz a váci egyesülethez. Utána társas ebéd volt a Kúrián, a hol lelkesedéssel ünnepelték az egyesület érdemes elnökét, Ivánka Pált. — „Gyorsabb ütemben .........“ A kereskedelmi tárca költségvetését most tárgyalta le a képviselőház. Alig néhány felszólalás és a költségvetést megszavazták. Beöthy miniszter terjedelmes jelentésben részletezi a költségvetés egyes tételeit, melyek közül egyik minket, váciakat közelebbről érdekel. Természetes, hogy a váci pályaudvar kibővítéséről van szó. A miniszter ezeket mondja: ,,A váci pályaudvar és felvételi épület kibővítésére a megszavazott hitelösszegből, 1913. évre ismét 300,000 koronát utalványoztam elő. A forgalom megnövekedése, a folytatólagos munkák s a közérdek megkívánja, hogy a tervezett bővítési munkálatok gyorsabb ütemben haladjanak, miért is a fenti összeget, mint a kibővítésre szánt összeg második részletét, a költségvetésben felvennem kellett“. Tudvalevő, hogy erre az évre hasonló nagyságú összeget utalványozott a miniszter, hogy a várva várt váci pályaudvari kioővitéseket megkezdhessék. Ez a munkálat főleg a földmunkák egy jó részének elvégzésében nyilvánult meg. Sok száz anyagvonatból kikerült földdel az osztálymérnökség oldalán fekvő területet töltötték fel s az ősszel a Kobrak-aluljáró kibővítéséhez fogtak hozzá. Elköltötíék-e már mind a három- százezer koronát, nem tudjuk, a laikus, a ki még nem lát uj pályaudvart, hajlandó hinni, hogy a rengeteg összegnek jelentékeny részét még visszatartották. Mégis adja rá a magyarázatot, melyet már vasutas körökből is hallottunk emlegetni. A vác-hatvani vasúti összeköttetés a vonalkitűzés stádiumában éppen a váci pályaudvar kibővítésének kezdetére esett. A máv. mindaddig nem akarja a sok százezer koronákat a váci pályaudvarba ölni, inig nem tudja, hogy a nagyfontosságu vasút miként és hol fog Vácba torkolni. A hatvani vasút trasz- szirozásáig tehát pihenni fognak a pályaudvar bővítési munkálatai. így van-e, hihető-e a magyarázatnak — nem tudni. Annyi bizonyos,
