Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-02-07 / 11. szám

2 V A C i HIHLAI kel, hanem egymás után így fogadták: isten hozta! Miután Lukács István kijelentette, hogy az elnöknő után a tisztikar lemondása is tárgytalan, nagy figyelem közt dr. Freysin­ger Lajosné szólalt meg : A hivó, szeretetteljes szóra jöttem, bár eszem a szivemmel hadilábon állott. Az egyik küldött, a másik marasztott. Ér­zem ismét, hogy szeretnek, de itt megint a kérdés áll elém, miért hagytak cserben ? Most már nem kutatom. Hát legyenek teljes bizalommal, szivük szerint való akaratukat fejezzék mindig ki, hogy az egyesület fej­lődésén munkálhassunk. Negyvennégy éve áll ez az egyesület, nekünk kötelességünk, hogy megtarthassuk azon a nívón, a melyre édes anyáink helyezték és találjuk fel ju­talmunkat a jótettekben, melyeket egyle­tünkért, szivünk örömére gyakoroltunk. Az egyszerű szavakkal meleg érzést ki­fejező beszéd lelkes hatást váltott ki s ál­talános volt az öröm, hogy a tisztikart megtarthatták állásukban. • Ezután az indítványok következtek: Chá- zár Károlyné indítványát, mert Cházárné nem jelenhetett meg betegsége miatt, le­vették a napirendről, Balás Gyuíánéét, hogy mindig a legrégibb tagokat vigyék be a választmányba, egyhangúlag elfogadták. Lukács igazgatónak több indítványa volt: A választmány tagjai mentsék ki magukat, ha nem mehetnek gyűlésekre. A ki indo­kolatlanul háromszor elmarad, töröljék a választmányból. A ki ovodások tisztaságára több mosdó edényt szerezzenek be. A ha­zai nőegyletek egységes működésében to-, vábbra is munkáljanak. Végül általános elszörnyűlködésre kegyetlen témába vá­gott: A jövő évi mulatságok rendezéséről szólt. De aztán nagyon is megbékítette hölgyhallgatóságát, mert azt indítványozta hogy ezentúl a nőegylet mindig rendezzen bált, de kötelezőleg mondja ki, hogy az kartonest legyen és csakis magyar gyárt­mányú szövetet dolgoztathatnak fel a mu­latságra annak résztvevői. Végül a választásokat ejtették meg. Mikor eloszlott a társaság, melynél nagyobb a nőegyleti közgyűlésen még aligha jelent meg, igen lelkes volt a hangulat, hogy minden jól sikerült, úgy, a hogyan előre tervezték. Hírek. Milyen lesz a vizvezetéRünK ? Néhány nap múlva fogja Zarka Elemér mű­szaki tanácsos, kit a város képviselőtestülete a vízvezeték tervezésével megbízott, benyúj­tani Vác város vízvezetékének előterveit. Mi már most abban a helyzetben vagyunk, hogy olvasóinkkal nagy vonásokban megismertethet­jük, miként óhajtja Zarka műszaki tanácsos városunkra nézve oly fontos munkát megol­dani. A tervezés abból indult ki, hogy Vác város vízellátása a Büki szigetről történik, melynek vizét kémiai vizsgálatok tökéletesen jónak és egészségesnek találták. Nem kevesebb, mint 21. kis kút fogja a vizet szolgáltatni, mely a Buki-szigetröl acélcsövön át fog folyni a vá­rosi oldalra. Érdekes lesz ennek a 40 milliméte­res átmérőjű acélcsőnek a Duna fenekére való sülyesztése. A cső, nehogy veszedelmet okoz­hasson, egy darabban készül s egy darabban sülyeztetik a kis Duna medrébe, a mely műveletet technikai szempontból a legfonto­sabbnak tartanak. A szigetről áthozott viz nem fog egyenesen a városban elhelyezett vízvezetéki csövekbe kerülni, hanem nyomó és szívó gépekkel fel­nyomják a kosdi-ut legmagasabb pontjára, doa körülbelül, a hol most a városi szőlő van. Itt egy hatalmas, 1500 köbméter ürtartalmú medence fog épülni s a város vízzel való el­látása majd ebből a medencéből történik. Zarka Elemér műszaki tanácsos vízvezeté­künket úgy tervezi, hogy az még 26000 lakos mellett is naponta íejenkint 140 liter vizet szolgáltasson, vagyis előreláthatólag 20—25 évig nem kell majd a vízvezeték kibővítésére gondolni. Vác város vízvezetékének költségelőirány­zata 1,050,000 koronára rúg a tervező szerint. A vizszivás, viznyomás valószínűleg villamos­gépek segítségével fog történni, mert mig egy részt ezekre a Ganz-cég igen előnyös ajánla­tot tett, addig a villamos gépek előnye, hogy nagy személymegtakaritás jelent a városra, mint a vízmű tulajdonosára nézve. Különben is a vízvezeték elkészülésének idejére aktuá­lissá fog válni a villamos telepnek városi üzembe való vétele s akkor egy közös hiva­tal a villamos világítási és vízvezetéki üzemet takarékosan láthatja el. A vízvezetékkel egyidejűleg a város csator­názását is át kell alakítani. Erre nézve Zarka műszaki tanácsos azt a kijelentést tette, hogy mihelyt a képviselőtestület elfogadta előter­veit a vízvezetékre nézve, azonnal megkezdi az uj csatornázási tervek elkészítését. Tehát a nyárra ezzel is elkészülhet. Tény, hogy a város közgyűlése szinte tü­relmetlenül várja, hogy a vízvezeték terveivel foglalkozhassék és építésének megkezdését el­rendelhesse. Úgy látszik, ettől az időponttól már nem vagyunk messze s most már beszél­hetünk Vác vízvezetékéről, melyet az összes megoldatlan kérdések között mindenki a leg­fontosabbnak tart ebben a vizszegény, egész­ségtelen vizű városban. — Kinevezték a váci járásbiróság uj vezetőjét. Helcz Ferenc kir. táblai bíró nyugdíjazása folytán a váci kir. járásbiróság vezetői állása sokáig nem maradt árván. Több híresztelés járta be a várost, hogy ki lesz az uj járásbiró, de a hir nem mondott valót. Állítólag nem kevesebb, mint 67 pályázó volt, a kik közül, mint a hivatalos lap mai száma közli, dr. Haaz Béla kalocsai törvény-széki bírót nevezte ki a király a váci kir. járásbiró­ság vezetőjének s egyben neki a kir. Ítélőtáblái címet és jelleget adományozta. — Az uj képviselőtestület megala­kulása. Dr. Zádor János polgármester csü­törtök délutánra/kettős meghívót bocsátott ki a városatyákhoz: egyikben a képviselőtestület megalakítására hívja e hó 8-án délután négy órára, a másikban a megalakulást követő rend­kívüli közgyűlés tárgysorozatát ismerteti. A tárgysorozat mindjárt két elhunyt képviselőt, Kresák Józsefet és Mihalovits Jánost jelenti be. (Kisvácon már most, a képviselőválasztást kö­vető egy hónapra nincs póttag.) Ezután meg­alakítják az összes bizottságokat, melyek a képviselőtestületben működnek, majd a tanács jelenti be, hogy a három nagyobb kölcsön esedékes részleteit és kamatait lefizették. A tanácsi előterjesztések folytatása, hogy a sző­lőtelep kiirtott részét adják bérbe, hogy az apaállattartó gazdákat -díjazzák és egy csomó illetőségi és területeladási ügy. Tárgyalni fog­ják Brenner Mártonná kérelmét, hogy a hét­kápolna alatt tervezett parcellázásának egyik előirt súlyos feltételét mellőzzék, valamint Mayer Adolf és neje homoktéglagyárosok kérését, hogy a bérleti összeg kifizetésére és az óvadék le­tételére április elsejéig halasztást adjon a köz­gyűlés. A pénzügyi bizottságnak is lesznek előterjesztései: Borbély István anyakönyvveze­tőnek a régi szokás szerint engedjék át az anyakönyvi dijakat, bejelentik a fogyasztási és italadó, a iévvámkezelés, a vám, kövezetvám és helypénzszedés 1911. évi forgalmát s elő­terjesztést tesznek az alkalmazottak jutalmazá­sára. Harminchat tárgya lesz a rendkívüli köz­gyűlésnek, valószínűleg ez a szám csütörtökig még meg fog szaporodni. KatoliKus legényegylet mulat­sága. Szombat este zajlott le az idei farsang egyik sikerűit mulatsága. A kát. legényegylet rendezte táncestélyét, melyet rövid, ügyesen összeáliitott műsor előzött meg. Bevezetőül Raucsik Nándor mondotta el saját élőműsorát, melyben ötletesen mutatta be az est szerep­lőit. Utána az egylet ujonan szervezett vegyes­kara énekelt, igen dicséi etre méltó készültség­gel. Karácsonyi István nagy tetszéssel mutatta be a lirai költő keserveit. Egy cimbalom-szó­lóval Hering Aáanci ragadta el a hallgatóságot. Igen sok tapsot és virágot kapott. A Meny­asszony c. monológban Törzsök Ilona szer­zett nagy elismerést, majd ismét Raucsik Nán­dor mondott három verset a hallgatók zajos tapsai mellett. Wolkóber János cselló-szólója volt az est clouja. Sokszor méltatott és mindig élvezettel hallgatott művészi játéka nagy hatást keltett. Márik Ilona és Csemnitzky József egy páros jelenetben kacagtatták meg a közönsé­get. Igen sikerült száma volt az estének a Háztüznéző c. páros dalegyveleg, melyben Gyi- gor Tercsi és Gabor József meglepő alakítást nyújtottak. A zongorakiséretet Hangay Ruppert látta el az ö megszokott, diszkrét művészeté­vel. Végül ismét a vegyeskar énekelt, melynek művészi betanításáért Furdanits egyleti kar­nagyot illeti a dicséret. A műsor után reggelig ropta a táncot a jókedvű ifjúság. — FelülfizetéseK. Vác városi kát. gaz­dakör mulatságán utólag felülfizettek Mischler Kornél és F. J. 2 —2 koronát, melyet a kör elnöksége ez utón hálásan nyugtáz. ■ — Calazanzi-ünnep a főgimná­ziumban. A főgimnázium tanári kara és ifjúsága minden évben ünnepélyesen üli meg a kegyestanitórend alapítójának emlékét. Az ünnepély február 11-én, vasárnap délután öt órakor lesz, melyre egy koronás belépőjegye­ket adnak ki. Az ünnepi beszédet dr. Károlyi János tanár mondja, utána Pataki Kálmán V. o. tanuló a zenekar kísérete mellett hegedű­szólót ad elő. Ezt követi A tékozló fiú négy felvonásos zenés színjáték, melyben a főszere­peket Krakker Béla, Muslay Sándor, Boér Vilmos, Termán Dezső, Nagy László, Drexler Ferenc, Matheika János, Lukács József, Kraszna Albin és még többen játszák. Az ünnepély jö­vedelmét a kegyestanitórendi templom javítási alapjára fordítják. — Hogyan bővül a vasúti állomás? Ismeretes, hogy már tavasszal hozzákezdenek a váci vasúti állomás újjáépítéséhez és kibő­vítéséhez, de ez a munka legalább is két évig fog tartani. Addig is, hogy a közbiztonság és közrend fentartható legyen, Kálló Antal’ rend­őrkapitány a magyar államvasutak igazgatósá­gának előterjesztést tett a perron elválasztá­sára és a várótermek bővítésére. A máv. igaz­gatósága elfogadta az indítványt és maga ré­széről Latkóczy Pál állomásfőnököt, Winkler Rezső osztálymérnököt bízta meg s Kálló rendőrkapitányt meghívta, hogy közösen egy tervezetet állapítsanak meg az ideiglenes bő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom